×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Bárki szembetalálkozhat álhírekkel a közösségi médiában

 

A koronavírus-járvány megjelenése óta egyre több álhír jelenik meg az internetes felületeken. Az álhírgyártók a köznyugalom megzavarására alkalmas tartalmaknak kattintásvadász címeket adnak, hogy minél több, alkalmanként több százezer felhasználóhoz jussanak el. Szakértők szerint mivel a kijárási korlátozás miatt mindenki otthon tölti az idejét, az internetes portálokon próbál tájékozódni, emiatt jelenleg nem lehet elkülöníteni egy csoportot, amelynek tagjaira kimondottan veszélyes lenne az álhírek terjedése.

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Eddig több tucat kamuportált és a hozzájuk kacsolódó Facebook-oldalt üzemeltető hálózatot lepleztek le a rendőrök. Az elkövetők többek között a koronavírus magyarországi megjelenésével kapcsolatban közöltek valótlan cikkeket – tette közzé a rendőrség a honlapján.

Ilyenek voltak azok a cikkek is, amelyek azt terjesztették, hogy Magyarországon már januárban több magyar állampolgár halt meg a koronavírus-fertőzés miatt, holott ekkor a járvány még nem jelent meg az országban.

Az álhírek gyorsan terjednek 

Az elkövetők a köznyugalom megzavarására alkalmas tartalmakat kattintásvadász címekkel látták el, hogy azok minél több, alkalmanként több százezer felhasználóhoz jussanak el. Az álhírek gyors terjedését mi sem bizonyítja jobban, mint a neves CNN-riporter tevékenysége, aki gyakorlatilag

csak álhírekből készült fel a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel való beszélgetésére.

Bár Szijjártó Péter szembesítette őt a valótlanságokkal, ez Christiane Amanpourt nem zavarta.

Leginkább a valós tények foglalkoztatják az embereket 

Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ ügyvezető igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, az intézet munkatársai minden reggel összegyűjtik az elmúlt huszonnégy órában az online felületeken és a közösségi médiában megjelent koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a fontos témákat,

azt keresve, hogy mely témák formálják a közvéleményt, legyen az akár valós vagy valótlan hír.

Hozzátette, mind a valós, mind a valótlan hírek terjesztésének megvan a jelentősége. A közvélemény formálásában érdemes látni azt, hogy melyek azok a fajsúlyosabb kérdések, problémák, amelyek a járvánnyal kapcsolatban beszédtémát jelentenek.

A napi összegzésekből kiderült, hogy leginkább a valós tények foglalkoztatják az embereket, de sajnos akár szándékosan, akár pedig óvatlanul, olyan hírek is megjelennek a közösségi médiában, amelyek első ránézésre is valótlan állításnak minősülnek.

Boros Bánk Levente azt is elmondta, naponta húsz-huszonöt olyan témát tudnak megkülönböztetni, amely kizárólag a koronavírus-járványhoz kapcsolódó veszélyekkel összefüggésben jelenik meg. Hozzátette, az összegyűjtött témák, hírek legnagyobb részben hivatalos forrásból származnak.

Mindenkit veszélyeztet az álhírekkel való találkozás 

Palócz André, a Századvég elemzője elmondta, mivel a kijárási korlátozás miatt mindenki otthon tölti az idejét, így az internetes portálokon próbál tájékozódni. Emiatt jelenleg nem lehet elkülöníteni egy csoportot, amelynek tagjaira kimondottan veszélyes lenne az álhírek terjedése.

Hozzátette, a múlt héten a Századvég által publikált tanulmányból kiderült, hogy

a magyar médiában hetvenkét álhír terjed,

vagyis olyan információ, amely félelemkeltés céljából félrevezető információt tartalmaz.

A Századvég már 2008-ban foglalkozott az álhírekkel, hiszen ez nem egy új keletű jelenség” – mondta. Hozzátette, az Amerikai Egyesült Államokban a 2018-as félidős választási kampányban is felmerült ennek a veszélye. Most már azonban Európát, Magyarországot is érinti ez a téma.

Nehéz megtalálni az egyensúlyt a sajtószabadság és a megfelelő tájékoztatás között

Palócz André kiemelte, nehéz megtalálni az egyensúlyt a sajtószabadság és a megfelelő tájékoztatás között. Hozzátette,

jó irányadó például a mostani, az Országgyűlés által elfogadott módosítás,

amely kifejezetten a különleges jogrend idejére vonatkozó tényeket és intézkedéseket nem jó színben feltüntető cikkekre céloz. A módosítás kimondja, veszélyhelyzet idején elsősorban a veszélyhelyzeti tájékoztatás, a valós adatok közlése a legfontosabb cél.


A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza.

A címlapfotó illusztráció.