Gyász

Meghalt Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter

Eztán sem kérünk a migránsgettókból!

Nagy a pánik Brüsszelben! Az európaiak ellenkezését látva, még a 2024-es európai parlamenti választás előtt keresztülvernék a kötelező betelítési kvótát. A migráció visszaszorítása helyett a kötelező kvótával azokban a tagországokban is migránsgettókat hoznának létre, ahol a lakosság ezt ellenzi, és ahol ezt eddig sikerült elkerülni. A nemzeti konzultáció negyedik kérdése ezért a kötelező kvótáról és a migránsgettókról szól – írja Kiszelly Zoltán politológus a Mozgástér blogon.

Azt mindenki tudja, hogy a jelenlegi “menekültügyi” és migrációs rendszer nem működik, és az is borítékolható, hogy az új sem fog. Magyarország – többek között Svájc, Ausztria, Ausztrália, és az akkor Donald Trump által vezetett USA mellett – nem is vett részt 2018-ban az ENSZ Migrációs konferenciáján, és nem is csatlakozott az ott elfogadott egyezményekhez, amelyek annak a globalista törekvésnek a nemzetközi szintre emelését szolgálják, amivel összemossák a menekülteket és a migránsokat.

(Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)

A pontos diagnózishoz pontos fogalommeghatározásra van szükség, ezért mi is különböztessük meg e két kategóriát. Menekült az, aki egy határt lép át, az életéért fut, és együttműködik a befogadó állam hatóságaival. Illegális migráns az a személy, aki több határt, vagy akár kontinenst lép át, nem az életéért fut, pénzt fizet embercsempészeknek és nem működik együtt a befogadó állam hatóságaival. Külön kategóriát képeznek a vendégmunkások és diákok, akik akár az EU egységes belső piacán, vagy szabályozott keretek között, ám legálisan vállalnak munkát, vagy tanulnak egy másik (tag)országban.

A globalista mainstream következetesen összemossa a menekült és az illegális migráns fogalmát, aminek a menedékjog mai szabályai is kedveznek. Amíg ebben nem történik változás, addig csak az újkori népvándorlás kezeléséről beszélhetünk, nem pedig annak megakadályozásáról. A hatályos jogszabályok értelmében ugyanis minden „menedékkérőnek” joga van kérelme egyéni elbírálására, még akkor is, ha illegálisan érkezik és eltitkolja valós identitását. A Soros-hálózathoz sorolt NGO-k itt kapnak szerepet: nemzetközi és uniós szinten „szakértőként” “ajánlásokat” tesznek, amiket utóbb a „megbízható szövetséges” képviselők és guruló dollárokkal megtámogatott kampányok révén megválasztott politikusok fogadnak el.

Az NGO-k persze a terepen is dolgoznak, láttuk ezt 2015-ben is, amikor kis füzeteket osztogattak, feltüntetve benne azokat a „civil” és „jogvédő” szervezeteket, amelyek egyengetik az utat. Precedens értékű pereket is visznek, amelyekkel a migrációkritikus országokat akarják rászorítani a kapu szélesre tárására, amihez a hálózathoz sorolt NGO-k által „érzékenyített” bíróságok ítéleteit és a dollármédia által megdolgozott közvélemény nyomását is felhasználják.

Mivel a globalista elit az elmúlt időben minden eddiginél több migránst engedett az EU és a Biden-kormányzat alatt az USA területére, a népszerű régiók megteltek, vagy a mai szabályok mentén már alig tudják elhelyezni a jövevényeket. Ezért látjuk uniós szinten azt a törekvést, hogy a kötelező betelepítési kvóta révén minden tagországba jusson migráns. Még akkor is, ha az ott élő emberek nem akarnak nagyszámú idegen népességet befogadni, és a migránsok sem akarnak oda költözni.

Az idén júniusban minden megállapodás ellenére az EU Belügyi és igazságügyi tanácsában született többségi döntés „migrációs vészhelyzetben” kötelező kvótákat ír elő. Ilyen vészhelyzet nem csak a frontországokban, hanem a célországokban is beállhat, elég a német polgármesterek és önkormányzati szövetségek nyilatkozatait olvasni, de az Egyesült Királyság (ahová tavaly rekord számú, 745,000 bevándorló érkezett), Belgium, vagy Hollandia nagyvárosaiban is hasonló a helyzet.

Az elfogadásra váró uniós kvótaszabály értelmében tehát azokba a tagországokba is telepítenének migránsokat, ahol – mint Magyarországon vagy Lengyelországban – a szavazók többsége népszavazáson utasítja el a kvótát. Brüsszelben elmondják, hogy a betelepítést „ki lehet váltani” az elutasított menedékkérők kitoloncolásában nyújtott segítséggel, ám csak Németországból 300,000 ilyen embert kéne hazájába szállítani, és ami hosszú évek alatt nem sikerült a németeknek, az hogyan sikerülne a kisebb tagországoknak?

Egy új intézkedésként az át nem vett migránsok után fejenként 22,000 euró büntetést kéne fizetni. Ez rémesen hasonlít Soros György nálunk Soros-tervként elhíresült korábbi felvetésére, miszerint évi egymillió migránst kéne az EU-ba hozni és az első két évre 15,000 eurót biztosítani a költségeikre. Alternatívaként „át is lehet venni” migránsokat a frontországoktól, és nálunk lefolytatni a menedékügyi eljárást, ám az is borítékolható, hogy a magát „szírnek”, „homoszexuálisnak”, vagy éppen „áttért kereszténynek” valló menedékkérő a mai uniós szabályok alapján mind megkapná a menekülti, vagy minimum a megtűrt státuszt.

A migráció menedzselése helyett inkább olyan szabályokra lenne szükség, amelyek egyértelművé teszik, hogy Európa nem kér az újkori népvándorlásból. Ehhez a kapu szélesre nyitása helyett az illegális beáramlást korlátozó szabályokra és intézkedésekre lenne szükség. Nálunk, és Donald Trump elnöksége alatt az USA-ban ilyen szabályok működtek, ezekkel sikerül érdemben csökkenteni a beáramlást. A nemzeti konzultáció negyedik kérdésénél most elmondhatjuk, hogy akarunk-e hazánkban is migránsgettókat, vagy adjunk-e inkább a magyar kormánynak egy erős politikai felhatalmazást a brüsszeli tárgyalásoknál a magyar migrációs politika megvédésére.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Yoan Valat

Ajánljuk még