Aktuális

Gulyás Gergely: Augusztustól kivezeti a kormány az árstopokat

A guruló dollárok átka

| Szerző: hirado.hu
Kezdetben jó ötletnek tűnt! — Az amerikai és svájci “mikroadományozók” által összeadott négymilliárd forintnyi támogatásból az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1,6 milliárd forintnyi olyan költést talált, ami a feltételezés szerint a tavalyi választáson a hat baloldali párt kampányát szolgálta. Most ennek dupláját kéne büntetésként visszafizetni – mutatott rá Kiszelly Zoltán a Mozgástér blogon publikált friss írásában.

Magyarország eddigi legnagyobb kampányfinanszírozási botránya újabb fordulatot vesz. A médiában eddig megismerhető hírek alapján az ÁSZ 1,6 milliárd forintnyi olyan kampányköltést talált az Action for Democracy (A4D) és egy svájci alapítvány által gyűjtött, és javarészt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma (MMM) számára juttatott, összesen négymilliárd forintnyi pénzből, ami a feltételezés szerint a hat baloldali párt országgyűlési kampányát szolgálta.

A hat baloldali párt most fogalmazza meg ezzel kapcsolatos állásfoglalását, és természetesen őket is megilleti az ártatlanság vélelme, ám már eddig is túl sok volt a kérdőjel, és az imamalomszerűen ismételt válaszok sem túl meggyőzőek. Nézzük azokat az érveket, amelyeket régóta következetesen ismételnek:

A “mikroadományok” magánszemélyektől érkeztek, akik magyar állampolgárok. Itt szokták azt felhozni, hogy Soros György is magyar állampolgár, így az USA-ban akár ő is adakozhatott volna. Manhattan városrész világhírű központján, a Times Square-en március végén egy fényreklám is adakozásra buzdította a kint élő magyarokat.

Rákay Philip azonban az A4D 2022. március végi állapotot tükröző, lementett oldalán hiába kereste a magyar állampolgárságot igazoló adatok, pl. útlevélszám megadásának lehetőségét az adománygyűjtő résznél, mert nem volt ilyen. Az A4D oldalán ráadásul más országok választására is gyűjtöttek adományokat, így nem egy, kifejezetten az országgyűlési választásokra fókuszáló oldalról beszélhetünk. Az állítólagos “több ezer és tízezer” mikroadományozóból a lementett oldalon csak tizenegyet mutatott a számláló.

Egy további érv, hogy az adományok fő hazai kedvezményezettje, Márki-Zay Péter MMM-je nem párt, hanem civil szervezet, ezért nem vonatkozik rá a pártok külföldi támogatásának tilalma. Azt most ne firtassuk, hogy ez implikálja annak az amerikai és magyar jogelvnek a furfangos kikerülését, miszerint a politikai pártok nem fogadhatnak el külföldi támogatásokat.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

 

Az ÁSZ jelentéséből eddig megismerhető érvek nem is az MMM-hez külföldről érkező pénzt kifogásolják, az egy külön nemzetbiztonsági történet, hanem azt, hogy a guruló dollárok kedvezményezettjei az összefogás hat pártja érdekében kampányoltak ebből a pénzből 1,6 milliárd forint értékben, így ezt a külföldi eredetű kampányköltést kifogásolják.

Itt hozzák fel baloldalról azt az “érvet”, hogy nem választási kampányra, hanem “szemléletformálásra” és politikai “kultúraváltásra” küldték kintről, és fordították itthon a guruló dollárokat. Ennek bizonyítására azt hozzák fel, hogy a guruló dollárokból fizetett termékeken és szolgáltatásokon nem szerepelt a hat párt logója. Azt is felhozzák, hogy ők csak olyan általános témák mellett kampányoltak, mint a korrupcióellenesség, vagy a választási részvételre buzdítás.

Ezzel szemben az vetődik fel, hogy a legnagyobb kedvezményezett MMM elnöke volt a hat baloldali párt miniszterelnök-jelöltje, így kérdés, mennyire tudta ő és mozgalma e két politikai szerepet egymástól elválasztani. Vajon a “kultúraváltó” plakátokra és kampányanyagokra utalnak azok a visszaemlékezések, miszerint a hat baloldali párt kampánystábjában a vizuális elemek miatt is késhegyre menő viták zajlottak.

Egy további érv, hogy a “kultúraváltó” kampány költségeit később, és nem a hat párt kampányköltése részeként számolták el. Ha jól értelmezzük a médiában megjelent híreket, az ÁSZ is pont ezt kifogásolja, vagyis, hogy a hat párt érdekében elköltött, külföldi eredetű pénzt nem ott mutatták ki, ahol kellett volna, hanem az MMM 42 ezer soros táblázatában, amelyből kiderül, hogy csak reklámtollakra 44 milliót, a kampány leggusztustalanabb ötletének számító reklám WC-papírra pedig 35 milliót költöttek.

A végére a baloldal azon mentegetőzése maradt, miszerint ők “ugyanazt” csinálták, mint a CÖF, vagy a Megafon, ami már ott sántít, hogy a CÖF honlapján büszkén hirdeti, hogy “nem külföldről támogatott szervezet. Mivel a tavaly guruló “mikor adományból” érkező dollárok nem értek célt, már jobban érthetővé válik, hogy a háborúpárti globalista körök újabban miért tolják előre fél állami szervezetieket és miért növelik a térségünkben elköltött guruló — adófizetői — dollárok számát.

Kiemelt kép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még