Kőszeg Magyarország azon városa, ahol az Alpok keleti bércei, a római korig visszanyúló szőlődűlők és a török múlt különös elegyet alkot. Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében.
Kőszeg Magyarország azon városa, ahol az Alpok keleti bércei, a római korig visszanyúló szőlődűlők és a török múlt különös elegyet alkot. Ezenkívül az épületeken a reneszánsz, a barokk és a gótikus stílusjegyek keverednek, és a romantika úgy van jelen minden szegletben, hogy az nem hivalkodó.
A kőszegiek nemcsak a város csodaszép, zegzugos óvárosára és rengeteg látnivalójára lehetnek büszkék, de ikonikus a város hangulatát jelentősen meghatározó vár is. A vár 1963-as felújítása óta Jurisics tábornok nevét viseli, de létezése jóval korábbi időkre nyúlik vissza.
A 13. század közepétől találhatunk feljegyzéseket arról, hogy már abban az időben is állt a vár, illetve már egy településről is említést tesznek a korabeli dokumentumok,
amely a kőszegi grófok nevéhez köthető – mondta Pócza Zoltán, a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház intézményvezetője az M1 Itthon vagy! című műsorában.
Kőszeg 1447-től kétszáz éven át Alsó-Ausztriához tartozott. Mégis a legfontosabb történelmi dátum a település életében, amely Európa-szerte ismertté tette a várost és várát is, 1532, amikor az I. Szulejmán vezetésével Bécs leigázására induló török haderő nem kímélte Kőszeg végvárát sem. Arra talán a törökök nem is voltak felkészülve, hogy a várkapitány, Jurisics Miklós elszántan védi majd a várat a körülbelül százszoros török túlerővel szemben.
A kőszegi Jurisics-vár (Fotó: MTI/Czika László)
A törökök három évvel korábban már tettek egy kísérletet Bécs elfoglalására, de akkor sem jártak sikerrel, ahogy 1532-ben sem, augusztus 29-én 11 órakor a török seregek elvonultak a kőszegi végvár alól. Azóta kondulnak meg minden egyes nap 11 órakor a kőszegi harangok, emléket állítva a hősi várvédőknek – mondta Pócza Zoltán.
A Jurisics-vár sok mindent látott, számos ostromot átvészelt és túlélt már. Bármilyen időket is élt, és bármely család tulajdonába is került, minden és mindenki nyomot hagyott a külsején is.
A vár a történelem során volt a Garayak a Szécsyek, aztán az Esterházyak tulajdona is. Mindhárom család rajta hagyta védjegyét a váron, hiszen mindegyik család megpróbálta a saját építészeti stílusát hozzátenni – mondta. Kiemelte, azonban
túlnyomó részt mégis az Esterházy család stílusát hordozza a vár, hiszen közel 240 évig volt a tulajdonukban, egészen az 1930-as évekig.
A vár bejáratától alig néhány perc sétára, a Jurisics téren tör büszkén a magasba Kőszeg másik szimbóluma, a 27 méter magas Hősök kapuja. 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján épült, a korábban itt álló déli városkapu helyére.
A tetőn található panorámaerkélyről nemcsak a közeli és távoli utcák, terek látszanak, de jó időben még a Kőszegi-hegység domborulatai is jól kivehetők.
A kőszegi városháza és a Hősök kapuja (Fotó: MTI/Czika László)
57 méterrel a föld felett, szinte már ágaskodik az égbolt felé Kőszeg legmagasabb épülete, a Jézus Szíve-templom. Szem elől téveszteni lehetetlen, hiszen tekintélyt parancsolóan uralja a főteret. Központi elhelyezkedését mi sem bizonyítja jobban, minthogy itt korábban vendégfogadó állt, aminek a helyére 1892 és 1894 között épült fel ez a neogótikus csoda. Nemcsak a torony, de a templom belső tere is szinte karcolja az eget: mintegy 19 méter. A mennyezetet a csillagos ég borítja, amely egyben szimbólum is, hiszen a csillagok a halhatatlanságot, az örök életet, a mindenséget jelképezik.
A címlapfotó illusztráció.
