×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A biológiai nem már fogantatáskor eldől 

 

A biológiai nem fogantatáskor dől el, a nemi sajátosságokért, és később az ehhez kapcsolódó biológiai szerepekért felel. Az ivarléc, amely kezdeménye a nemi szerveknek, a méhen belüli fejlődés negyedik hetében alakul ki. Ezzel szemben a társadalmi nem a társadalmi szerepelvárásokhoz való igazodást jelenti.

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A héten döntött az Országgyűlés arról, hogy a jövőben bekerül a születési anyakönyvbe a születési nem, azaz a kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem. Aki tehát fiúnak születik, az úgy is lesz feltüntetve, aki pedig lánynak, az lányként szerepel majd az anyakönyvben.

Harmadik, negyedik és további lehetőségek nem lesznek, pláne nem több mint ötven, ahogy ezt az LMBTQ-szervezetek számon tartják. Ezek a szervezetek azt vallják, hogy az ember neme társadalmi konstrukció.

A biológiai nem már fogantatáskor eldől 

Földi Rita pszichológus, a Károli Református Egyetem Fejlődés- és Neveléslélektani Tanszékének vezetője elmondta, a gendertéma onnan indul ki, hogy az embernek a biológia nemén túl van társadalmi neme is. Hozzátette, a biológiai nem fogantatáskor dől el, és a nemi sajátosságokért, és később az ehhez kapcsolódó biológiai szerepekért felel.

Elmondta,

az ivarléc, amely kezdeménye a nemi szerveknek a méhen belüli fejlődés negyedik hetében alakul ki,

és a tizedik magzati héten a fejlődő herék már tesztoszteront termelnek, ami a későbbiekben befolyásolja a hormonális nemet, ami az androgének és ösztrogén nyomán alakul ki.

A prefenciák már egész kicsi korban kialakulnak 

Ezzel szemben

a társadalmi nem a társadalmi szerepelvárásokhoz való igazodás jelenti

– mondta. Hozzátette, ez történelmileg és kulturálisan is lehet változó.

Kutatások bizonyítják, hogy már egész kiskorban látszanak bizonyos preferenciák.  Gerin Alexanderin például arcokkal és a játékokkal kapcsolatos preferenciakutatásának eredményei bebizonyították, hogy

már két és hét hónapos kor között megjelennek a fiúk és a lányok közötti különbségek abban a tekintetben, hogy milyen játékokat részesítenek előnyben.

Ezt úgy vizsgálták, hogy a kisgyerekek elé egy targoncát tettek, amin egy játékbaba ült. A vizsgálat során a gyerekek  szemfixációs mozgásait rögzítették, megállapították hogy a kisfiúk szignifikánsan több időt fordítottak a targoncára, míg a kislányok szignifikánsan több időt fordítottak a targoncán ülő baba nézésére.

A nemi identitás alakulása hosszú folyamat 

A nemi identitás alakulása hosszabb folyamat, ami

az elsődleges azonosulással kezdődik két-három éves korban. Ekkor a gyerekek a saját azonos nemű szülőjükkel azonosulnak, őt kezdik utánozni

– mondta. Hozzátette, tehát ebben a fejlődési szakaszban ismerik fel a nemek közötti társadalmi szerepkülönbségeket.

Kiemelte, a másodlagos végleges azonosulást serdülőkorban alakul ki, amikor a hormontermelődés felszökik, vagyis ekkor alakul ki a végleges nemi identitás. Felhívta a figyelmet, ha ebben a szakaszban erőteljesen befolyásolják a fiatalokat, esetleg kényszerítik a meggyőződésükkel ellentétes nézetek vallására, akkor

akár identitászavar, nemi diszfória is kialakulhat náluk.

„Ez azt jelenti, hogy a kamaszgyerek úgy érzi, a megtapasztalt neme és a biológiai nem között eltérés van. Emiatt  erős vágyat érez, hogy megszabaduljon biológiai nemi jellegtől, és egy másik nemhez tartozzon” – mondta.

Hozzátette, a legnagyobb probléma pedig az, hogy a kutatók, pszichológusok, LMBTQ-támogatók nem vizsgálják, azt, hogy ezt a jelenséget milyen környezeti hatások erősíthetik fel a fiatalokban, hanem egyből azt tanácsolják nekik, műttessék át magukat.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

A címlapfotó illusztráció.