×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Több mint 12 ezer településnév emlékeztet a Trianon előtti Magyarországra

 

Több mint 12 ezer településnév olvasható a csütörtökön Budapesten átadott Összetartozás emlékhelyén. Az ünnepélyes megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet.

Az Összetartozás emlékhelye az Országgyűlés sajtóirodájának a parlament honlapjára feltett, Wachsler Tamás építészmérnök, a Steindl Imre-program vezetője által jegyzett közleménye szerint a trianoni békediktátum 100. évfordulójára készült el az Országházzal szemben, az Alkotmány utca torkolatában.

A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő, négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településnevét vésték.

Áder János köztársasági elnök. Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint a Kossuth tér megújítását célzó Steindl Imre Program vezetője, Wachsler Tamás jelenlétében átadja az Összetartozás emlékhelyét a Kossuth téren Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A településnevek ezreivel való szembesülés az erre érzékeny közönség számára átélhetővé teszi Magyarország egykor volt nagyságát” – fogalmaztak.

Minden név egy-egy különálló gránittéglán jelenik meg, a három különböző téglaméret a település - az 1913-as, Trianon előtti utolsó statisztikai összeírás szerinti - lélekszámát tükrözi. A településméret efféle megjelenítésén túl semmilyen egyéb különbségtétel nem történik: határon inneni és túli, magyar többségű vagy magyar lakosság nélküli települések egyformán, összekeverve, véletlenszerű elrendezésben lelhetők fel. Aki egy konkrét települést szeretne megtalálni, azt az online településnév-kereső segíti.

A sétány a Honvéd utca kereszteződésénél eléri az ötméteres mélységet. Ott van az „emlékhely szíve”, egy körüljárható, hatalmas, hét szegmensből álló, meghasadt gránittömb, közepén égő öröklánggal, amely a szegmensek közötti réseken keresztül látható.

Érdeklődők az Összetartozás emlékhelyén az átadás napján (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Azt írták: a talajszint alatti kialakítás elsődleges oka ugyan - Steindl Imre útmutatását követve - az Országházra való rálátás zavartalanságának biztosítása volt, de a sétány „zsákutcás” kialakítása „tudatosan hívja meg a temetés-feltámadás gondolatot”. Az öröklángot körülölelő gránittömb hasadékai is szimbolikus üzenetet hordoznak, a hét szegmens bevallottan a szomszédos államokat - utódállamokat - a középső, a lángot hordozó tömb pedig a „megmaradt” Magyarországot szimbolizálja.

A Steindl Imre-programban megvalósult projekt egy 2018-as kormányhatározattal indult, amely rendelkezett az Alkotmány utca Kossuth Lajos térbe torkolló szakaszának felszíni rendezéséről és a történelmi Magyarország 1913. évi összeírás szerinti helységneveinek feltüntetését magában foglaló emlékhely létesítéséről - áll a közleményben.

Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását.