A nemzetközi helyzet fokozódik! – A Tanú című film örök igazsága most aktuálisabb, mint valaha, bár a 2010 óta eltelt időszak sem szűkölködött a kihívásokban. A 2002-2010 közötti „nyolc elvesztegetett év” balliberális kormányzása alatt az ország államcsőd közeli állapota jutott, a GDP tekintetében megelőzött bennünket a 2020 végén általunk ismét visszaelőzött Szlovákia, míg Románia az uniós támogatások, valamint a többmillió kivándorló hazautalásai miatt pedig felzárkózott hozzánk.

A Gyurcsány Ferenc szerint „Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány” neoliberális közgazdászok és a baloldali propagandasajtó azt szajkózta, hogy megszorítások az IMF nélkül nem lehet válságot kezelni, ráadásul 2011 végén megpróbálták bedönteni forintot, így próbálva megbuktatni a Nemzeti Együttműködés Rendszerének jogi keretét akkor kialakító kormányt. Akkor a terhek igazságos megosztásába a multicégeket és a bankokat is bevonták, így hazánk nem jutott az euró(adósság)zóna déli államainak sorsára, ahol a családokkal és hazai cégekkel fizettetnék meg a kilábalás árát.

Az EU és egyes tagországok most ezt a magyar megoldást vennék át, amikor az elszabadult energiaárak miatt rekordbevételt elérő energiaóriásokra vetnének ki ágazati különadókat. Az amerikai internetes cégek adóztatásánál pedig azt a magyar megoldást vennék át, amely az adóoptimalizált nyereség helyett az unió területén bonyolított forgalmat venné az adó alapjául.

Az újkori népvándorlás kezelésénél is annak a magyar kormánynak lett igaza, amely a schengeni szabályok betartására fizikai és jogi határzárat épített. Ezek azóta is megbízhatóan működnek. 2015 óta Norvégiától Bulgáriáig épültek kapuk oldalszárnyakkal határkerítések és a magyarhoz hasonló tranzitzóna szabályokat alkalmaztak Donald Trump elnökségének idején az USA déli határán.

A bevándorláspárti politikusok és NGO-k nem adták fel a kötelező betelepítési kvóta tervét, ám be kellett látniuk, hogy jelenleg erre kevés esélyük van, így most ők is a külső határok védelmére helyezik a hangsúlyt.

A válságok sorát a COVID-járvány folytatja, amelyhez hasonlóra száz év óta nem volt példa. A magyar kormány itt is jelesre vizsgázott, amikor szkeptikus volt a korrupciógyanús központosított brüsszeli vakcinabeszerzéssel szemben és a keleti, illetve globális nyitás politikája, valamint a Türk Tanács tagjai közötti együttműködés keretében keresett gyors és hatékony megoldást. Akkor a keleti vakcináknak köszönhetően több millió magyar tempós immunizálására nyílt lehetőség, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazánk másfél hónappal a legtöbb uniós ország előtt nyithatott újra, ami szerepet játszott  a 2021-es rekord magas gazdasági növekedésben.

Azóta Magyarország önellátóvá vált fertőtlenítő folyadékból, maszkból, védőruhából, Favipiravir tablettából, lélegeztető gépből, légi szállítási kapacitásból és fecskendőből. Még az idén elkészül a Nemzeti Oltóanyaggyár, ami teljessé teszi az esetleges újabb járvány elleni védekezést. Hazánk a kritikus időszakban Csehországnak és Szlovéniának adott kölcsön oltóanyagot, illetve adományozott ilyet számos, a migráció által különösen sújtott Európán kívüli országnak.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond eskütételét követően az Országgyűlés ülésén 2022. május 16-án. A kormányfő mögött Kövér László házelnök (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Bízhatunk benne.

A 2021 végétől beköszöntő energiaár-emelkedésre a polgári kormány a 2013-ban bevezet

ett rezsicsökkentés megerősítésével válaszolt, amely abból a felismerésből indul ki, hogy a családok jövedelmüknek maximum negyedét-harmadát fordítsák rezsiköltségekre. A rezsicsökkentés is egy átgondolt stratégia része, ennek keretében vásárolta vissza a kormány az energiaszektor több vállalatát (így a gáztárolókat is) azok korábbi külföldi tulajdonosaitól.

Ezeket az immáron évtizedes magyar intézkedéseket követik most pl. Németországban a gáztározók állami kezelésbe vételével, vagy Dél-Európában az áram és a gáz lakossági árának szabályozásával.

Az aktuális válságok sorát az ukrajnai háború zárja, amely a globalizáció korszakhatáraként fog a történelembe bevonulni. Orbán Viktor „stratégiai nyugalomra” épülő távlatos politikája is kezd népszerűvé válni, ugyanis egyre többen jönnek rá arra, hogy Oroszország a háború után is a szomszédunk marad, így a béke helyreállítása, mint legfontosabb cél elérése után újra kell építeni a nyugat és Moszkva kapcsolatait.

Az ötödik Orbán-kormány megalakulása a nehézségek ellenére bizalommal tölthet el minket. A rendszer működik, és kell-e annál pontosabb visszajelzés, mint az, hogy az eddigi válságkezelés eredményeit a magyar szavazók immáron a negyedik kétharmados felhatalmazással igazolták vissza és több bevált magyar megoldást vesznek át Európában?