logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Költséghatékonyabb és demokratikusabb helyzetet teremt a legutóbbi alkotmánymódosítás

A baloldali média- és jogász berkeken belül, fokozott érdeklődés övezte, hogy az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, mely amellett, hogy a megyék elnevezését – visszatérve a szovjet elveken alapuló 1949-es alkotmány által felszámolt alkotmányos hagyományainkhoz – hivatalosan is vármegyére alakította, immáron lehetővé teszi, hogy 2024-ben egyazon napon kerüljenek megtartásra az Európai Parlamenti- és a helyhatósági választások is – írja ifj. Lomnici Zoltán az Alaptörvényblog legújabb bejegyzésében.

A baloldali média- és jogász berkeken belül, fokozott érdeklődés övezte, hogy az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, mely amellett, hogy a megyék elnevezését – visszatérve a szovjet elveken alapuló 1949-es alkotmány által felszámolt alkotmányos hagyományainkhoz – hivatalosan is vármegyére alakította, immáron lehetővé teszi, hogy 2024-ben egyazon napon kerüljenek megtartásra az Európai Parlamenti- és a helyhatósági választások is.

Egyes vélemények szerint a változás „brutális legitimációs deficitet” okoz, és ezt még azoknak is nyilvánvalóan láthatniuk illene, akik nem tanulmányoz(t)ák Montesquieu-t – írja ifjabb Lomnici Zoltán az Alaptörvényblogon.

Állítják, hogy az Alaptörvény a párturalom eszköze és a „legitimációs deficit” oka, hogy az előterjesztő kihasználja az ellenzék gyenge választási – és az azóta leginkább takaréklángon égő – teljesítményét, melynek következtében ismételten kétharmados többséggel bír a kormánypárt az Országgyűlésben.

Megjegyzendő, hogy ezen érvelés mentén az Egyesült Államokban sem olvasnak a törvényhozók Montesquieu-t, hiszen rendre egy napon tartanak törvényhozási, kormányzói vagy éppen az elnök megválasztását célzó választásokat a demokrácia fellegvárában.

Sajnálatos, hogy a baloldalon mindig piedesztálra emelt szóban forgó demokrácia, csak addig fontos amíg a baloldalinak nevezett ellenzék érdekeit szolgálja, abban a pillanatban, hogy ez nem így van, legitimációs deficitről, vagy egyéb jogállami, alkotmányos stb. problémákról indul ellenzéki kommunikáció. Az Országgyűlés összetételéről rekord magas részvételi adatok mellett döntöttek a választójoggal rendelkező állampolgárok. Különös tekintettel megalapozatlan a kritika, hiszen már negyedik alkalommal szavazott az ország kétharmadrésze bizalmat a ma is a kormányt adó pártoknak, ami a demokratikus rendszerekben azt jelenti, hogy a társadalom támogatta és továbbra is támogatni kívánja az eddigi kormányzati irányvonalat, tehát „legitimációs válságról” beszélni még a legnagyobb jóindulattal is megalapozatlan.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője még a tervezet benyújtásakor kiemelte, hogy az említett választások azonos időben történő megtartásával mintegy kilenc-tíz milliárd forintot takaríthat meg a magyar költségvetés. Emellett azonban nem elhanyagolható az összevont lebonyolítás részvételi adatokra gyakorolt hatása sem, mivel hazánkban – és tegyük hozzá, hogy az Unióban – az Európai parlamenti választásokat hagyományosan alacsonyabb érdeklődés övezi. Az Alaptörvény ezen módosításával és a két voksolás egyszerre történő megtartásával feltételezhetőleg a részvételi arány is nőni fog, mely támogatja az ellenzék által különösen hiányolt,hazai demokrácia és a magasabb társadalmi aktivitás megvalósulását. Emellett a bevezetett rendszer egy kipróbált formulán alapul, hiszen az április 3-iválasztások kiváló főpróbáját adták a módszernek. Mint ismeretes, az Országgyűlési választások mellett népszavazás is lebonyolításra került, nemcsak zökkenőmentesen, de rekordmagas részvételi adatok mellett, amely a magyar demokráciát oly sokszor és oly hangosan féltő baloldal számára is bizonyára jó hír, hiszen ezzela választások eredményének legitimitása megkérdőjelezhetetlen, legyen szó akár az Országgyűlési, az Európai Parlamentivagy az önkormányzativálasztások eredményéről.

Egyesek felróják a jogalkotónak, hogy a most elfogadott módosítás – a 2019. évi önkormányzati és Európai Parlamenti választásokhoz képest – nehezebb helyzetbe hozza az ellenzéket, azonban ugyanitt elismeri, hogy az „összefogás” nehéz helyzetének oka többek között az ellenzék berkeiben zajló dominanciaharc.

A régi bölcsesség itt is érvényes, miszerint mindenki, így a politikai baloldal is a saját tetteiért felelős. Ennek tükrében nehezen védhető az az állítás is, hogy egy ellenzéki lap cikkében csak „ágrólszakadt ellenzék”-ként aposztrofált baloldal problémáiért a kormánypártok felelnének. Az pedig különösen védhetetlen megközelítésnek tűnik, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzéken belül zajló súrlódások okozója a kormánypártok, az Alaptörvény, vagy annak bármely módosítása lennének, ahogyan az is furcsa gondolatiságot tükröz, hogy a választások azonos időben tartása aláássa az alkotmányos rendet, hiszen mint az fentebb is kifejtésre került, a módosítás által lehetővé tett rendszernek hála egy kipróbált módszer segítségével, mind az Európai Parlamenti, mind az önkormányzati választások eredménye szélesebb társadalmi konszenzust tudhatnak maguk mögött, valamint végül, de nem utolsó sorban hozzájárul a magyar központi költségvetés kiadásainak csökkentéséhez és ezzel Magyarország fokozottabb gazdasági ellenálló képességéhez a háborúk és gazdasági válságok korában.

Ajánljuk még