×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Álca csupán a svájci gárdisták középkori ruhája, akik a TEK-kel együtt védik Ferenc pápát

 

A Szentatya védelmét hagyományosan ellátó, jól kiképzett svájci gárdisták mellett a vendéglátó ország rendőrsége, azaz a Terrorelhárítási Központ (TEK) felel a pápa személyes biztonságáért Budapesten. A biztonsági szolgálatok emberei fedetten dolgoznak az Eucharisztikus Kongresszuson, tehát senki ne számítson arra, hogy feltűnő lesz a pápára vigyázó, kézifegyverekkel, bombadetektorokkal és más modern technikával felszerelt személyzet vasárnap a Hősök terén – mondta Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet biztonságpolitikai szakértője a hirado.hu-nak.

A keresztény egyházi elöljárók biztonságáért az ókor vége óta aggódni kellett. A Római Birodalom felbomlása után azért, mert üldözték a keresztényeket, és rendszerint lerombolták kezdetleges templomaikat, szent helyeiket. Gyakran előfordult, hogy a barbárok nemcsak a keresztény papokat, de még a szertartásokon résztvevőket is lemészárolták. A kora középkorban kezdett megszilárdulni a pápaság intézménye, illetve a pápák egyházi és világi hatalma, ezért az egyházfőt más jellegű – jellemzően mérgezéses – támadások érték.

A modern korban egy erőszakos esemény hagyott mély nyomot minden keresztény jó érzésű ember lelkében: az 1981. május 13-án Mehmet Ali Agca által elkövetett merénylet, amikor a kurd elkövető közvetlen közelből többször rálőtt a hívők tömegének integető II. János Pál pápára a vatikáni Szent Péter téren. A lengyel pápa súlyosan megsebesült, az egyik golyó milliméterekkel kerülte el a szívét, de a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően néhány hónap alatt felépült.

II. János Pál pápa összeesik, miután egy török szélsőjobboldali csoport, a Szürke Farkasok egyik tagja, Mehmet Ali Agca rálőtt a római Szent Péter téren 1981. május 13-án. (Fotó: MTI/EPA/ANSA)

Moszkváig vezethetők vissza az Agca-féle merénylet szálai

„Két merénylő is volt, mindkettőnek az lett volna a feladata, hogy pisztollyal végezzen a pápával, de végül csak Ali Agca lőtt; a másik merénylő pedig felrobbantotta magát egy bombával.

Mint kiderült, a bolgár titkosszolgálat bízta meg őket, tehát egy politikai indíttatású merényletről volt szó, aminek az volt a végső célja, hogy destabilizálja mind a nyugati, mind a keresztény világot”

– mondta Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet biztonságpolitikai szakértője a hirado.hu-nak

Akkoriban két világrend állt egymással szemben: a Varsói Szerződés országai Moszkva dirigálásával, illetve a nyugati, úgynevezett szabad világ. „Utóbbiban szabad volt a vallásgyakorlás, ami a kommunista országok többségében nem volt megengedett, ezért szimbolikus jelentése volt annak, hogy a Vatikánban, a kereszténység szívében rálőttek a pápára” – teszi hozzá a szakember.

Miért féltek ennyire a kommunisták egy fehér ruhás paptól?

A szakértő szerint a kommunista vezetők, illetve a titkosszolgálatok vezetőinek félelmei főként abban gyökereztek, hogy Karel Wojtyla egy szocialista blokkhoz tartozó országból, Lengyelországból származott. „Eleve csípte a kommunisták szemét, hogy hogyan juthat el valaki abból a környezetből egy ilyen magas pozícióba. Lengyelország még a kommunizmus legkeményebb évei alatt is hithű katolikus ország maradt, s ilyen értelemben utat mutatott  a többi elnyomott országnak, így Magyarországnak is. Az volt tehát a cél, hogy ettől a lengyel származású, rendkívül erős hitű, felvilágosult, és mindenki által szeretett pápától megszabaduljanak” – magyarázta Georg Spöttle.

Ferenc pápa köszönti a híveket, amint pápamobilján a kurdisztáni Erbíl Franszo Haríri Stadionjába érkezik miséjére 2021. március 7-én. Ferenc személyében az első római katolikus egyházfő keresi fel Irakot. (MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo)

Kik védik meg a pápát külföldön?

Sokan azt hiszik a pápa biztonságáért a Vatikánban felelő svájci gárdáról, hogy középkori maskarába bújtatott operettkatonák, akik páncélsisakban, alabárddal és karddal igyekeznek megvédeni a Szentatyát. Ez azonban távol áll a valóságtól.

A gárdisták – rendszerint 18 és 30 év közötti fiatal, életerős katonák – nagyon komoly kiképzést kapnak a svájci hadseregnél. Ennek során nemcsak a lőfegyverekkel tanulnak meg bánni, de elsajátítják azt is, hogyan kell autókonvojban haladni, vagy éppen kimenekíteni a védett személyt egy veszélyes helyzetből, azaz felderítési feladatokat is végeznek.

A pápai gárdisták felszerelésének része a golyóálló mellény és egy kis méretű Glock 26-os pisztoly. Azok a testőrök, akik öltönyben vagy civil ruhában – fedetten – kísérik a pápát, általában szintén 9 milliméteres Glock pisztolyt használnak. Emellett pedig német Heckler & Koch gyártmányú, 30 lövetű automata pisztolyt hordanak, amelynek nagy előnye, hogy kis méreténél fogva könnyen elrejthető a zakó vagy a dzseki alá.

Mi a magyar biztonságiak szerepe a pápa védelmében?

A pápalátogatások előtt – a magas rangú diplomaták külföldi utazásaihoz hasonlóan – előzetes egyeztetés folyik a védett személy és a magyar biztonsági szolgálatok, tehát a TEK és a rendőrség között. „Ilyenkor a vendéglátó ország szervei felelnek mind a pápa, mind a politikusok biztonságáért. Ez csak akkor működik jól, ha a biztonsági emberek fedetten (álcázva – a szerk.) vannak jelen az eseményen, tehát senki ne számítson arra, hogy különösebben feltűnő lesz a pápára vigyázó személyzet a Hősök terén” – véli Georg Spöttle.

A biztonsági szolgálatok tervezik meg a védett személy eljuttatását a város valamely pontjára, így tehát a pápa eljuttatását a Liszt Ferenc repülőtérről a Hősök terére.

„Általános gyakorlat szerint két-három útvonalat is kijelölnek, és a felderítők jelzései alapján csak az utolsó pillanatban döntik el, hogy melyik útvonalat választják. Ez függ a forgalomtól, vagy esetleges balesetektől is.”

Ferenc pápa a Hősök terén fogja celebrálni a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjét. Egy ilyen nagy, nyílt téren könnyebb vagy nehezebb a pápa védelmét garantálni, mint mondjuk egy sportcsarnokban? – kérdeztük a szakértőtől.

„Sokkal könnyebb egy nagy teret védeni, mint ha egy szűk, erősen beépített városrészben tartanák az eseményt. A Hősök terén például megoldható, hogy a környező épületekre mesterlövészeket telepít a TEK, azokkal is fedezve a helyszínt és a pápát. Fontos feladat a megfigyelés, a felderítés is: távcsővel állandóan pásztázzák a tömeget, hogy kiszűrjék a gyanús mozdulatokat végző vagy szokatlanul mozgó embereket” – fejtette ki a Nézőpont Intézet szakértője.

Ferenc pápa üdvözli a híveket, amint megérkezik a látogatását lezáró szentmisének otthont adó Zajed stadionba, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban 2019. február 5-én. (Fotó: MTI/EPA/Ali Haider)

A terrorszervezetek képesek lehetnek arra, hogy nagy távolságból is jól célzó mesterlövészeket alkalmazzanak, de Georg Spöttle szerint nagyon kevés ilyennel rendelkeznek, vagy egyáltalán nincsenek ilyen embereik. Problémát okozhat még a tömeg, de a biztonsági szolgálatok erre is fel vannak készülve. Képzett kutyákkal keresik a környéken az esetleges bombákat, a helyszínen pedig fémdetektorral vizsgálják át a táskákat, retikülöket.

Passzív védelem: mennyire hatékony a pápamobil?

„A jelenlegi pápamobilok olyan komoly páncélzattal rendelkeznek, amelyek akár egy AK-47-es gépfegyver – közkeletű nevén Kalasnyikov – lövedékeit is semlegesíteni tudják” – árulta el Georg Spöttle.

Elsőként XI. Piusz pápa használt gépkocsit, 1929-ben egy Graham Paige 837-tel indult el első pápai útjára. Ez volt az első alkalom a pápai állam bukása után jó fél évszázaddal, hogy a katolikus egyházfő ismét elhagyhatta a Vatikán területét.

A Mercedes–Benz először 1930-ban, majd 1960-ban is egy-egy új modellt ajándékozott a katolikus egyházfőnek: utóbbi alkalommal XXIII. János kapott egy nyitható tetejű Mercedest – ebben már a kocsi légkondicionálásának szabályozását szolgálták a pápai trónszék alatt elrejtett gombok.

VI. Pál pápa több járművet is használt, köztük az 1965-ös amerikai útján egy Lincoln Continentalt, Rómában pedig egy Mercedes–Benz 600-ast; valamint a klasszikus fehér terepjáró pápamobilt, ami az évek során a leginkább összefonódott a pápai utazásokkal.

II. János Pál mintegy három évtizedes pápasága során sokféle pápamobilt használt, melyek közül a legemlékezetesebb az a jármű – egy Fiat Campaglona – amelyben a merénylet érte 1981 májusában. Ezt követően a Vatikán is belátta, hogy szükség van egy golyóálló üveggel ellátott, nyitott járműre.

Ferenc pápa arról is ismert, hogy szereti a környezetkímélő, hatékony kisautókat, kedvence egy hidrogéncellás Toyota Mirai. A pápai autóállomány jelenleg több modellből áll, van közöttük Isuzu D-Max, Nissan Navara és új Fiat 500-as is. De Ferenc pápa 2019-es romániai látogatása alkalmával ígéretet kapott két speciális Dacia Duster pápamobil leszállítására is, amire várhatóan még ebben az évben sor kerül.

Több ezer rendőr is védi a pápa biztonságát vasárnap

Ezt a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója jelentette be pénteken, a Ferenc pápa látogatását megelőző sajtótájékoztatón. Hajdu János ismertette:

sem a magyar hatóságoknak, sem a vatikáni csendőrségnek nincs fenyegetettségre utaló információja,

így technikai akadálya nincs a vasárnapi látogatásnak.

A TEK főigazgatója elmondta, hogy a katolikus egyházfő pápamobilon való közlekedése a néhány órás látogatás neuralgikus pontja, ugyanis Ferenc pápa ekkor kerül a legközelebb a hívekhez, akiket azonban ellenőrzött beléptetési rendszeren keresztül engednek be a területre.