×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kelet-Közép-Európa munkaereje nélkül megbénul a nyugati gazdaság

 

A főpolgármesternek még nem sikerült megmagyaráznia, hogyan fordulhatott elő, hogy a főváros felügyelete alá tartozó intézményben ilyen sok életet követelt a vírus. Elemzők Karácsony játszmáiról és a válság kezelésének európai vonatkozásairól fejtették ki véleményüket.

A tranzitzónák és a különleges jogrend megszüntetéséről, a járvány elleni védekezésről és a gazdaságélénkítésről is beszélt Orbán Viktor kormányfő a pénteki rádióinterjúban. Kiszelly Zoltán politológus és Tóth Erik, a Nézőpont Intézet politikai elemzője ezeket a témákat elemezte a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Karácsony Gergely főpolgármester egy pénteki interjúban arról beszélt, hogy

a Pesti úti idősotthon tragédiáját szerinte egyértelműen a rossz járványügyi protokoll okozta,

amit a kormány tett kötelezővé a védekezés első napjaiban.

Nem helytállók ezek a megállapítások. „Az elsődleges problémát az jelentette, hogy volt egy hosszabb időszak, amikor nem volt elérhető orvos az intézményben a járványügyi helyzet közepén” – fogalmazott Tóth Erik.

Az elmúlt egy hónapban

Karácsony stratégiája a felelősség áthárítása volt,

de még nem sikerült megmagyaráznia, hogyan fordulhatott elő, hogy a főváros felügyelete alá tartozó intézményben ilyen sok életet követelt a vírus. Tóth Erik úgy vélte, hogy az emberek később emlékezni fognak erre.

Kiszelly Zoltán politológus szerint visszatért az a politika, amely Budapestet 1990 és 2010 között jellemezte, akkor is megpróbálták a felelősséget áthárítani. Ez azzal is magyarázható, hogy az abból az időszakból sokan visszatértek vezetőként, tanácsadóként.

Európai mércével mérve is kiemelkedő a gazdaságvédelmi program

A gazdaságvédelmi intézkedésekre rátérve a politológus elmondta, hogy Magyarország a gazdaságvédelmi intézkedésekben is jól teljesített, és ez segíthet, hogy nem betonra, hanem puhára estünk.

Amíg Magyarországon 171 ezer ember lett munkanélküli, addig Ausztriában félmillióan vesztették el állásukat,

és Németországban legalább tízmillió embert foglalkoztatnak rövidített munkaidőben.

A gazdaságvédelmi intézkedésekről Tóth Erik elmondta, az állami intézkedések  széles körben rendelkezésre állnak Magyarországon,mind a bértámogatás, mind a közmunkaprogram vagy támogatott hitelek formájában. A kedvezményes hitelek az életképes cégeknek az újjáindulásban segítenek – tette hozzá.

Úgy vélte, hogy nem szabad leértékelni a közmunka szerepét sem, mert ennek a programnak a foglalkoztatottsági adatok 2010 utáni kedvező alakulásában is nagy szerepük volt.

Idézte, hogy a kormányfő az interjúban elmondta, megnövelték a közmunkaprogramra fordítható pénzügyi forrás kereteit. Továbbá a bérkiegészítésben mintegy 150 ezren vettek részt, és folyamatosan azon dolgoznak, hogyan lehetne ezt felpörgetni.

Tóth Erik szerint összességében elmondható, hogy

európai mércével mérve is kiemelkedő a kormány  gazdaságvédelmi csomagja,

amelynek most a finomhangolása zajlik.

Összeomlott Nyugat-Európában az idősellátás

A műsorban szó esett arról, hogy több nyugat-európai ország is az elmúlt napokban külön repülőjáratokat indított a kelet-európai vendégmunkások számára, akik a járvány csúcsán elhagyták az országot.

Kiszelly Zoltán szerint kiderült, hogy sem a nyugat-európai egészségügy, sem az élelmiszeripar, sem a vendéglátás nem működik a kelet-európai vendégmunkások nélkül. A mezőgazdasági idénymunkák is leálltak, mivel

sem a németek, sem a britek nem tolongnak az óránként 9 eurót fizető munkákért, mint például a spárgaszedés.

Sok nyugat-európai háztartás számára jelentett a járványhelyzetben problémát az idősellátás biztosítása a vendégmunkások nélkül – mondta.

Kézenfekvő megoldás lenne, hogy a 2015 után érkező migránsok végezzék el ezeket a munkákat, de a politológus szerint a migránsok nem ezért mentek oda, hiszen számukra biztosított a bérlakás és havonta a 400 eurós segély.

Tranzitzónák

A kormány döntéséről, hogy  felszámolja a tranzitzónákat, Tóth Erik elmondta, hogy bár Magyarország tartalmilag nem ért egyet az Európai Bíróság ítéletével, mégis végrehajta azt.

„Kiderült, hogy a magyar kormány európaibb a nyugat-európaiaknál” – tette hozzá, utalva ezzel a német alkotmánybíróság döntésére, amely szembement az Európai Bíróság egyik ítéletével.

Úgy vélte, hogy ennek a döntésnek nem lesz hatása a magyar bevándorláspolitika szigorára, és ugyanaz a racionális, az illegális bevándorlást elutasító politika marad. Hozzátette, hogy jogi szakértők szerint ez sokkal problémásabb eljárással jár majd.

A demográfiai kérdésekre nem válasz az illegális bevándorlás támogatása

Kiszelly Zoltán hangsúlyozta, hogy az alaphelyzet nem változott,

Brüsszel még mindig a bevándorlás támogatásával igyekszik orvosolni Európa demográfiai bajait.

A következő évtizedekben mintegy 50 millióval csökken a kontinens népessége.

Magyarország példája is azt mutatja, hogy patrióta családpolitikával sikerülhet csökkenteni a népességfogyást. A fertilitási ráta 1,2-ről 1,5-re ugrott az elmúlt tíz évben a családbarát kormányzásnak köszönhetően.

A politikai elemző arra számít, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít majd az új magyar gyakorlattal szemben. Felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök is szigorította a határokat, amikor a migránskaraván elindult Közép-Amerikából.

Nem várható a bocsánatkérés az ellenzéktől

Május 26-án Orbán Viktor kormányfő benyújtja a rendkívüli jogrend megszüntetéséről szóló indítványt az Országgyűlésnek.

„Mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért” – mondta a kormányfő korábban.

Kiszelly Zoltán szerint viszont erre nem sok esély van.

„Nem arról híresek a baloldaliak, hogy elnézést kérnek.”

A kritika részükről jogtalan volt, más országokban is rendeleti kormányzást vezettek be, és Budapesten a főpolgármester is több döntésének keresztül vitelében használta a felhatalmazását.

„Ahogy lecseng a járvány, ezeket a rendkívüli jogköröket az egyes tagállamok parlamentjei mindenhol visszaadták, és a magyar kormány sem tehette volna meg, hogy a szükségesnél tovább fenntartsa a rendkívüli állapotot” – mondta.

Tóth Erik szerint ennek ellenére biztosan kritikák tárgya lesz még, hogy a magyar jogszabályban nem határoztak meg időkorlátot. A kormány megfelelő választ adott a kritikákra, amikor a járványügyi helyzet csúcsán kilátásba helyezte a rendkívüli jogrend azonnali visszaadását.

Az ellenzéki pártok kilátásait firtató kérdésre elmondta, nem várható, hogy elmozdul felfelé a jelenlegi alacsony népszerűségük. „Meggyőződésem, hogy az ellenzék viselkedése azért alakult ki, mert

saját  cselekvőképtelenségükről próbálták meg elterelni a figyelmet.”

A politikai elemző már csak azért sem számít bocsánatkérésre, mert például a kormány munkájáról elismerően felszólaló Mesterházy Attilát is támadták az ellenzéki oldalról.

Ezzel a kritikával nem kell foglalkozni, de biztos, hogy lesznek még támadások itthon és külföldön – tette hozzá.