×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Áder: Magyarország és Szlovénia jól kezelte a járványt

 

Magyarország és Szlovénia a lakosságszámához viszonyítva a legjobban teljesítők közé tartozik az Európai Unióban a koronavírus-járvány kezelésében, mind a megbetegedések, mind az elhalálozások alacsony száma alapján – mondta Áder János köztársasági elnök csütörtökön Budapesten.

Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta Borut Pahor szlovén államfőt (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Cikkünk frissült.

A köztársasági elnök előzőleg négyszemközti, majd plenáris megbeszélést folytatott a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó szlovén kollégájával, Borut Pahorral a Sándor-palotában.

Áder János a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a koronavírus-járvány elleni hatékony fellépésben a gyors, időben meghozott intézkedéseknek mindkét országban döntő jelentőségük volt.

„Beszéltünk arról, hogy a járványnak milyen gazdasági következményei vannak a két országban, illetve milyen lépések megtételét tervezzük külön-külön, és az EU tagjaként is, hogy a káros következményeket minél hamarabb le tudjuk küzdeni” – mondta a magyar államfő.

Kérdésre válaszolva kitért arra, hogy

a két ország között teljesen szabad a közlekedés, a magyarok mehetnek Szlovéniába és viszont.

Hozzátette: az élet visszaállt a régi kerékvágásba Magyarországon, az emberek nem félnek, és ugyanúgy vesznek igénybe szolgáltatásokat, mint a válságot megelőzően.

„Egyetértés volt közöttünk abban is, hogy Európa külső határainak megvédése kiemelt fontosságú, csakúgy, mint az illegális migráció megállítása” – szögezte le Áder János.

A két ország kapcsolatai és a két államfő személyes viszonya egyaránt nagyon jó

Mint elhangzott, a két ország kapcsolatai, illetve a két államfő személyes viszonya egyaránt nagyon jó, ezt támasztja alá az a számos találkozó, amelyet az elmúlt években folytattak kétoldalú szinten, illetve nemzetközi fórumok keretében.

A felek felvetették, milyen irányban lenne érdemes folytatni az eddigi sikeres regionális gazdasági és fejlesztési együttműködést, illetve javítani a határtérség nagyobb településeinek infrastrukturális összeköttetését, a kapcsolattartást.

„Elkötelezettek vagyunk a természeti értékeink megóvása mellett. A végéhez közeledik a Mura–Dráva–Duna-bioszférarezervátum létrehozásának folyamata. A projekt Magyarország és Horvátország kezdeményezésére indult, később Ausztria, Szlovénia is csatlakozott, majd Szerbia. Szeretnénk előrelendíteni a rezervátum nemzetközi elismertetésének eljárását az UNESCO-nál” – mondta Áder János.

A magyar–szlovén elnöki megbeszélésen Trianon is szóba került az évforduló kapcsán. Áder János hangsúlyozta:

Magyarország eddig is betartott minden nemzetközi szerződést, és ezután is betartja azokat.

„Magyarországnak a második világháború óta soha nem volt senkivel szemben területi igénye vagy követelése, és ezután sem lesz” – mondta. Áder János szólt arról, hogy az oktatás, a képzés, a vállalkozások támogatása, az infrastrukturális fejlesztés továbbra is kiemelt terület a kétoldalú együttműködésben.

„Sikeres a tíz éve kezdődött regionális gazdaságfejlesztési modell, amely a Rába vidékén van, ennek bővítése, kiterjesztése közös érdek. Az elmúlt tíz évben az itt élő szlovén kisebbség támogatása közel megnégyszereződött” – tette hozzá.

Borut Pahor: Szlovénia biztonságos ország és várja a magyar turistákat

Szlovénia büszke arra, hogy nemzetközi viszonylatban is rendkívül sikeresen és gyorsan kezelte a koronavírus miatt kialakult válsághelyzetet – mondta Borut Pahor. Hozzátette: Szlovénia biztonságos és gyönyörű ország, és várja a magyar turistákat.

Borut Pahor a közös sajtótájékoztatón elmondta: tudatában vannak annak, hogy várható a koronavírus-járvány második hulláma.

„De bízunk benne, hogy érzékenyebben állunk a kérdéshez, és annak szem előtt tartása, hogy a válságnak nincs vége, hozzájárul ahhoz, hogy a második hullámmal is sikeresen és gyorsan szembe tudjunk nézni” – jelentette ki.

A szlovén elnök kiemelte:

Magyarország és Szlovénia is rendkívül sikeres volt a koronavírus-járvány kezelésében.

Elmondta: Áder János köztársasági elnökkel már nyolc éve együttműködnek, és őszintén tudnak beszélni olyan kérdésekről is, amelyekben nem értenek egyet.

Számos témát érintettek most is, olyan témákat, amelyekben hasonló az álláspontjuk. Beszélgettek kétoldalú kérdésekről, az EU vezetésével kapcsolatos kérdésekről, és arról, hogy reménykednek, a soros elnöki tisztséget betöltő Németország vissza tudja szerezni a tisztség tekintélyét – közölte.

Elmondta, hogy hamarosan Szlovénia fogja betölteni a soros elnöki tisztséget, és erre felelősségteljesen készül. Szólt arról is, hogy Áder Jánossal hasonló az álláspontjuk a fenntartható fejlődésről, ezért a zöld és digitális jövő kérdésében szövetségesek lehetnek.

Borut Pahor elmondta, egyetértettek a magyar köztársasági elnökkel abban, hogy az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia a külső határok védelmében, és nagyon fontos az illegális migráció visszaszorítása.

Európa egy közös szolidaritási modellt keres most, ez is olyan kérdés, amelyről beszélni kell, amelyben kompromisszumot kell elérni, és gyors megoldást kell találni – tette hozzá.

Trianon Magyarországon más visszhangot kap, mint a környező országokban

A szlovén köztársasági elnök elmondta, a megbeszélésen szóba került a Trianon-évforduló is, amely – mint fogalmazott – „Magyarországon más visszhangot kap, mint a környező országokban”.

Elmondta: szóba kerültek térképek, amelyek külföldön olyan benyomást keltenek, „mintha területi igényekről lenne szó”. Hozzátette: ez olyan téma, amelyre még vissza fognak térni, miután többet megtudtak róla.

„Tudjuk, hogy a múlton nem tudunk változtatni, ugyanakkor a jövőt befolyásolni tudjuk, a jövőt meg tudjuk határozni, ezért is felelősségteljes a politikusok munkája” – fogalmazott Borut Pahor.

Szóba került a nemzeti kisebbségek ügye is – jelezte. A megbeszélés előtt találkozott a magyarországi szlovén nemzetiség vezetőivel, akik azt mondták, hogy példamutatónak tartják a magyar kormány törődését.

Borut Pahor hozzátette, hogy

a magyar nemzeti kisebbség hasonló törődésben részesül Szlovéniában.

A nemzetiségi vezetőknek három kérésük volt. Az egyik egy közbeszerzési pályázat iránti igény volt, amely a válság miatt elmaradt, és amellyel háromnegyed millió euró forrást kapnának a térségbe gazdasági befektetésekre, ami hozzájárulna a fiatalok helyben maradásához, a térség fejlődéséhez.

A másik kérés a szentgotthárdi ipari zónába való befektetés volt, a harmadik pedig az, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a szlovén nyelv oktatására – ismertette. A szlovén nyelv elsajátításának igénye a magyarok részéről is felmerült – tette hozzá Borut Pahor.