Az érettségi időszak megtartásáról és annak május 4-i kezdetéről a koronavírus-járvány miatt rengeteg vita folyt az utóbbi időben. A kormány végül úgy határozott, hogy biztosítja a lehetőséget a diákoknak az írásbeli vizsgák megírására, és a jelentkezők száma azt mutatja, az érintettek, az érettségizők érdekében döntött. Az érettségi időszak eddig zökkenőmentesen, a tervek szerint alakult, a három legnagyobb vizsgázói kört érintő vizsga a szerdai nappal véget ért. A 84 284 diákból alig volt olyan vizsgázó, aki az utolsó napokban meggondolta magát és távol maradt – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hirado.hu-val.
Bár az érettségik eddig a tervezett ütemben zajlottak, sokáig még a lebonyolításuk is kérdéses volt. A koronavírus-járvány terjedésének megelőzése érdekében az oktatási intézmények március 16. óta zárva tartanak. A diákok felkészülését az érettségire digitális oktatással biztosították a tanárok, de az érettségi vizsgák időpontját akkor még a bizonytalan helyzet miatt nem lehetett kitűzni.
Az új kormányrendelet szigorú feltételekhez kötötte az érettségik lebonyolítását
Április 16-án az Emberi Erőforrások Minisztériuma végül bejelentette: a kormány döntése alapján az idei érettségi vizsgákat május 4-től a járványhelyzetre való tekintettel szinte kizárólag írásbeli formában tartják.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/kormany.hu/Árvai Károly)
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár egy nappal később, az operatív törzs sajtótájékoztatóján elmondta:
az érettségi vizsgákat a legszigorúbb óvintézkedések mellett tartják meg.
Bővítették a vizsgahelyszínek körét, és az egy tanteremben érettségiző diákok számát maximum tíz főben szabták meg, minimum másfél méteres távolságra egymástól. A nagyobb tárgyakból a vizsgák időpontját reggel nyolc óra helyett kilencre módosították, hogy a diákoknak ne kelljen egy időben utazniuk a munkába tartókkal.
Elrendelték a tantermek kötelező fertőtlenítését, valamint igény esetén a maszkok biztosítását a pedagógusok és a diákok számára. Az államtitkár a diákok érdekeit szem előtt tartva azt is bejelentette, hogy
az idei vizsgák teljes érékűnek, a nyelvi érettségik, a nyelvvizsga átváltása során pedig komplexnek számítanak.
A biztonság érdekében törölték a vizsgajelentkezések közül az alsóbb évfolyamos, nem végzős tanulók előre hozott érettségijeit, a pótlásukra ősszel és későbbi vizsgaidőszakokban lesz mód.
Maruzsa Zoltán a Kossuth Rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában később úgy nyilatkozott: a járványügyi szakemberek véleménye szerint a koronavírus jelenleg kontroll alatt van az országban, a fertőzések száma alacsony, így most biztonságosabb megtartani a vizsgákat, mint kivárni.
Az ellenzék együttesen bírálta, de külön javaslatokkal élve írta volna felül a rendeletet
A szigorú óvintézkedések ellenére a kormányrendelet komoly politikai vitákhoz vezetett. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmánya azt nehezményezte, hogy kihagyták az egyeztetésekből.
A PDSZ az államtitkárt a döntés visszavonására szólította fel, kezdeményezésében pedig az ellenzék is mellé állt.
A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, a Liberálisok, a Momentum és az Új Kezdet politikusai közös közleményben jelezték: a kormány rossz döntést hozott, és a járvány kezdete óta magára hagyta az érettségizőket. Úgy fogalmaztak, a kabinet több százezer emberből csinált bolondot azzal, hogy az utolsó pillanatban jelezte, hogy a vizsgákat gyakorlatilag a normál menetrend szerint tartják meg, még akkor is, ha a szóbelik elmaradnak. A szakszervezet és az ellenzéki pártok a vizsgák megtartására vagy kiváltására különböző elképzelésekkel álltak elő.
A PDSZ alapvetően három lehetőséget emelt ki:
A Demokratikus Koalíció az első opció mellett tette le a voksát, és online petíciót indított az érettségi vizsgák elhalasztására, melyet Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke a közösségi oldalára feltöltött videóban jelentett be.
A Jobbik megajánlott jegyekkel váltotta volna ki az érettségi vizsgákat. Ander Balázs, a párt alelnöke, országgyűlési képviselője online sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: több ország kormánya – így a brit, a francia, a holland, az osztrák és a szlovák – döntött a járványhelyzet miatt a „jegykiváltás” mellett, azaz a diákok az adott tantárgyból elért átlaguk alapján kaphatnak érettségi jegyet. Akinek ez nem felel meg, nekifuthat az érettségi vizsgának, a legszigorúbb biztonság rendszabályok betartása mellett – tette hozzá.
Az LMP szerint a kormány járványmegelőző intézkedései kimerülnek a diákok szétültetésében és abban, hogy rendőrök várják majd az érettségizőket az iskolák előtt. A párt azt követelte a kormánytól, hogy a járványügyi szempontból legveszélyeztetettebbek érdekében tegye lehetővé az érettségi digitális letételét.
Ugyan az MSZP szerint a kormánynak jóval hamarabb meg kellett volna hoznia az érettségi lebonyolításáról szóló törvényt, a párt helyesnek tartotta és üdvözölte, hogy a kormány elfogadta, hagyományos módon nem lehet érettségit tartani, és a legtöbb esetben csak írásbeli vizsgák megtartása lehetséges. Az MSZP ennek megfelelően javaslatokat fogalmazott meg a vizsgák biztonságos lebonyolítására.
A diákok és a közvélemény a kormánnyal értett egyet
A sokak által bírált javaslatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal mellett támogatta többek közt a Magyar Rektori Konferencia és az Országos Diáktanács is, melyek kiemelték: az érettségi írásbelik megszervezése a felsőoktatási felvételi érdekében is fontos,
ez a módszer objektívebb eredményeket hoz, mint az esetlegesen az év végi jegyekből képzett átlag.
Talán a legfontosabb szempont, a közvélemény és a diákok álláspontja azonban a Nézőpont Intézet és a Századvég kutatásából, valamint az érettségi vizsgára jelentkezők számából derült ki.
A Nézőpont felmérése szerint a magyarok 72 százaléka egyetértett azzal, hogy május 4-én megkezdődnek a központi írásbeli érettségi vizsgák, és csak 19 százalékuk osztotta az ellenzék véleményét, miszerint inkább az iskolákban kapott jegyekből kellett volna jegyet ajánlani. Az ezer ember telefonos megkeresésével készült közvélemény-kutatás alapján azt írták: minden korcsoportban, településtípuson és minden iskolai végzettség szerint is a megkérdezettek legalább kétharmada elégedett a kormány munkájával.
(Forrás: Nézőpont Intézet)
A Századvég két kutatást végzett az érettségi megtartásáról, az első esetben a megkérdezettek 80 százaléka, a másodiknál 73 százaléka támogatta az írásbeli vizsga megtartását. Nagy Zoltán, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. oktatási üzletágvezetője elmondta: a kérdésre adott válaszok pártpolitikától függetlenek voltak, vagyis mindegy, hogy ki hova szavaz, alapvetően támogatták az érettségi megtartását a válaszadók.
Maruzsa Zoltán az operatív törzs április 29-i online sajtótájékoztatóján elmondta: összesen 84 284-en kezdhetik meg az érettségi vizsgákat. Hozzátette: eredetileg 113 387-en jelentkeztek a vizsgákra, köztük voltak olyanok is, akik előre hozott érettségit tettek volna, hivatalból 26 638 vizsgázót töröltek a névsorból.
A vizsgázók 97 százaléka érettségizni akar, a vizsgáktól történő visszalépés mellett – a rendelkezésre álló ötnapos határidő alatt – a jelentkezők mindössze három százaléka, 2455 érettségiző döntött – ismertette.
Az érettségi vizsgák lebonyolítása zökkenőmentesen zajlott
„Az érettségi vizsgák lebonyolítása az elmúlt napok tapasztalatai alapján zökkenőmentesen történt, a kialakított rendkívüli intézkedések megfelelőek voltak.
A három legnagyobb vizsgázói kört érintő vizsga a szerdai nappal véget ért, semmilyen bonyodalom, rendkívüli esemény nem történt”
– írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hirado.hu megkeresésére.
Az érettségin résztvevők arányáról hozzátették: pontos adatokat az intézmények később rögzítenek az informatikai rendszerben, de a visszajelzések alapján az látható, hogy
alig volt olyan vizsgázó, aki az utolsó napokban meggondolta volna magát és távol maradt volna a vizsgától. Ez is azt mutatja, hogy a meghozott egészségvédelmi intézkedések kellő biztonságot teremtettek a vizsgák lebonyolításához
– emelték ki.
A diákoknak, akik most úgy döntöttek, hogy nem mennek el érettségizni, ősszel esélyük lesz a vizsgák teljesítésére, és keresztféléves oktatásban folytathatják tanulmányaikat.
„Azok a tanulók, akik most nem mentek el vizsgázni, 2020 őszén tudnak érettségizni, ennek érdekében teljes érettségi vizsgát fogunk szervezni. A továbbtanulás elősegítése céljából pedig a felsőoktatási keresztféléves felvételi a szokottnál lényegesen bővebb kínálatából tudnak majd választani a jelentkezők” – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A címlapfotó illusztráció.