×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Varga Judit: A magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós jognak

 

A magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán az európai bíróság főtanácsnokának egy migránsokkal kapcsolatos ügyben készített véleményére reagálva csütörtökön.

Priit Pikamäe, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint a röszkei tranzitzónában a magyar állam nem biztosítja a migránsok jogait, őrizetben tartja őket. Varga Judit közölte: ez nem igaz, hiszen – tette hozzá – a migránsok Szerbia felé bármikor elhagyhatták volna a tranzitzónát.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a főtanácsnok álláspontja homlokegyenest szembe megy az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben, 2019 novemberében kihirdetett ítéletével, amelyben a bíróság megállapította, hogy a tranzitzónában kijelölt helyen tartózkodás nem minősül őrizetnek.

A főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Unió Bíróságát - fűzte hozzá a miniszter.
A magyar kormány álláspontja továbbra is világos: a magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak. A kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, és mindent megtesz azért, hogy megakadályozza nemzetközi migránsfolyosók kialakulását - hangsúlyozta Varga Judit.

Az ügy előzménye, hogy a Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékkérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül jöttek Magyarországra.

A szerb állam azonban megtagadta visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek ezután indítottak keresetet, ugyanis álláspontjuk szerint elszállásolásuk feltételei az uniós befogadási irányelv értelmében jogellenes „őrizetnek” minősülnek.

Az ügyben a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult az Európai Unió Bíróságához.