×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Gyertyagyújtás, harangszó – mindenszentek és halottak napja

 

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig a halottak napja a keresztény világban. A mindenszentek előtti este a halloween, angolszász ünnep, amely pogány szokás, mintsem keresztény ünnep.

A november 1-jei mindenszentek katolikus ünnep: ilyenkor a megdicsőült lelkekről emlékeznek meg, tehát nem csak azokról a szentekről, akik nevesítve vannak a kalendáriumban, hanem minden lélekről, aki üdvösségre jutott.

Ez „a megdicsőült egyház ünnepe”, a halottak napját viszont azoknak a lelkeknek szentelik, akik hitük szerint még a tisztítótűzben szenvednek, vagyis ez „a szenvedő egyház ünnepe”.

Midenszentek után következik halottak napja

A mindenszentek és a halottak napja közötti különbség nem mindenkinek világos, ami nem csoda, hiszen a két, egymást követő ünnepnap „összemosódott” a néphagyományban is.

(Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Estéjét a halottak estéjének is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár egy-két órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére.

Ezen a napon szokás otthon is gyertyát gyújtani, annyi gyertyát, ahány hozzátartozónkra emlékezünk. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából általános, felekezetektől függetlenül az elhunytakról való megemlékezés napjává.

Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este, október 31. a halloween, minden szent estéje.

A halloween a kelta samhaintól eredeztethető, amely a halottakhoz kapcsolódik – írja a Live Science. Samhain a kelta naptár utolsó napja, szó szerint a nyár végét jelenti.

Hasonló szokásokkal és tilalmakkal járt, mint amit később a magyar néphagyományban is látunk, például virágot és ételt vittek a sírokra, zárva tartották a templomokat, és nem áldoztak, ahogyan halottak napján sem.

A Szarvas Törzs Kelta Hagyományőrző Egyesület bemutatója az óbudai Aquincumi Múzeumban tartott kelta halloweenesten (Fotó: MTI/Mónus Márton)

A kelták és a gael nyelvet beszélő népek hittek abban, hogy október 31-én a világ és a túlvilág közti határ elmosódik, megnyílik, így a holtak és a természetfeletti lények átjuthatnak az emberek közé.

A halloween pogány eredetű

Az ünnep tartalmában és külsőségeiben is pogány eredetű, október 31-én este töklámpások gyúlnak, és sajátos jelmezbe öltözött, elmaszkírozott gyerekek és fiatalok járnak házról házra, hogy gyümölcsöt és édességet kérjenek az ott lakóktól. Samhain idején a halottak különböző formákban jelentek meg.

A beöltözés is ezt a hiedelmet őrzi, ha az ember például szellemnek öltözik, az ártó lények azt gondolják, közülük való és nem viszik el a lelkét.

A tüzek samhain idején arra szolgáltak, hogy elijesszék a holtakat, ártó szellemeket. Később a tűzhöz segítő szándék is társult, a fény utat mutat az elhunyt családtagok szellemeinek.

Halloweenkor Amerikában szokásos az almahalászat, a játékban szájjal kell kivenni az almákat egy vizes lavórból. Ebben az esetben az alma a betakarítás és az aratás végének jelképes gyümölcse, a római Pomona-nap öröksége.