Megújul és bővül a HÉV-hálózat, emellett 54 korszerű szerelvény is érkezik 2025-ig. A HÉV-pályákkal és a megállókkal együtt az irányítási és az utastájékoztatási rendszer is megújul, valamint kapcsolódási pontok létesülnek a vasúti közlekedéssel 2027-ig.
Cikkünk frissült.
A fejlesztés keretében a csepeli és a ráckevei HÉV-et a föld alatt meghosszabbítják a Kálvin térig, hogy összekapcsolódhasson a 3-as és a 4-es metróval – ismertette a terveket a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkára, Fürjes Balázs szerdai sajtótájékoztatóján.
A mélyvezetésű szakasz a Soroksári út alá kerül, a HÉV ezért nem fogja többé elvágni a Dunától a Nemzeti Színházat, a Művészetek Palotáját és a környező városrészeket. A hosszú távú cél az északi és déli HÉV-vonalak összekötése egy Duna alatti alagúttal, ez lesz az 5-ös metró – tette hozzá.
A HÉV-pályákkal és a megállókkal együtt az irányítási és az utastájékoztatási rendszer is megújul, valamint kapcsolódási pontok létesülnek a vasúti közlekedéssel 2027-ig. Az új HÉV-szerelvények beszerzési felhívása még idén megjelenik.
Az államtitkár hozzátette, hogy az 5-ös metró lehetséges nyomvonalainak vizsgálata, és a megvalósíthatósági tanulmány munkálatai már elkezdődtek. A metró- és a HÉV-beruházások – mint mondta – illeszkednek az uniós fejlesztési irányokhoz, több százmilliárd forintos költségüket ezért jelentős részben közösségi forrásból lehetne fedezni.
A HÉV-fejlesztés részletes kiviteli tervek 2023-ra készülnek el, a tervezési és kiviteli tendereket nyílt, uniós eljáráson bonyolítják le.
Fürjes Balázs jelentős, átlagosan legalább 40 százalékos forgalombővülést vár a beruházástól, ennek köszönhetően pedig arra számít, hogy az autós forgalom is jelentősen csökkenhet.
A HÉV versenyképességét erősíti az is, hogy a menetidő minden vonalon minden lényegesen, a mostanihoz képest 10-20 perccel lerövidül. Az államtitkár megjegyezte, hogy a budapesti közlekedésről széleskörű szakmai-politikai párbeszéd zajlik, és abban mindenki egyetért, hogy új egyensúlyt kell kialakítani a közösségi közlekedés, az autós, a kerékpáros, a gyalogos, és a közösségi közlekedés között.
Budapestre naponta 1,4 millióan járnak be máshonnan, ezért nyilvánvaló, hogy a közlekedésfejlesztés legfontosabb területe a közösségi, azon belül pedig a kötöttpályás közlekedés. A kormány – mint fogalmazott – elfogadja az erről szóló szakmai konszenzust, és három célt jelölt ki a fővárosi fejlesztésekkel.
A budapestiek és a városmagba a külvárosokból, az elővárosokból, az agglomerációból érkező utazók gyorsabban, kényelmesebben és kevesebb átszállással, lehetőleg átszállás nélkül érjék el céljukat. Legyen továbbá kevesebb dugó Budapesten, a bevezető utakon, a városban is ritkábban, és kevesebb időt töltsenek dugóban az autósok.
Legyen emellett tisztább a levegő, legyen klímabarátabb a budapesti közlekedés, és csökkenjen a légszennyezés, a szén-dioxid-kibocsátás – hangsúlyozta. Fürjes Balázs kiemelte, hogy
Budapest nem csak belső kerületekből áll, minden része egyanrangú, és nem is lehet sikeres a külvárosai nélkül.
Az agglomerációra is kiterjedő, fejlett közlekedés ennél is sokkal több embert érint, hiszen a HÉV-en hetente másfél millióan utaznak. Csaknem ugyanennyien utaznak naponta a fővárosba más településekről, de a kétharmaduk ma még az autót választja – tette hozzá.
Teljes integrációt szorgalmazott Vitézy
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ igazgatója ehhez kapcsolódva a közlekedési szolgáltatások teljes integrációját szorgalmazta, hogy a buszjáratok rásegítsenek a HÉV-járatokra, és ne azzal párhuzamosan fussanak. Kezdeményezik továbbá, hogy a BKK futárrendszere a vonat- és a HÉV-járatokra is kiterjedjen.
Hozzátette, az ingázók érdekében új átszállási lehetőségek jönnek létre, a HÉV-pályákon pedig elővárosi vonatok is közlekedhetnek, így az új hálózat a tervek szerint délen Kunszenmiklós-Tass, északon Esztergom állomásig viheti az utasokat.
A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Homolya Róbert közölte, hogy az egyterű, klimatizált HÉV-szerelvények közbeszerzési eljárása október elején jelenhet meg.
Üdvözölte, hogy a vasút és a HÉV fejlesztési tervei összekapcsolódnak, hiszen mindkét hálózat korszerűsítésre szorul, és a felújított székesfehérvári és esztergomi vonalak utasforgalma is igazolja, hogy van igény a kötöttpályás elővárosi összeköttetésre.
A vezérigazgató szerint a közösségi közlekedés versenyképessége egységes, rugalmas tarifa- és jegyrendszerrel tehető teljessé.
Ha a tervek megvalósulnak, és folytatódnak a már megkezdett fejlesztések az utasforgalom kétszeresére-háromszorosára bővülhet néhány éven belül – tette hozzá.
Csepel fideszes országgyűlési képviselője, Németh Szilárd üdvözölte, hogy a fejlesztési tervek mind a szükséges forrásokra, mind a kormányzat támogatására, mind a helyiek egyetértésére számíthatnak. Németh Szilárd a Kvassay híd felújításának eddigi tapasztalatai alapján abban bízik, hogy a HÉV-beruházás sem fogja hátráltatni a közlekedést, és ha véget ér, az itt élők a beruházás nyerteseinek érezhetik magukat.
