×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A történelem számos tragédiával sújtotta a tabáni lakosokat

 

A Tabánban tűzvész is pusztított 1810-ben, akkor 400 ház égett porig. Majd a filoxéra pusztítása miatt szegényedett el a városrész, de pusztították a tatárok és a törökök is.

Nem tudom, illik-e, az idegenforgalmi illemkódex értelmében megmutatni valamit, ami nincs. Valamikor itt házak álltak. Uram, de milyen házak! És a házak közt utcák kanyarogtak, de milyen utcák!”– írta Szerb Antal, amikor a régi Tabánt kutatva andalgott Budán. Merthogy az a Tabán, amit még mindig élénken őriz az emlékezet, nincs már.

Rácvárosnak is nevezték a Tabánt

De hiába bontották le lassan 90 éve a Tabánt, ma is él. Meleg vízű forrásai, a hegyek és a Duna ölelése, és az, hogy közvetlenül a Várhegy alján fekszik, egyszerre volt előny és hátrány: pusztította tűz és víz, tatár és török, lakói elmenekültek, házai elpusztultak.

Előbb zsoldosokat telepítettek a török idők után elnéptelenedett vidékre, majd a törökök elől a Dunán felfelé menekülő rácok telepedtek itt le.

Rácvárosnak is nevezték, hiszen volt idő, amikor leginkább szerbek lakták.


Az ostrom után Pest és Buda lakossága, körülbelül negyvenezer lélek volt, abból ezer maradt élve a Tabánban – mondta Saly Noémi várostörténész az M1 Itthon vagy című műsorában. Hozzátette, így történhetett meg, hogy a Tabán lakossága az 1700-as években 96 százalékban szerb volt. A szerb lakosság a szőlőtermesztéssel pedig felvirágoztatják Budát. A jó élet egészen 1884-ig tart, a filoxéra megjelenésééig és pusztításáig.

Óriási tűzvész pusztított

A budai szüret hivatalos ünnep volt, folyt a must, szüreti vigasságtól volt hangos a Tabán. 1810. szeptember 5-én is erre készültek, amikor egy Gierl nevű pintérlegény hordókat égetett egy kádármester udvarában.

A szüreti előkészületből hatalmas tűz lett, 400 ház leégett.

Két-három óra múlva a Budapesti Kapucinus Templomig lángban állt az egész Tabán, égett a hajóhíd, úgyhogy a pestiek nem tudtak átmenni Budára, hogy segítsenek. Olyan nagy volt a hő, hogy a Szent Katalin templom tornyából leolvadt a harang – mondta Saly Noémi.

A Tabán egykori templomaiból már csak az Alexandriai Szent Katalin-plébánia maradt. Helyén a középkorban is templom állhatott, a tatárok és a törökök is felgyújtották, épült rá mecset, majd 1728 és 1739 között elkészült a mai templom, amit többször renováltak.

Az Erzsébet híd budai hidfőjének lehajtója a Tabán városrészben. Balra az Alexandriai Szent Katalin plébániatemplom
(Fotó: MTI/Bogár Lajos)

A templom jobb oldalán egy Szent Flórián-oltár található, ami a tűzvészt ábrázolja. Az oltár készítője egy Schöfft József pesti festőművész volt, aki szemtanúja volt a tűznek a túlpartról – emelte ki.

A filoxéra pusztítása miatt elszegényedett a városrész

Mintha csak a nagy tüzek emlékét akarta volna elmosni, úgy zúdult az eső a Tabánra 1875 nyarán és sodort magával az Ördög-árok vize mindent, amit csak ereje engedett. A patakot megregulázták, beboltozták – most már a föld alatt folyik, egyenesen a Dunába.

A Tabán minden kis girbe-gurba utcája külön világ volt egykoron. Kanyargó lépcsősorok hamisítatlan romantikája, apró, szinte egymáshoz tapadt, földbe süllyesztett házak, muskátlis ablakok, vendéglők, sramlizene és a szőlős hegyoldal mind-mind olyan miliőt varázsoltak ide, amit szívesen örökítettek meg írók, festők, fényképészek.

Az 1884-es filoxéra után elszegényedett Tabán napjai meg voltak számlálva.

A Tabánt végül a szegénység pusztította el.

A szép kis polgárváros 1930-ra szomorú, földszintes kapásházakkal és patkányokkal teli, romos nyomornegyed lett, amit végül 1936-ra le is bontottak.

Kevés ház mesél már a múltról

A filoxéra után a szegény Tabán még szegényebb lett, a folyóhoz közeli gazdag Tabánban viszont elindult a telekvásárlási láz: így épült meg Buda legkeskenyebb bérháza, amit 1898-ban egy kereskedő testvérpár, Mandl Ármin és Mandl Manó építtetett.

Nem sok olyan ház van ma a Tabánban, ami hasonlít egykori önmagára. A Czakó utcában egy régi vincellérház még talán tudna mesélni a múltról, de a lenti szakaszon is állnak még büszke házak, amelyek őrzik kalandos múltjuk nyomait.

Amíg nem voltak állandó hidak a Dunán, hanem csak a hajóhíd, addig a Döbrentei utca északi vége volt a világ közepe, ugyanis itt állt a hajóhíd – mondta. Hozzátette, a mai Várkert-kioszk és a Vigadó között ment át a hajóhíd, és ez volt az átkelési lehetőség. Úgyhogy akinek itt volt bármilyen boltja vagy vendéglátóhelye, az az Isten lábát szorongatta két kézzel, ahogy tette azt Semmelweis József is, Semmelweis Ignác édesapja.

Semmelweis József kölnit, dohányt, festéket, fűszert árult, és ide született fia, Ignác is. A szülőház 1964-től orvostörténeti múzeum és a Semmelweis-kultusz fontos zarándokhelye: egy emlékszobában régi tárgyak, bútorok őrzik az anyák megmentőjének emlékét. A gyógyítás múltjával és tárgyaival is megismerkedhetünk itt. Némelyik ma már kínzóeszköznek tűnik, pedig a maga idejében hasznos és sokszor életmentő volt.