Emléknap – A kommunizmus csaknem ezerkétszáz áldozatának életrajza lett elérhető

 

A kommunizmus áldozatainak emléknapjához közeledve a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) szinte teljessé tette a Nemzeti Gyászpark adatbázisát, így elérhető annak a csaknem ezerkétszáz embernek az életrajza, akiket a kommunizmus áldozataként kivégeztek, és a Rákoskeresztúri új köztemető három parcellájában (298, 300, 301) temettek el.

A 298-as parcella, háttérben a látogatóközponttal a Nemzeti Gyászparkban, a Rákoskeresztúri új köztemetőben 2020. február 21-én (Fotó: MTI/Kovács Attila)

A sírkert látogatóközpontjában pénteken tartott sajtótájékoztatón Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta: a Nemzeti Emlékezet Bizottságával és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával folytatott közös munka fontos állomásához érkeztek, de a kutatás továbbra sincs befejezve.

A látogatóközpontban – ahol az elmúlt években mintegy 20 ezren jártak –, valamint péntektől honlapjukon (www.nori.gov.hu) is megnézhetők az adatok – közölte a Nöri főigazgatója.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke hangsúlyozta: az adatbázis elkészítése négyéves munka eredménye. A kutatócsoportnak több kérdésre kellett választ találnia, például arra, hogy kik nyugszanak a parcellákban; hol, melyik parcella, melyik sírhelyén vannak földi maradványaik. A legnehezebb azonban a miértre választ adni. Fontosnak nevezte, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolásakor senkit se vádoljanak meg alaptalanul, de a bűnösöket ne mentsék fel.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója és Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a kommunizmus áldozatainak közelgő emléknapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón a Rákoskeresztúri új köztemető látogatóközpontjában 2020. február 21-én (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Kitért arra is: szembesültek a többi közt azzal, hogy egy sírhelyen hat-nyolc ember földi maradványai vannak, és azzal is, hogy a fejfák egy része csak emlékhely, a valódi sírhely nem ott van.

Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az életrajzokban nem azt rögzítik, ki mit tett, hanem azt, hogy miért ítélték el.

Cseh Gergő Bendegúz is szólt a parcellákba való tömeges temetésekről. Hozzátette: kutatómunkájuk célja volt az is, hogy legalább tudományos végtisztességet adjanak az áldozatoknak.

A Nöri honlapján kiemelték: a 298-as, a 300-as és a 301-es parcellák területe mint gyászpark a közeli Kisfogházzal együtt nemzeti emlékhely. A temető e legtávolabbi sarka és az egykori kivégzések fő helyszíne a 20. századi magyar történelem – a kollektív emlékezetben máig ható – eseményeinek, a második világháborúnak, a kommunista diktatúrának, 1956-nak és 1989-nek egyaránt mementója.

A három parcella nemcsak a nemzeti dicsőség és gyász színhelye, hanem a szégyené is. A kivégzett, meggyilkolt, rabságban elpusztult hősök és ártatlan áldozatok mellett ugyanis háborús és köztörvényes bűnösök is nyugszanak az egykor, sőt sok esetben még ma is névtelen sírokban – olvasható a honlapon.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.