A koronavírus-járvány várható második hulláma és a gazdasági hatások orvoslása miatt 2021 is gazdaságvédelmi év lesz – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
„Számos európai országnál sikeresebb volt a védekezés Magyarországon” – fogalmazott a kormányfő. Sokan azt gondolják, hogy a pénz boldogít, de sok, nálunk gazdagabb országban rosszabbul kezelték a vírushelyzetet, míg a V4-országok jól teljesítettek.
„Az állampolgárok fegyelmezettsége, szabálykövetése, a gyors kormányzati döntések és az eltökélt orvosi személyzet együtt gyakran többet érnek mint a pénz, ezért van az, hogy az első csatát megnyertük” – hangsúlyozta a kormányfő.
A jelenlegi koronavírus-helyzetet a miniszterelnök úgy értékelte: rendkívüli jogrendre már nincs szükség, de a járványügyi készültséget fenn kell tartani,
ami az operatív törzs működésének folytatását, a kórházparancsnoki rendszer fenntartását és a tiszti főorvos jogköreinek megerősítését jelenti.
Kiemelte ugyanakkor, hogy az idősebbekről továbbra sem szabad elfeledkezni, mivel a vírus jelen van, és ha felszaporodik, a célpontja újra az idős emberek lesznek. Ezért bizonyos, időseket védő szabályokat fenn kell tartani.
(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Egyetértési pontokat kell létrehoznunk
Beszélt arról is, hogy a sikeres védekezés nem a jó kormányzati munkán, hanem az egészségügyben dolgozók odaadásán, de leginkább azon múlik, hogy az emberek elfogadják a védelmi szabályokat.
Az új nemzeti konzultációról szólva Orbán Viktor azt mondta, mivel ősszel a koronavírus-járvány második hullámára számítanak,
a következő néhány hónapban olyan egyetértési pontokat kell létrehozni, amelyek a védekezés következő időszakában a munka pillérei lesznek.
A gazdaságot megvédeni csak a kormány tudja
Orbán Viktor elmondta, hogy kétnaponta kap helyzetjelentést a munkaerőpiaci helyzetről és a kormányzati intézkedésekről.
Az eddigi gazdaságvédelmi lépésekről szólva a kormányfő közölte: jóval egymillió fölött van azoknak a munkahelyeknek a száma, amelyek kormányzati beavatkozás híján megszűntek volna.
Kitért a hiteltörlesztési moratóriumra, amellyel – mondta – több mint kétezermilliárd forint maradt az embereknél, ráadásul kifejezetten a kevesebb pénzzel rendelkezőknek jelentett segítséget. Megjegyezte: noha a bankok nem hívei a kamatmoratóriumnak, de lehet velük tárgyalni, és sikerült olyan megoldást találni, hogy nekik is viselhető a dolog.
Hozzáfűzte, hogy a törlesztések felfüggesztése nem eredményez később kamatos kamatot. Ha van erős „kormány, akkor még a világ nagy finánctőkéseivel is (…) értelmes megállapodásokra lehet jutni” – fogalmazott.
Leszögezte, hogy
a kormány célja világos: nem segélyt akarnak adni, hanem munkahelyeket teremteni.
„Semmi okunk arra, hogy felfelé nézzünk” – tette hozzá. A kormány eddigi gazdaságvédelmi intézkedéseit értékelve elmondta, hogy a járvány elleni védekezés bebizonyította, hogy legalább annyit lehet tőlünk tanulni, mint amennyit mi tudunk tanulni másoktól.
„Ilyen szoros összefüggés a jó kormányzás valamint a gazdaság helyzet között még nem volt, mint amilyen a következő másfél évben lesz” – jelentette ki.
Most egy gazdaságvédelmi időszakban vagyunk és a gazdaságot megvédeni csak a kormány tudja. Ha most jól csináljuk, a következő másfél év gazdaságpolitikáját, akkor fantasztikus eredményt érhetünk el.
Ebben a helyzetben nehéz költségvetést tervezni
A költségvetés tervezéséről elmondta, hogy nehéz tervezni, mivel még azt sem tudni, hogy az első hullám mennyire vetette vissza a gazdaságot. Az OECD elemzése sötét képet fest a gazdaságról, de a kormányfő ennél optimistább, ugyanakkor figyelni kell erre az előrejelzésre.
„A gazdasági hatások orvoslását nem tudjuk néhány hónap alatt végrehajtani” – tette hozzá, ezért
a 2021-es év is gazdaságvédelmi év lesz.
Elmondta, hogy a pénz értelmes elköltése lesz a legfontosabb miután a második hullámról nyíltan beszélnek a tudósok, ezért erre fel kell készülni.
Mint fogalmazott: megvan a dosszié, amit használni tudunk a mostani válság után, amelyet sikeresen alkalmaztunk a 2010-es válság után. Segély helyett közfoglalkoztatás, adócsökkentés, beruházások támogatása, ezek működőképes fegyverek. A cél ugyanaz, mint 2010-ben: megvédeni a munkahelyeket és újakat teremtetni.
Tisztességes elosztás kell a helyreállítási alapban
A kormányfő az önkormányzatok felől érkező bírálatokat a költségvetés megalkotásakor szokásos lobbi tevékenységnek tekinti.
Elmondta, hogy mivel 2021 is védekezés éve, ezért
mindenkinek valamilyen formában hozzá kell járulni a védekezéshez.
A védekezés kulcsa az összefogás, hogy senki ne akarjon kibújni. Az önkormányzatok költségvetése jelentős mértékben növekedni fog a 2021-es évben – emelte ki. A gazdaság újraindításával pedig a helyi szinten is növekedhetnek az adóbevételek.
A pénzt először meg kell keresni és utána lehet elkölteni
Az Európai Unió költségvetéséről elmondta, hogy a visegrádi négyek között teljes az egyetértés.
Az európai gazdaság újraindítását célzó helyreállítási alap koncepciója ellenkezik azzal, ahogy a magyarok gondolkodnak. Vagyis hogy a pénzt először meg kell keresni és utána lehet elkölteni, de megérti, mivel sok dél-európai uniós tagállam nehéz helyzetbe került a válság után.
A válság minket is oldalba vágott, de
a V4-es országok jobb állapotban vannak államadósság szempontjából, mint az olaszok,
ahol a válság előtt is a GDP 135 százalékon állt az államadósság, vagy a görögök, ahol 165 százalékon.
Muszáj ezt az eszközt alkalmazni, de nem lehet igazságtalanul és olyan szempontok alapján, amelyek csak bizonyos országok számára előnyösek – tette hozzá.
„A közép-európai országokkal nem lehet kibabrálni, baleknak nem lehet minket nézni” – fogalmazott.
A kormányfő kiemelte: Tisztességes és fair elosztást kell létrehozni, a terv néhány pontját meg kell változtatni és erre a V4-ek tettek is javaslatot.
Közölte: pénteken Budapestre látogat a szlovák miniszterelnök a két ország közötti együttműködés megerősítése céljából. Igor Matovicot a Szlovákiában élő magyarok jó támogatójának, rendes embernek nevezte, akinek „van szíve”.
„A 21. századot a magyarok meg fogják nyerni”
Arra a kérdésre, hogy köszönetet mond-e majd a szlovák kormányfőnek a Trianon 100. évfordulóján tett bocsánatkéréséért, Orbán Viktor azt válaszolta: „a bocsánatkérés a politikában egy nagyon nehéz dolog, és nem is tartunk erre igényt szerintem”, inkább korrekt viszonyra kell törekedni.
A magyar történelem sem hibátlan, de Trianon példátlan igazságtalanságát semmilyen bocsánatkérés nem fogja orvosolni – fejtette ki, úgy fogalmazva: nem arra törekszik, hogy a múltra vonatkozóan tegyenek egymásnak „sebnyalogatós” kijelentéseket; „nem a múltat kell megváltoztatni, azt nem tudjuk, ezért a múltra vonatkozó megjegyezések szép gesztusok, de nem jön belőlük semmi”.
A jövő az érdekes: „a 20. századot elvesztettük, de a 21. századot a magyarok meg fogják nyerni, egy emelkedő, erősödő és győztes ország vagyunk, és azok is leszünk a következő időszakban” – jelentette ki, hangsúlyozva: egy emelkedő Magyarországot egy emelkedő Közép-Európában képzel el. Ezért a szlovák kormányfő jövőre nézve tett megjegyzéseit tartja értékesnek, amelyek a közös magyar-szlovák sikerekről, összefogásról szólnak.
„Az a mi magyar ügyünk, hogy enyhít-e vagy nem a száz évvel ezelőtti igazságtalanságon néhány mondat. Az enyémen speciel nem enyhít, nem mondom, hogy nem veszem észre az ilyen mondatokat, de ez nem érdekel. Az érdekel, hogy a szlovák és a magyar nép milyen pontokon működik együtt. Egy erősödő nép vagyunk, aki társakat keres a sikeres jövőhöz” – zárta szavait.