logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Selyemgyár, főoltár, kastély – az idei ICOMOS-díjas műemlék-felújítások

| Szerző: Szende András
Az UNESCO műemléki szervezete, az ICOMOS magyar bizottsága minden évben kiosztja a legszínvonalasabb műemlék-felújításoknak járó díjat. Tekintsük át a díjazott munkákat, illetve azok tervezőit, megrendelőit! Szende András tájépítész írása az Architextúra blogon.
Az egyik díjazott, a mohácsi Selyemgyár kulturális központ. Kép forrása

tavalyi díjazottak után idén is bemutatjuk a magyar ICOMOS-díjas műemlék-felújításokat. A szervezet négy projektet talált kitüntetésre méltónak, és két citromdíj is született: a Mol-székház, illetve a Szentháromság téri diplomataház bontása miatt. Ezek jogossága természetesen mind a közvélemény, mind a szakma részéről vitatott, ezért most koncentráljunk a díjazottakra:

Mohács, Selyemgyár

Felújítást tervező építész: Dombai Gyula, műemléki felügyelő: Szigetvári Krisztián János, megbízó: Mohács Város

Az egykori igazgatósági épület. Kép forrása

A selyemgyár 1905-ben készült el, Kalen József tervei szerint. A korra jellemző, nagy gondossággal tervezett és kivitelezett együttes  egy igazgatósági épületből, egy gyárépületből, egy úgynevezett gubóraktárból és egy gépházból-kéményből áll. A gyár már évtizedekkel ezelőtt bezárt, az átépítések miatt szinte labirintus-szerű területre raktárak, kereskedelmi egységek költöztek. Mohács városa több éves előkészítés után 2018-ban kezdte meg az átépítést-felújítást, ami tavaly ősszel lett kész. A hasznosítást nagyban megkönnyítette az egykori gyár elhelyezkedése, ugyanis a belváros közepén, a városházától egy sarokra, a Duna partján áll. Így tulajdonképpen a belváros funkciói “beúsztak” a területre. Az épületekben irodák, rendezvényterem, étterem kapott helyet, ráadásul az egykor lezárt terület a város egyik főtere lett, amit egy Duna-parti sétányszakasz is kiegészít. A felújítás során helyreállították/rekonstruálták az eredeti nyílászárókat, letisztították a téglahomlokzatokat, és az eredeti alaprajzi beosztást tiszteletben tartva alakították ki az épületbelsőket. Így az egykori csarnok szerű gyárépületben egy háromszáz férőhelyes, igen impozáns rendezvényterem létesült.

Biatorbágy-Torbágy, katolikus templom főoltára

Restaurátor: Baracza Szabolcs, megbízó: Torbágyi Plébánia, Biatorbágy Város

A restaurált oltárok, középen a díjazott főoltár. Kép forrása

A középkori eredető torbágyi templom értékes barokk berendezései az évszázadok alatt szó szerint megfakultak: a számos átfestés, átalakítás miatt szinte felismerhetetlenné váltak. A két mellékoltárt 2015-ben már restaurálták, így ezek mutatták, hogy a templombelső eredetileg nagyon magas színvonalon volt berendezve. A főoltár 2018-as restaurálása előtt ráadásul kiderült, hogy a műtárgy statikailag is instabil, ezért elemeire kellett szétszedni, majd az egész szerkezetet megerősítve újra összerakni. A három oltár restaurálásal a belső tér teljesen megváltozott.

Borsi, Rákóczi-szülőház és kastély

Felújítást tervező építész: Wittinger Zoltán, megbízó: Teleki László Alapítány és Borsi Község Önkormányzata

A várkastély bejárata a felújítás előtt és után. Képek forrása

korábban már bemutatott felújítás egy, a már végromlás szélén álló műemléket érintett. A várkastély nem csak építészetileg értékes – Zemplén reneszánsz főúri rezidenciájainak sorába illeszkedik – hanem a magyar nemzeti emlékezet szempontjából is kiemelkedő jelentőségű, ugyanis itt született 1676 március 27-én II. Rákóczi Ferenc. A gondosfelújítás során többek restaurálták a reneszánsz ablakkereteket, falfestéseket visszaállították az eredeti tetőszerkezetet, sőt, a betömődött vizesárkot is. A kastélyban alapvetően a fejedelemről szóló, rendkívül színvonalas kiállítás tekinthető meg, de vendégszobákat és éttermeket is kialakítottak az épületegyüttesben.

Szabadkígyós, Wenckheim-kastély

Felújítást tervező építész: Balogh Csaba, megbízó: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

A kastély madártávlatból. Kép forrása

Az épületet és a felújítási munkákat a korábbiakban szintén bemutattuk. A Békes megyei mezők közepén, nagy parkban álló kastélyt Ybl Miklós tervezte a Wenckheim-házaspár, Krisztina és Frigyes számára. A kastély nem csupán impozáns, hanem kényelmes is volt, hiszen gáz-, majd villanyvilágítással is elláták, de telefonhálózat, lovaspálya, teniszpálya, úszómedence és kisrepülőtér is a grófi család rendelkezésére állt. Az államosítás után az épület állapota folyamatosan romlott, viszont  1970-ben itt forgatták a Szeressétek Ódor Emíliát! című filmet. A felújítási munkák 2019-ben kezdődtek, és az épület teljes egészére, a belső terekre, és természetesen a környezetre is kiterjedtek. A látogatókat a korábbiaktól eltérően nem üresen kongó termek, hanem egy teljesen berendezett “otthon” várja.

Ajánljuk még