Átszervezéseket kell végrehajtani az egészségügyben és növelni annak teherbírói képességét. Az egyházi, állami és az önkormányzati egészségügyi intézményekben, egységes szabályrendszert hoznak létre, mert jelenleg 8-10 féle különböző jogviszonyban állnak orvosok.
Forrás: MTVA
Nehéz időszak előtt állunk, mert „nekünk már elegünk van a vírusból, de a vírusnak nincs elege belőlünk”, gyorsabban fertőz, mint korábban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában, hozzátéve, hogy amíg nincs vakcina, addig a védekezésé a főszerep.
A kormányfő szerint tudjuk tartani a lépést a vírussal, a szakértők álláspontja pedig az, hogy egyszerre 200,000 fertőzött esetén, 16,000 kórházi ággyal és 800-1000 darab lélegeztető géppel az ország fel tudja venni a harcot a koronavírussal szemben. „A kormány elfogadja, amit a szakértők mondanak, de ha mégis tévednének, akkor nagy baj lehet, ezért
minden területen kétszeres kapacitással készülünk”
– mondta Orbán Viktor. Ennek megfelelően 400,000 fertőzöttet el tud látni az egészségügyi rendszer, amihez szükség esetén 32,000 kórházi ágy és kétezer lélegeztető gép, valamint az ezek működtetéséhez szükséges megfelelő mennyiségű ápoló és orvos áll rendelkezésre.
Arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány második hulláma hosszabb és nehezebb lesz, ezért egyszerre kell végrehajtani átszervezési lépéseket, és növelni az egészségügyi dolgozók teherbíró képességét.
A kormányfő az orvosi béremelésről elmondta, hogy ezzel történelmi adósságot törleszt a kormány az orvosok felé. Egyszerre
átszervezéseket kell végrehajtani az egészségügyben és növelni teherbírói képességét
– tette hozzá.
A béremelés előzményeiről közölte: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) hónapok óta bombázta a kormányt a javaslataival, és a kabineten belül is vita volt arról, hogy most, amikor a munkahelyeket, a korábbi bér- és életszínvonalat kell védeni, akkor nem megy-e ezzel szembe egy kiemelt bérrendezés egy csoport esetében.
Ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást: a járvány nem ellene, hanem inkább mellette szól az orvosbérek nagyarányú rendezésének.
„Most összefogásra van szükség, ez az a pillanat, amikor az orvosok bérében áttörő erejű javulást kell elérnünk, és ha összefogunk, együtt újra sikerülni fog” – mondta Orbán Viktor, jelezve azt is, hogy a MOK javaslata alapján kivezetik a hálapénzrendszert.
Várakozása szerint januárra sikerülhet minden részletkérdést tisztázni.
Az egészségügyben a döntések egy része nem jogi, hanem orvos etikai kérdések takar, amelyek az orvosi kamarához tartoznak. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy jó állapotban van a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A
Hozzátette azt is: az orvosi jogviszonyok rendszere ma nehezen átlátható, ezért létrehoznak egy új, egészségügyi munkajogviszonyt - az állami, az egyházi és az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozóknak -, egy speciális, egységes szabályrendszert. Az emelés mértékéről azt közölte: „lehet mondani a duplázódást”, de nincs egységes szám, nem minden orvost érint majd azonos módon a változás, a MOK javaslatait fogadták be. Példaként említette, hogyha egy rezidens eddig 300 ezer forintot keresett, akkor ezután 600 ezret fog.
Az Európai Bíróság jogállamisági jelentését Varga Judit úgy értékelte, hogy abszurd és valótlan – hangzott el az adásban. Az igazságügyi miniszter asszony nő és nagyon visszafogottan nyilatkozott, de amit gondolok azt nem mondhatom – jegyezte meg.
Az események sorrendje kirajzolja a képet. Először egy migrációs rendezési tervvel álltak elő, amely nem elfogadható a V4-ek számára. Ezután az Európai Bizottság elnökhelyettese megtámadta Magyarországot, sértegetés szintjéig.
Elsősorban nem a személyét ért kritikát, vagy a magyar demokráciát érintő bírálatokat, emelte ki a kormányfő. „A magyar emberek nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkossanak. Vagyis tökkelütöttnek nevezte a magyarokat” – mondta. A kormányfő szerint ez egy vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni: az Európai Bizottság alelnöke nem beszélhet tiszteletlenül egyetlen tagállammal sem így.
„Ha ezt a németek, vagy franciák ellen mondja, már kirúgták volna” – mondta.
„Bennünket ugyanúgy nem lehet sértegetni,
mint a németeket vagy a franciákat. Csak azért mert ők nagyobbak, nem jelenti, hogy nekünk többet kelljen elviselni”.
Ezután jött a jogállamiságról készült jelentés, amelyet nem lehet nem Soros jelentésnek nevezni. A megjelölt 12 forrásból 11 Soros György által támogatott szervezetektől származik.
Azt tanácsoljuk az Európai Bizottságnak, hogy jobban mérje fel az Európa előtt álló kihívásokat. Világjárvány van és most az emberek egészségének és a munkahelyek megvédése lenne a cél, eközben megtámadják a tagállamokat, előszedik a migrációt és érthetetlen jogállami vitákat generálnak.
A magyar kormányfő levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy távolítsa el alelnökét a sértegető kijelentései miatt. Elmondta, hogy még nem érkezett hivatalos válasz Ursula von der Leyentől.
A műsorban arról is kérdezték Orbán Viktort, hogy a német országos közszolgálati rádió utólag javította a Katarina Barley európai parlamenti (EP) alelnökkel készült interjúról szóló cikkét, amelyben az állt, Katarina Barley szerint ki kell éheztetni pénzügyileg az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország, mert ezekben az országokban a jogállami elvek megsértése nem korlátozódik egyedi, elszigetelt esetekre, hanem rendszerszerű. A rádió szerint az alelnök valójában Orbán Viktorral kapcsolatban használta a pénzügyi kiéheztetés kifejezést.
A miniszterelnök mindezt úgy kommentálta: 30 éve az EP nem volt ilyen közönséges, taszító hely, mint amivé most teszi néhány ember.
„Hogy lehet azt mondani - különösen olyan történelmi előzményekkel a háta mögött valakinek, mint amivel a németek rendelkeznek -, hogy akkor most ki fogunk éheztetni néhány országot?" – tette fel a kérdést.
Még tanulságosabbnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar és a lengyel tiltakozás után „egész egyszerűen tökfilkónak, gyengeelméjűnek néztek minket, és azt mondták, nem is a nő mondta (...), mi meghamisítottuk. A Rákosi-időkben láttunk ilyet, amikor önkritikát gyakorolva nyilvánosan megtépték az ingjüket: nem a politikus volt a hibás, hanem mi”.
„Milyen állapotok vannak abban az országban a demokrácia, a sajtószabadság meg a médiapluralizmus szempontjából?” – vetette fel a kormányfő.
Ennek hátterében a kormányfő szerint az elmúlt 20—30 évben zajló világgazdaság átrendeződési folyamata áll. A világgazdasági válságot sokan konjunkturális válságnak fogták fel, míg Magyarország elsőként arról beszélt, hogy
áttrendeződnek a világban az erőviszonyok.
Amíg 20 éve az EU a világ GDP-jének 25 százalékát adta, ez jelenleg 15 százalékra esett vissza. és ezt érzik. Ez az a nyomás, amit a politikusok éreznek, feszültség van otthon, stagnál, romlik az életszínvonal, magas az államadósság – mondta.
Ebben a helyzetben versenyképesebbé kell tenni a gazdaságokat és az alkalmazkodásra kellene fókuszálni és az európai vezetőknek terveket kellene kidolgozni. Az európai vezetők feladata a feszültségek oldása lenne, de ennek pont az ellenkezőjét teszik – állapította meg.
A bajok gyökerének beazonosítása helyett a nemzetek egymásnak esnek - hívta fel a figyelmet, aláhúzva: az EU vezetőinek ilyenkor az lenne a dolguk, hogy hűtsék a rendszert", segítsék a tagállami együttműködést, ahelyett azonban sértegetnek, "migrációval, Soros-jelentéssel" támadnak, vagyis "pont az ellenkezőjét teszik az uniós bürokraták, mint amit egyébként egy ilyen civilizációs világpillanatban tenniük kellene".
A koronavírus-járvány miatt tervezett EU-s pénzügyi alapról Orbán Viktor kifejtette: a 30 éven át visszafizetendő közös hitel gondolata nem tetszik Magyarországnak, de hajlandó részt venni benne, mert vannak olyan nehéz helyzetben lévő uniós gazdaságok, amelyeknek azonnal pénz kell.
Az úgynevezett „fösvények csoportjába„ tartozó tagállamok azonban „olyasmiket mondanak, ami az egész dolgot meghiúsíthatja” – folytatta. Erre az esetre a magyar kormány javaslata az, hogyha meghiúsul a közös hitel, akkor azok álljanak össze, akiknek szükségük van rá, ez lenne a kormányközi alapú, az EU intézményeinek bevonása nélküli megoldás. Hozzáfűzte: örülne, ha elkerülhető lenne ez az eset, de ha bekövetkezik, magyar szempontból az sem tragédia.
„Minden rosszul van ütemezve Brüsszelben, járvány van, védekezés, azzal kellene foglalkozni, és nem bonyolult jogi feltételeket támasztani a pénzügyi kifizetésekhez, mert ez néhány ország megrendülését is okozhatja” – összegzett.
Tíz éve történt a vörösiszap-katasztrófa, amikor egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit – hangzott el az adásban. A katasztrófában
tízen életüket vesztették 123 ember súlyos égési sérülést szenvedett
és óriási anyagi kár keletkezett.
Nem hagyták magukra az ott élőket, újjáépítették a környéket, amely az összefogás erejét és az országunk nagyságát is mutatja.
„Ha valaki látni akarja, mitől nagyszerű ország Magyarország akkor nézze meg a katasztrófa előtti és utáni képeket” – mondta a kormányfő.
„Ha kicsit is pechesebbek vagyunk, vagy a Jó Isten nem figyel ránk, akkor ott több százan is meghalhattak volna” – jegyezte meg, majd hozzá tette, hogy ez nem sokon múlott.
Végül, a botrányos mesekönyvet érintő kérdésre válaszolva elmondta, hogy
„Magyarország a homoszexualitás tekintetében egy toleráns, türelmes ország. De van egy vörös vonal, amit nem lehet átlépni, és én ebben összegzem a véleményemet: hagyják békén a gyerekeinket”– szólított föl.
A címlapfotó illusztráció.
