logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kultúrharc az Újpiac-téren: a drezdai belváros újjáépítése

A drezdai belvárosban a kétezres évek elején valóságos kultúrharc bontakozott ki: egy, drezdai polgárok által alapított egyesület elkezdte szervezni a hatvan éve üresen álló városnegyed újjáépítését, viszont ezt a progresszív építészcsoportok próbálták megakadályozni. A harcot az egyesület nyerte, az újjáépítés a végéhez közeledik – Szende András tájépítész írása az Architextúra blogon.
Életkép trabanttal a drezdai Újpiacon 1988-ban, és a helyszín napjainkban. Képek forrása

Az 1945 februári légitámadásban a máig meghatározatlan áldozat mellett Európa egyik legszebb barokk városa is megsemmisült. A korábban már bemutatott Miasszonyunk-templom és a királyi palota mellett főnemesi paloták, polgárházak, villák egész sora tűnt el, teljes utcák, városnegyedek váltak felismerhetetlenné. A keletnémet állam az újjáépítéssel nem tudott megbirkózni, a városközpontot évtizedeken át romok, majd azok eltakarítása után “városi préri” uralta. A német egyesítés után indult, nagy viták övezte újjáépítések rendkívül látványosak, magas színvonalúak és hitelesek, de a munka még nem zárult le, a városban még mindig óriási beépítetlen területek várnak hasznosításra.

A Neumarkt a Frauenkirche romjaival 1960 körül. Kép forrása

Drezda évtizedeken át “lyukas város” volt: a városközpont helyén, ahol a legsűrűbb beépítés, a legnyüzsgőbb élet volt egykor, szó szerint birkák legeltek. Már az is több évtizedbe telt, hogy a törmeléket elhordják, és az egykori háztömbök helyét gyepesítsék, parkosítsák. Újjáépítésre gondolni sem lehetett, a keletnémet államnak sem pénze, sem technológiája, sem ötlete nem volt a belváros hasznosítására.

A Taschenberg-palota romjai 1994-ben, és luxusszállodaként felújítva. Képek forrása

A német egyesítés után újjáéledő Drezdában több kiégett homlokzat állt, mögötte összedőlt épületek, beszakadt födémek. Elsőként ezek újjáépítése történt meg, elsősorban nemzetközi befektetők által. A királyi palota melletti Taschenberg-palota így épült újjá, és nyitott meg, mint Kempinski-szálloda. Ezeket az első felújításokat még nem övezte akkora vita, hiszen itt jelentős épületrészek maradtak épen. A bonyodalmak akkor kezdődtek, mikor teljes mértékben elpusztult épületek rekonstrukciója merült fel.

A Neumarkt első tömbje újjáépítés alatt 2005-ben, és 2011-ben. Képek forrása

A Miasszonyunk-templom, vagyis a Frauenkirche közelmúltban bemutatott újjáépítését sokan azért ellenezték, mert attól tartottak, hogy a várost újjáépíteni akarók “vérszemet kapnak”, és az egész környéket rekonstruálni akarják. Ez a félelmük teljes mértékben beigazolódott, ugyanis 1999-ben megalakult a tér és a környező városnegyed történeti újjáépítését szervező polgári egyesület, ami tagjai máig aktívan tevékenykednek. Ez a tevékenység sokszor csak informális: látványterveket készítenek, újságot adnak ki, a rendezési tervet véleményezik, valamint talán a legfontosabb, hogy ingatlanbefektetőket győznek meg, hogy a történeti stílusban újjáépített épületek piacképesebbek. Az első komolyabb munka a jellegzetes, íves sarkú I. számú tömb újjáépítése volt. Itt működött a háború előtt a híres Berlin-szálló. Itt most újra szálloda nyílt, de lakásokat, irodákat, üzleteket is kialakítottak a tömbben.

Az I. tömb (középen) kortárs épületei. Kép forrása

Nem mindegyik épületet állították vissza eredeti formájában. A fenti kép közepén is látható, hogy több a kortárs megformálású, de a történeti környezetbe jól beilleszkedő homlokzat. Ráadásul egy passzázst is kiépítettek, így a drezdaiak hosszú évek után úgy érezhették, hogy nekik is vannak olyan köztereik, átjáróházaik, mint a többi európai városi polgárnak.

A tér keleti oldala a rendőrséggel 1986-ban, és 2011-ben. A pirossal jelölt Frigyes-Ágost szobrot nem mozdították el a helyéről. Képek forrása

Noha a terület több mint hatvan évig “városi préri” volt, de két nagyobb épület felépült az ndk-s időszakban, ami egyre inkább az egyesület “célkeresztjébe” került. Az egyik a felső képen látható, 1983-ban elkészült rendőrkapitányság, amit hosszas viták (!) után 2005-ben bontottak le, hogy helyet adjon a rekonstrukciónak. A környék azóta szinte felismerhetetlenül át-, vagyis visszaváltozott, csupán a helyén maradt szobor segítségével azonosítható be.

A tér 2012-ben még hiányzó oldala a kultúrpalotával. Kép forrása

Nem járt szerencsére (egyelőre) az egyesület az 1960-as években átadott kultúrpalotával. A későmodern épület nem érinti közvetlenül a Neumarktot, de a tömbökbe már belenyúlik. Az épület elbontása már túlment volna az “újjáépítők” és a “későmodernek” közötti egyensúlyon, így sajátos német kompromisszum született. A kép előterében álló foghíjakat beépítették, de a tömbök befejezetlenek maradtak, de homlokzatokkal fordulnak a kultúrpalota felé.

Az előző kép előterében látható üres területet azóta beépítették, a munkák 2019-ben fejeződtek be. Kép forrása

A balra látható kultúrpalota tömbjéhez való csatlakozást ilyen kompromisszumos módon oldották meg. A modern homlokzatok helyén tűzfalak voltak, a hatvanas években épült ház tulajdonképpen “beleharap” a történeti tömbökbe. Kép forrása

Rekonstruált épületrészek. Kép forrása

A rekonstrukció elveit sokan vitatják, azonban az ellenzők is elismerik, hogy az újjáépítési munkák elképesztő igényességgel és hitelességgel történnek. Reneszánsz faragványok, barokk homlokzatok vagy éppen a képen látható 19. századi öntöttvas portálok is a legkisebb részletig kidolgotva kerülnek vissza az épületekre. Ráadásul több üzlet az eredeti helyén nyitott újra hetven év után. Ilyen a portál mögötti órabolt is.

Kilátás a királyi palota tornyából a Neumarkt felé. Kép forrása

A Neumarkt újjáépítése lassan befejeződik, de az egyesület feladatai korántsem értek véget. Éppen az Elba túloldalán található újvárosi piactér újjépítéséért gyűjtenek aláírásokat, és két befektetővel tárgyalnak egy-egy neoreneszánsz palota újjáépítéséről.

Ajánljuk még