Négy érsekre és negyvenhét évre volt szükség az esztergomi bazilika megépítéséhez

 

Esztergom évente turisták tömegét vonzza, nem csoda, hiszen múltja szinte Magyarország teljes történelmét felöleli. Már Géza fejedelem is építtetett a városban palotát. A turistákat azonban nemcsak a vár, hanem a mellette felépült grandiózus bazilika is csábítja. A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház megépítéséhez négy érsekre és negyvenhét évre volt szükség. Mivel Magyarországon kijárási korlátozások léptek életbe, maradjunk otthon, és virtuálisan fedezzük fel Esztergom nevezetességeit.

A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma (Fotó: MTI/Kovács Attila)

A fővárostól mindössze egyórányi autóútra található Komárom-Esztergom megye szíve, a festői Dunakanyar egyik fontos városa, Esztergom. A hazai és külföldi turisták egyik legkedveltebb célpontja, hiszen múltja szinte Magyarország teljes történelmét felöleli.


Már Géza fejedelem is építtetett palotát a városban

Tolnai Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának régész-főmuzeológusa az M1 Itthon vagy! című műsorában elmondta, Esztergomban először Géza fejedelem építtetett palotát, amely a várhegy északi oldalában volt. Az ásatások bebizonyították, hogy a várhegy déli részen – a mai vármúzeum helyén – is álltak épületek.

A 11. századra felépített teljes épületegyüttest alakította át III. Béla, és hozta létre azt a palotát, amelyben napjaikban a múzeum működik.

Amikor IV. Béla Budára költöztette székhelyét, a várat az esztergomi érseknek adományozta.

Az érsekség később számos átalakítást végzett az épületen, a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával Vitéz János érsek kezdte meg.

Kormesék bújnak meg a vár falai között 

Érdemes bejárni és töviről hegyire megcsodálni a termeket, ugyanis minden egyes szegletükben izgalmas kormesék bújnak meg. Az egyik ilyen a valamikori konyhák krónikája, merthogy konyhából több is volt az épületben a évszázadok alatt, ugyanis az érseki palota kialakításakor a III. Béla korabeli konyha túl kicsinek bizonyult.

Tolnai Gergely elmondta, egy kétszintes konyhát hoztak létre: a földszinti konyhából lépcsőn keresztül a nagyterembe vihették az élelmiszert, az emeleti konyha viszont közvetlen összeköttetésben volt a nagyteremmel. Csúcsidőszakban akár hat-nyolc tűz is égett egymás mellett szabadon a konyhában, így a konyha volt a legtűzveszélyesebb helyiség a várban.

A török megszállás alatt dzsámiként használták a bazilikát

A másik kötelező látnivaló, a bazilika, teljes nevén a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, amely mai megjelenésében még nem létezett a török megszállás idejében.

A főszékesegyház helyén először egy Szent István által építtetett templom állt,

amely tűzvész martaléka lett. Az ezt követően újjáépült székesegyházat a törökök lőportárolónak használták, és az 1594-es hadakozás során fel is robbant. Azonban az egykori épített kultúra nem tűnt el nyomtalanul, csak „elbújt” az esztergomi bazilika monumentális épületében.

Az esztergomi vár látképe a bazilikával (Fotó: MTI/Kovács Attila)

A Bakócz-kápolna a 16. században épült, eredetileg a régi székesegyházon kívül, valahol a vár bejáratával szemben. – mondta Kentzler Erik, az esztergomi bazilika idegenforgalmi referense. Míg a régi székesegyház a török korban teljesen romba dőlt, a Bakócz-kápolna sikeresen átvészelte ezt az időszakot. Hozzátette, ennek az oka egyszerű, megtetszett a törököknek, és dzsámiként használták a továbbiakban.

Ez a mai napig meglátszik a bazilikán, mivel az oltáron lévő szobrok fejét megcsonkították, mert a muzulmán vallás nem engedi meg, hogy a dzsámikban arcábrázolás legyen.

Négy érsekre és negyvenhét évre volt szükség a bazilika megépítéséhez

Amikor 1822-ben elkezdődött a bazilika restaurálása, nem volt kérdés, hogy a kápolnát is meg kell menteni” – mondta Kentzler Erik. Hozzátette, éppen ezért Packh János osztrák származású magyar építész 1600 számozott darabra szedte szét a kápolnát, majd rakta újra össze a bazilikában.

Az esztergomi érsekség a török megszállást követően Mária Terézia idején tért vissza Esztergomba. Az akkori romos székesegyház megújítására számos kísérletet tettek, végül Rudnay Sándor grandiózus tervének egy része valósulhatott meg: az érsek célja az volt, hogy Esztergom újból az ország egyházi központja legyen, ennek első lépéseként fektették le a mai bazilika alapkövét, 1822. április 23-án.

Az esztergomi bazilika (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Esztergom városának fő látványossága vastag falaival és grandiózus megjelenésével a várat is szinte beárnyékoló bazilika. Hatalmas terei lehengerlők, a látogatók az épület belsejében hamar parányinak érezhetik magukat.

Egyiptusi lélek szállja meg a nézőt, midőn itt a temérdek izmú oszlopokat látja...” – fogalmazott Kazinczy Ferenc 1831-ben. A sors szomorú fintora, hogy a bazilika és Esztergom hírnevének visszaállításáért küzdő Rudnay Sándor érsek nem élhette meg álma megvalósulását.

Amikor Rudnay érsek meghalt, a bécsi udvar leállította az építkezéseket, és nem is lehetett addig folytatni, amíg az új érseket, Kopácsi Józsefet ki nem nevezték 1839-ben. Kopácsi sem tudta befejezni az építkezést, mert ’44-ben meghalt. Ekkor nevezték ki Scitovszky János bíborost, aki 1856. augusztus 31-én, mielőtt befejezték volna az építkezést, felszentelte az esztergomi bazilika épületét.

A felszentelésre Liszt Ferenc komponálta a mise zenéjét, és ő maga vezényelte művét.

Azonban Scitovszky érsek sem érte meg a bazilika építésének befejezését” – mondta Kentzler Erik.

Hozzátette, a küszöbön álló kiegyezés miatt sürgető volt az új esztergomi érsek kinevezése, így 1867 januárjában kinevezték Simor Jánost Esztergom érsekévé. Az ő érseksége alatt,

1869 novemberében fejezték be a bazilika építését.

Tehát negyvenhét év és négy érsek kellett ahhoz, hogy a turisták tömegeit ámulatba ejtő bazilika felépülhessen, azonban Rudnay érsek víziója, mely szerint Esztergom városában a Vatikánhoz hasonló épületegyüttes jöjjön létre, nem valósult meg maradéktalanul.

Többször csökkentették a költségvetést

Kentzler Erik elmondta, az érsekcserék alkalmával a bécsi udvar mindig lecsípett a költségkeretből, így miután nem állt rendelkezésre kellő pénz, az érsekek kénytelenek voltak csökkenteni az eredeti terv szerint felépülő épületek számát is. Ennek eredményeként a bazilika más formában került megépítésre, és ami teljes egészében kimaradt az eredeti tervből, az a hátsó félköríves lezárása a bazilikának.

Akárhogyan is történt, a bazilika így is csodás, a látogatóknak érdemes körbenézniük az emeleten található főszékesegyházi kincstárban is, ahol eskükeresztek, kálváriák, ötvös- és textilgyűjtemények végtelen sorával találkozhatnak.

Míg a bazilika emeletén az egyházi, addig pincéjében a profánabb történetek nyomába eredhetnek az érdeklődök. Tanulmányozhatják a hazai borkultúrát bemutató boralagutat, majd megpihenhetnek a pincében működő  különleges étteremben és kávézóban.