Leggyakrabban öt országot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt szokták Közép-Ázsiához sorolni. Az elmúlt időszakban rendszeressé váltak hazánk és a térség kapcsolatáról szóló hírek, ami jól mutatja az öt ország növekvő jelentőségét. A régió általános jellemzőit és a migrációs folyamatait korábbi cikkünkben mutattuk be, most pedig a Közép-Ázsiában élő orosz kisebbség súlyáról fogunk részletesebben írni.

Közép-Ázsia országai és fővárosai. A képre kattintva nagyobb méretben is megnézhető a térkép.

Az Orosz Birodalom már a 19. században fokozatosan kiterjesztette uralmát Közép-Ázsiában. Ezt követően az oroszok hegemóniája meg is maradt 1991-ig, amikor a Szovjetunió felbomlásakor az öt közép-ázsiai tagköztársaság kikiáltotta függetlenségét. Ez a 100-150 évig tartó, hosszú orosz uralom természetesen nem múlt el nyomtalanul a terület népességi összetételében sem.

Az orosz térnyerésnek a birodalom magterületeihez közelebb fekvő Kazahsztán volt a leginkább kitéve, hiszen Közép-Ázsiának ezen a részén már a 19. század közepére stabilizálták a cárok a hatalmukat. Bár a térségben 1897-ben tartott első népszámlálás alkalmával még 83 százalék volt a kazah népesség aránya, ez folyamatosan csökkent a következő évtizedekben, mivel egyre több orosz és más szláv telepes érkezett a területre. Ők a birodalom közigazgatásában, az oktatási intézményekben, a mezőgazdaságban és a kiépülő iparban dolgoztak.

1959-ben az orosz és az ukrán etnikumú lakosság együttesen Kazahsztán lakosságának már több, mint az 50 százalékát adta, szemben a kazahok 30 százalékos népességarányával.

Ezt követően a kazahok magasabb gyermekszámának köszönhetően lassan elkezdett növekedni a részarányuk, azonban még az 1989-es népszámláláskor is kevesebb kazah élt a kazah tagköztársaságban, mint orosz és ukrán együttvéve.

Az 1990-es évektől, a függetlenség kikiáltása után drasztikusan megváltoztak a népesedési folyamatok Kazahsztánban és a régió másik négy országában is. Az addig kivételezett helyzetben lévő oroszok ellen diszkriminatív intézkedéseket hoztak. Az új kormányok a nemzeti identitás erősítésére törekedtek, aminek része a – térségben egyébként még mindig fontos szerepet játszó – orosz nyelv visszaszorítása is.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a demográfia Közép-Ázsiában is nagy úr. Az államalkotó népek körében jóval magasabb a teljes termékenységi arányszám, azaz az egy nőre jutó gyermekszám, mint az orosz etnikum körében. Ezt a különbséget az oroszok 1990 utáni kivándorlása pedig csak tovább erősítette. A folyamatok eredményeképpen a térség minden országában gyorsan csökken az oroszok száma és aránya is.

Az orosz lakosság aránya a térség egyes országaiban. A képre kattintva nagyobb méretben is megnézhető a térkép (Adatok forrásai: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán)

Az orosz lakosság arányát bemutató térképeken is jól látható, hogy a másik négy közép-ázsiai országban is a kazahhoz hasonló folyamatok zajlottak le. Csak a felfutó időszakban a későbbi meghódítás, a nagyobb földrajzi és kulturális távolság miatt az oroszok aránya a csúcson is alacsonyabb maradt, mint Kazahsztánban. 1991 után pedig még drasztikusabb volt az orosz etnikum térvesztése a négy kisebb területű országban, így mára a lakosságnak csak egy kis töredékét alkotják az oroszok. Tádzsikisztánban például kevesebb, mint a tizedére esett vissza a létszámuk.

A visszaszorulásuk ellenére az oroszok még mindig nagy gazdasági és politikai befolyással bírnak a térségben, igaz ez az országokban élő orosz kisebbségre, és Oroszországra is. Mára azonban egyértelműen növekedett a közép-ázsiai országok mozgástere, amiben a saját stabilitásuk növekedése mellett annak is szerepe van, hogy az oroszok egyértelmű dominanciáját oldja Kína növekvő jelenléte a régióban.

Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy Kazahsztán északi részének etnikai térképe sokban emlékeztet Kelet-Ukrajnára, mivel az Oroszországgal határos térségben még mindig jelentős területeken többségben van az orosz lakosság. Nem véletlen, hogy Kazahsztánt nem tette boldoggá, amikor tavaly Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A Közép-Ázsiai nemzetek fokozatosan szilárdulnak meg, azonban két hatalmas szomszéduk közelében komoly kihívás számukra a függetlenségük megerősítése. Az orosz népesség aránya a régióban jól mutatja, hogy mit eredményez a nemzeti közösségek számára a birodalmi elnyomás, illetve az az alóli felszabadulás. Ha nincs a Szovjetunió felbomlása, az orosz hatalom visszaszorulása, akkor könnyen lehet, hogy mára az emberiség ezzel az öt nemzettel szegényebb lenne.