Aktuális

A tornaóra végén holtan esett össze egy szabolcsi kisdiák

Szeptember 29. – az élelmiszer-pazarlás elleni világnap – van megoldás a pazarlásra?

Nagyobb a szemünk, mint a szánk – mondták régen a szüleink, ha véletlenül, ritkán maradt valami a tányéron, vagy nagyobb karéj kenyeret kentünk meg magunknak, mint amekkorával meg tudtunk birkózni.

Ha ilyet tapasztaltak, akkor nem rejtették véka alá nemtetszésüket a szülők, és teljesen igazuk volt: se akkor, se most nem lehet úgy bánni az élelemmel, mintha ingyen kenyér volna. Nem csak azért, mert nagyon is megfizetjük az árát (többszörösen) a hanyagságnak. Azért sem, mert olyan élelmiszert pazarolunk el, amely alapanyagának megtermelésével feleslegesen terheltük a környezetet – írta Király Nóra a Családban marad! blogon.

Szerencsére a sok, széleskörű élelmiszerpazarlás ellen felhívó, azt csökkenteni szándékozó kampány hatására „2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszer-pazarlás a háztartásokban.

Legalábbis „2022-ben ez derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során. A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként azonban még mindig 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. A kutatók eddig 3 alkalommal, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték meg EU-s módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban. Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként évi 65,5 kg élelmiszerhulladékot „termeltek” évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kg volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kg-ra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kg” írja a NÉBIH honlapja.

Ötgyermekes édesanyaként, a ZÖLD KÖVET valamint a FICSAK alapítójaként azonban úgy vélem a csökkenő tendencia ellenére is még bőven van mit tenni ezen a területen, hiszen, ha egy 6 fős családot veszek alapul, mint amilyen az enyém, akkor abban a családban évente 150 kilogramm feleslegesen megvásárolt, esetleg elkészített élelmiszer került kukába.

Hiszen tudjuk, még mindig az elkészített ételek viszik a pálmát, ha maradékról, ha pazarlásról van szó. A tányéron hagyott maradékról. Némi tudatossággal ez a pazarlás, pocsékolás is elkerülhető lenne.

Rossz szokás, hogy többet főzünk, mint kellene, és többet szedünk a tányérra, mint kellene. Tényleg nagyobb a szemünk, mint a szánk, még mindig.

Mi állhat a pazarlás hátterében?

Leginkább az, hogy azt hisszük, megengedhetjük magunknak ezt. Nem annyit vásárolunk, amennyire szükségünk van, hanem annyit, amennyihez kedvünk van és akkor és ott, ahol éppen vagyunk. A rosszul időzített impulzusvásárlások nyomán is tetemes mennyiségű élelmiszer kerül a kukába szinte közvetlenül – gondoljunk csak a félig megrágott, aztán a boltok előtt kukába dobott pogácsákra. Mert csak két falatra volt szükségünk, de a maradékkal már nem gondolunk, nem visszük haza, pedig lehet, pont jó lenne az a vacsora mellé. Kidobjuk inkább, mert felesleges teher, meg különben se morzsázza össze a táskánkat….

Ahol gyerekek vannak, különösen nagy figyelmet igényel ez a terület: óriási mennyiségű maradékot képeznek a tízóraira nekik csomagolt, ki se bontott szendvicsek, péksütemények, a táskájukba belefonnyadt almák, a sajtszeletek…. sok szülő tudna rémtörténeteket mesélni a táskák rekeszeibe bújt, ottfelejtett uzsonnaszörnyekről. De nem csak az iskolában szükséges étkezések nyomán, az otthonokban is nagy figyelemmel kell kísérni a gyerekek fogyasztási szokásait, mert nem látják még át az összefüggéseket. Nem gondolnak azzal, hogy milyen hatalmas teher a Földnek minden korty bögrében hagyott kakaó, minden kukában landolt vajas kenyér….

Mi lehet a megoldás? Egy régebben készült, ezzel a témával foglalkozó cikkemben már írtam és ma is így vélem: „A kulcsszó: A TUDATOSSÁG! Ne hagyjuk magunkat akciókkal, a reklámokkal többlet fogyasztásra ösztönözni! Legyünk TUDATOS vásárlók és fogyasztók akár élelmiszerről van szó, akár másról is, hiszen bár a mai téma az élelmiszer, de beszélhetnénk akár energia vagy vízfogyasztás mérsékléséről is.”

Nagyon fontos azonban az is, hogy az egész háztartás vezetése során, így a konyhában is tervszerűen működjünk. Tervezzük meg előre, mikor, mi kerül majd az asztalra, és ha lehet, ne nagyon térjünk el attól. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet ebben némi rugalmasság, de azt igen, hogy ha tudjuk, hogy akkora mennyiséget főztünk, amiből aznap ebédre és vacsorára is jut, akkor ne akarjunk vacsorára feltétlenül mást választani. Vagy ha igen, akkor legyünk abban határozottak, hogy a másnapi ebéd, az maradék lesz és kész. Ilyen kicsi dolgokban is legyünk tudatosak és elkötelezettek, mert ilyen kicsi döntéseken is múlik a dolog.

Ha előre tervezünk, akkor pazarlásmentesen vásárolhatunk. Mert akkor pontosan tudjuk, mennyit kell venni az alapanyagokból. Nem a boltban tanakodunk, hogy akkor ez is jó lenne, meg az is jó lenne, és nem kívánunk meg háromféle dolgot EGYSZERRE aznap vacsorára.

Jól kell ismernünk a konyhánkat is. Mire gondolok? Arra, hogy sokszor kisebb kapacitású a hűtő, mint amennyi élelmiszert megvásárolunk, és azért kerül sok élelmiszer a kukába, mert megromlik – be se kerül a hűtőbe, mert nem fér bele. Vagy azért romlik meg valami, mert a telezsúfolt hűtőben nem látjuk, mi van hátul a polcokon. Ugyanez igaz a kamrára is: legyen a kamra átlátható számunkra. Annyi élelmiszert tároljunk csak ott is, amennyi még nem fedi el egymást.

A gyakorlottabbak általában jól meg tudják saccolni, hogy mi a család fogyasztása, miből mennyit kell főzni. Ha mégis marad valamennyi, azt igyekezzünk újra felkínálni másnap- lehet más formában – a pörköltből lehet leves vagy mártás, a párolt zöldségekből ragu vagy rakottas.

A kreatív szemlélet az élelmiszer-pazarlás ellen nagyon hatékony eszköz, de jó hír, hogy bárki tud tanulni, lehet fejlődni ezen a területen.

A https://maradeknelkul.hu/ oldalán például nagyon sok jó oktató anyag és jó recept található, ami segíthet mindenkinek abban, hogy az a bizonyos 25 kg személyenként számolt, kidobásra ítélt élelem, mégse kerüljön kukába.

Ajánljuk még