Néhány a többezer minta közül. Kép forrása

A budapesti térkő- és egyéb burkolati káoszból sajnos valóban irigykedve nézhetjük Prágai köztereit: a várost egységessé varázsolja, szinte öltözteti a hagyományosan alkalmazott, anyagában megegyező, mintáit tekintve szinte végtelen variációban megjelenő kőburkolat. Ez az egységes anyaghasználat a város legtöbb pontján megjelenik, a legfrekventáltabb idegenforgalmi csomópontokban, a századfordulós lakónegyedekben és a kertvárosokban is. A kiskockakő méretű (10x10x10 cm) elemeket három színben bányásszák, illetve alkalmazzák, így meglepő változatosságot és egyben egységességet értek el. Ráadásul ez a burkolat felbontás után észrevétlenül visszahelyezhető és a gondos rakásnak köszönhetően gyerekkocsi és tűsarok-barát is.

A barokk épület is szép, de érdemes kivételesen a lábunk elé nézni: a prágai kiskörút burkolata. Kép forrása

A prágai burkolatrendszer valódi hosszú távú gondolkodás eredménye: nem olcsó, hiszen terméskőről van szó, viszont csak egyszer kell kibányászni, a városba szállítani és lerakni, viszont akkor akár többszáz évig szolgálhat. Elegáns és minden stílustól független termék ez, utóbbi fontos egy olyan városban ahol gyakran egymás mellett áll egy gótikus templom egy barokk palota és egy modernista üzletház a harmincas évekből – ebben a környezetben sikerült összhangot teremteni.

Egy minta a sok közül. Kép forrása

Bár Prágában is vannak sétálóutcák és forgalomcsillapított övezetek, a városban nem figyelhető meg a személygépjárművek ideológiai kitiltása. Még a szűk óvárosi utcákban is elválasztott járdák láthatók, a burkolatban is jól megkülönböztetve az úttesttől.

Kis-és nagykockakő felhasználásával kialakított burkolat. Kép forrása

A városban alapvetően háromfajta színű követ használnak: a hagyományos feketét, fehéret és halvány rózsaszínűt. Ebből az egységes rendszerből szinte végtelen számú változat állítható elő:

íves…(kép forrása)

…sakktábla-mintás…(kép forrása)

…és bravúrosan formált egyedi minta is…(kép forrása)

Egyértelmű, hogy ennek a burkolatnak az építése és javítása komoly szakmai ismeretet igényel. És itt nem csak a mintázatokra kell gondolni, a képeket alaposan megnézve látható, hogy nincsenek “botlókövek”, a járda kerekesszékkel, gyermekkocsival, vagy akár tűsarkú cipőben is jól járható. Nem véletlen, hogy ez a szakma igen megbecsült, szinte Csehország kulturális exportcikke: több amerikai nagyvárosban is épült a cseh konzulátusok utcájában hasonló burkolat.

A járdaépítés megbecsült kézműipari munka. Kép forrása

Fontos, hogy az így kialakult burkolatot egyetemesen használják, nincs a magyar fővárosra sajnos jellemző térkőkavalkád:

így burkolják a belvárosi utcák alig méteres járdáit…(kép forrása)

…a forgalmas sétálóutcákat…(kép forrása)

…a külsőbb kerületek járdáit…(kép forrása)

…és a lakónegyedek utcáit is…(kép forrása)

A burkolatrendszer a történelmi emlékezetnek is helyet ad: az óvárosi városháza előtt 27 kereszt emlékeztet a Fehér-hegyi csata után kivégzett cseh főnemesekre:

Az óvárosi városháza előtti burkolatban elhelyezett 27 fehér kereszt. Kép forrása

Burkolói mestermunka egy óvárosi járdán. Kép forrása

Ívben rakott minták. Kép forrása

Az útburkolat tipikusan olyan dolog, amit az emberi szem tudatosan kevésbé vesz észre, mégis elképesztő módon tud “öltöztetni” egy várost – vagy épp ellenkezőleg. Prágában – hasonlóan a portugál városokhoz – már rájöttek arra, hogy milyen jelentősége van egy jó minőségű, igényes burkolati rendszernek, ami egy város egyik legerősebb, mégis alig észrevehető vizuális elemévé válhat. Érdemes lenne ezt a példát követni Budapesten is.

Kiemelt kép: a Moldva folyó, a Károly-híd és a Várnegyed Prága belvárosában. Balra a Szent Vitus-katedrális (Fotó: MTI/Kollányi Péter)