A közelmúltban felújított kálvária Rozsnyón. Kép forrása

A kálvária sajátos, jellegzetesen katolikus építészeti műfaj. Eredetileg azt a jeruzsálemi dombot jelenti, ahol Krisztus kereszthalált halt (héber neve golgota), de a 17-18. században építészeti köznévvé is vált: azokat a kápolnákat, és az ahhoz vezető keresztúti állomásokat jelenti, ahol a hívők felzarándokolva átélhették, átérezhették a nagypénteki történéseket. A kálváriák az ellenreformáció idejének jellegzetes építményei, amikor, főleg jezsuita hatásra nagy hangsúlyt fektettek a drámaiságra, a személyes átélésre, és ezeknek kellett megteremteni az építészeti kereteit. A kálváriák gyakran valóban nagyon festőiek, általán a legmeredekebb, környező tájból leginkább kiemelkedő dombokra építették ezeket, vagy ahol sík volt a terep, kis dombszerű építményeket létesítettek. A kálváriákat a keresztút 7 vagy 14 állomása (stációja) és a keresztrefeszítés szoborcsoportja alkotják (Jézus a két latorral, néhol Szűz Mária és János apostol alakjával). Sok helyen külön Szent-Sír kápolna is épült, szintén a jeruzsálemi előkép alapján. Nagyobb városokban ezt kápolnákkal, sőt, remetelakokkal is kiegészítették, utóbbiak lakói az együttesek fenntartását, gondozását végezték. A történelmi Magyarország szinte minden katolikus településén van kálvária, így a válogatás nem volt könnyű. A tavalyi évben már bemutattunk egy válogatást a legszebb magyar kálváriák közül, idén következik a folytatás!

Pápa

A pápai Golgota-kápolna. Kép forrása

A nagyszabású, több kápolnából és templomból álló együttest 1740-ben kezdték kiépíteni a pápai pálosok a várost birtokló Esterházy-család támogatásával. A városból kivezető út mellé épültek a stációkápolnák, amik végében állt a kápolna. A sík terepen mesterséges dombbal idézték fel a jeruzsálemi helyszínt, a halomba külön kápolna épült. Külön érdekességét adják az együttesnek az anyalszobrok, akik Krisztus kereszthalálának eszközeit: szegecsek, láncok, töviskorona, stb. tartják. Ez egyértelműen római hatás, hasonló szobrokat láthatunk az Angyalvárhoz vezető hídon is. A későbbiekben az együttes továbbfejlődött, 1790 körül készült el szintén az Esterházyak adományából egy viszonylag nagyméretű Kálvária-templom is.

A kálvária a később épült templommal és az utolsó stációkápolnával. Kép forrása

Rozsnyó

Rozsnyó, a kálvária-kápolna a 2022-es felújítás előtt. Kép forrása

Rozsnyón nem volt szükség mesterséges dombra a kálvária építéséhez: a város fölé magasodó hegy adta magát, a látványos épület már messziről uralja a tájat. A kálvária 1741-ben épült, egy helyi polgár, Steel Jakab és felesége, Katalin adományából. Az együttes egy kápolnából, egy harangtoronyból és hét, majd újabb hét stációkápolnából állt, amelyek különlegességét a huszadik században, a pécsi Zsolnay-gyárban készült kerámiaképek adják. A szocializmus időszakában a kálváriát elhanyagolták, az első két stációt a kórház bővítésének ürügyével el is bontották, a hegyi kálvária pedig szinte a pusztulás szélére került. Az együttest végül ismét összefogással, a rozsnyói polgárok adományaiból és munkájából mentették meg, Görgey Árpád szervezésében, aki a pécsi gyárral együttműködve gyártotta újra a hiányzó képeket, illetve elemeket. A több évtizedes munka 2022-ben zárult le, mikor átadták a kápolnát és a harangtornyot, amik hosszú idő után újra visszanyerték eredeti, lángoló vörös színüket (címlapképen).

A valódi hegyi tájon felvezető, megújult stációkápolnák. Kép forrása

Mecseknádasd

A falu fölé magasodó kálvária. Kép forrása

Hazánk egyik legszebb faluja a Mecsek völgyében meghúzódó, középkori és barokk kori épületek egész sorával rendelkező Mecseknádasd. A török időkben elpusztult falu a 18. században német telepesekkel népesült be újra. A svábok (akik valójában nem svábok, hanem főleg bajorok és Rajna-vidékiek) letelepítése nem csak gazdasági célokból, hanem társadalmi-valláspolitikai okokból is történt. Az elkötelezetten katolikus nép magával hozta a vallásgyakorlás jellegzetes elemeit is, a sváb falvak határában egymás után emelkedtek a borkápolnák, szentképes oszlopok és nem utolsó sorban a kálváriák, ahová húsvét idején az egész község felvonult, hogy az eredeti helyszínre hasonlító környezetben élje át az ünnep eseményeit. Így történt ez Mecseknádasdon is, ahol a falu fölé meredeken emelkedő halmot válaszották kálvária építésére. A szorgalmas és módos gazdák adakozásából egységes és magas színvonalú barokk együttes jött létre, stációkkal, Golgota-szoborcsoporttal és kápolnával.

Jászapáti

Kép forrása

A jászok-a szomszédos kunoktól eltérően-katolikus hiten maradtak, így a Jászságban egymást érik a barokk vallási épületek, építmények. Ezek közé tartozik a Jászapáti temetőjében álló, 1773-ban állított kálvária is, ami kidolgozottságát, egységességét tekintve a legszebb magyar kálváriák közé tartozik. A hegy hiányát itt maga a kápolna pótolja, ugyanis a tetetején kialakított Golgota-szoborcsoporthoz kettős lépcsőn lehet feljutni.

Tihany

A tihanyi kálvária. Kép forrása

A tihanyi kálvária táji környezetét talán nem is szükséges elemezni, túlzás nélkül állítható, hogy az együttesből Európa egyik legszebb kilátása tárul fel. Az 1926-ban állított kálvária a korszellemnek megfelelően egybefonódva jelképezi Krisztus és a magyarság sorsát: tulajdonképpen egy irredenta emlékről van szó, az egyes stációk az elszakított vármegyéket és szabad királyi városokat jelképezik, a Golgota-szoborcsoport mögött a hármashalom található, külön táblával emlékezve IV. Károlyra. Ez a fajta emlék nem maradhatott fenn, az 1960-as években lerombolták a kálváriát. Újjáépítése a rendszerváltás után kezdődött és csak 2012-ben fejeződött be.

Celldömölk

A celldömölki kálvária. Kép forrása

Celldömölk már nevében is utal a híres osztrák zarándokhelyre, Mariazellre. Az ottani, egyébként Nagy Lajos király alapította kegytemplom népszerű úticélja volt a magyar zaránokoknak is a 18. században, ezért több másolata is épült. Az egyik a Vas megyei Celldömölk, a másik az óbudai Kiscell kolostora. Előbbi helyen nagyszabású, és kialakításában a jeruzsálemi helyszínt idéző kálvária is létesült a bazilika mögött. A különleges építmény 1755 körül épült Liptay János ezredes adományából, aki nyugalomba vonulása alkalmából adakozott. A kompakt alkotás több helyszínt egyesít: a Golgota-hegyre lépcsőn juthatunk, alatta pedig a Szent Sír-kápolna található.

Eperjes

Eperjes, kálvária-kápolna. Kép forrása

Eperjes utcát járva folyton fel-feltűnik a város feletti dombon álló, vörös színével valóban drámai hatást keltő kálvária-együttes.

Eperjes, stációkápolnák. Kép forrása

Eperjes, a Kálvária-kápolna drámai belső tere. Kép forrása

Zebegény

Zebegény, Kálvária-kápolna. Kép forrása

A drámai és nagyszabású eperjesi kálvária után meghittebb együttes a jámbor sváb gazdák által emelt kálvária Zebegényben. A falu feletti dombra vezető utat egyszerű stációk kísérik, ennek végén áll az egyszerű, de mégis szépen formált barokk kápolna. A kápolna és a stációk egy-egy család adományából épültek, máig lehet tudni, hogy a Fischer, a Zoller és hasonló famíliák voltak a jótékonykodók. A kápolna elől fantasztikus kilátás nyílik a falura és a Dunakanyar felső szakaszára is. A kálvária-együttesnek több érdekes huszadik századi vonatkozása is van: a szomszédos természetes teraszon kezdte meg Maróti Géza, szecessziós építész és szobrász (többek között a Grasham-palota épületdíszeinek alkotója) különleges, a trianoni diktátumra emlékező Magyar Golgota építését. A különleges, máig csonkán maradt építmény ma is látható. Zebegény a századfordulón festészeti központtá vált, többek között Szőnyi István is itt élt és alkotott. Szintén itt élt a hazánkban kevéssé ismert, de Indiában szinte nemzeti festőnek számító magyar-indiai festőművésznő, Amrita Sher-Gil, aki a kálváriát és az alatta elterülő temetőt is megörökítette az 1930-as években:

 Amrita Sher-Gil, A zebegényi temető és kálvária. Kép forrása

Márkó

Márkó, klasszicista kálvária-kápolna. Kép forrása

A Veszprém melletti Márkó igen látványos táji környezetben fekszik: az ökológiailag is igen értékes gyeptársulások otthonául szolgáló kopár fennsík nekifut a Bakony erdőkkel borított tömbjének. Ezt a látványos helyszínt választották a falu sváb lakosai, mikor a kálváriát megépítették. Az együttes valóban drámai hatást nyújt, ahogy az egyszerű stációk mentén felkapaszkodunk a kopár dombra, amin az elegáns, minden bizonnyal a közeli város hatását követő klasszicista kápolna áll.

Kecskemét

Perlott Csaba Vilmos, Kecskeméti kálvária, háttérben a református templom tornyával, 1910 körül. Kép forrása

A kecskeméti kálvária a város egyetlen középkori épülete, a ferencesek temploma előtt áll. A templom abban is őrzi a középkori szokást, hogy védőfal övezi, ebbe építették be a 18. század végén Golgota-szoborcsoportot. Az évszázadok során kialakult együttes több festőt is megihletett, az 1909-ben alakult kecskeméti művésztelep tagjai többször megfestették a szobrokat, belekomponálva a város építészeti jellegzetességét, a szinte egymást érő templomtornyokat.

 Kecskemét, a kálvária a ferences templommal. Kép forrása