×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A reménytelen küzdelemről beszélt Gulyás a legbátrabb magyar faluban

 

A legbátrabb falu címet viselő Vas megyei község Kercaszomor ékes példája annak, hogy néha a reménytelennek tűnő küzdelem megvívása is győzelemre vezethet és hozhat eredményt – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, amikor felavatta a település centenáriumi emlékművét, amelyet az 1920-ban indított honvédő fegyveres felkelés emlékére állítottak.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter (Fotó: MTI/Varga György)

Cikkünk frissült.

Gulyás Gergely ünnepi beszédében úgy fogalmazott: vannak helyzetek, amikor küzdelem nélkül nem lehet megmaradni, amikor bátorsággal és elkötelezettséggel reménytelennek látszó helyzeteket is megfordíthatunk, különösen akkor, ha az igazság a mi oldalunkon áll.

Ilyen helyzet volt az is, amikor

egy kis falu lakói 1920 augusztus elején vállalták a fegyveres harcot a sokszoros túlerővel szemben,

és noha a harcban nem győzhettek – hihetetlen módon és váratlanul – a Trianoni békediktátum ellenére is sikerült kivívniuk, hogy továbbra is Magyarországhoz tartozhassanak – mondta.

Mindenki magyar, akinek Trianon fáj

Hozzátette: Trianon évszázados „szabadság problémát” jelentett Magyarország számára és folyamatos küzdelmet az elcsatolt területeken élő magyarok jogainak és nemzeti identitásunk megőrzése érdekében.

„Mindenki magyar, akinek Trianon fáj” – jelentette ki Gulyás Gergely, hangsúlyozva, hogy a kis falu bátorsága, csakúgy mint Balassagyarmat, a hűségfalvak és népszavazással Magyarországon maradt Sopron példát és hitet adott az egész országnak.

V. Németh Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében úgy fogalmazott: az igazi élő történelem mindig az egyes emberek, családok története, amelyek együtt a nemzet történelmét adják.

Ez a történelem apáról fiúra száll, egymásnak adják át az emberek, így történt ez az elmúlt száz évben Kercaszomoron is, ahol nemcsak megőrizték történetüket, de a kellő tisztelettel, megbecsüléssel adóztak a hősök emlékének.

Kapornaky Sándor (független), a község polgármestere szerint az emlékmű és a körülötte kialakított park egyszerre szolgálja majd az emlékezést, a hősök tiszteletét és a szomoróci tanösvény kiindulópontjaként az Őrségbe érkező túrázókat is.

Az ünnepélyes keretek között leleplezett és megkoszorúzott – hat tonnás bazaltkőből formált – emlékművön a fegyveres felkelés 25 résztvevőjének nevét örökítették meg.

Szomorócot és Kercát megszállták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai

Szomorócot és Kercát 1920. augusztus 1-jén az antant által meghatározott demarkációs vonalat megsértve megszállták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai, akikkel a helyi lakosság a határőrökkel közösen fegyveresen vette fel a küzdelmet.

A megszállók többszörös túlerőben voltak, ezért a felkelést órákon belül leverték, a részvételt pedig megtorolták.

Ezt követően a határmegállapító bizottság úgy döntött, hogy Szomorócot vissza kell adni Magyarországnak, a megszállók kivonultak, a község pedig 1922. február 9-én ismét csatlakozott Magyarországhoz.

Példamutató helytállásukért és bátorságukért Kercaszomor községnek és lakóinak az Országgyűlés 2008. október 27-én egy emléktörvényt alkotva ítélte oda a Communitas Fortissima, vagyis a legbátrabb falu címet.