Prisztás-gyilkosság: felmentették a másodrendű vádlottat

 

Felmentette az emberölés vádja alól és szabadlábra helyezte a Prisztás József megölésével vádolt Hatvani Istvánt a perújítási tárgyalásban a Fővárosi Törvényszék pénteken. A felbujtás miatt elítélt Portik Tamás és a bűnsegédlet miatt elítélt Fazekas Ferenc esetében ugyanakkor elutasították a perújítást.

A felmentett Hatvani István másodrendű vádlott (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Cikkünk frissült.

Az eredeti vád szerint a gyilkosság előzménye, hogy az 1990-es évek közepén az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos András tartozott az éjszakai élet két akkori ismert alakjának, Portik Tamásnak és Prisztás Józsefnek is, és amikor Lakatos külföldre távozott, két hitelezője elszámolási vitába keveredett.

A vád szerint Portik Tamás utasítására Hatvani István 1996-ban lelőtte Prisztás Józsefet, akit a vád szerint Fazekas Ferenc csalt a helyszínre. Az első eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában első fokon nem jogerősen elítélte Portikot és egyik társát, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azt a döntést hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el.

A megismételt büntetőperben, 2016 májusában a tábla jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte Portik Tamást felbujtóként és Hatvani Istvánt elkövetőként, a bűnsegédlettel gyanúsított Fazekas tíz évet kapott. Az eljárás alatt a vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket.

Rohác 10-15 ezer márkáért gyilkolhatott

A Prisztás-gyilkosság ügyében jogerősen elítélt három ember már megkezdte büntetésének letöltését, amikor 2018-ben Jozef Rohác – aki életfogytiglani büntetését tölti az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt – vallomást tett, hogy ő követte el a gyilkosságot.

A perújítási tárgyalás tavaly márciusban kezdődött, a tárgyalássorozat célja a Rohác vallomásához kapcsolódó új tények vizsgálata volt, nem pedig a teljes bizonyítás újbóli lefolytatása.

Az ügyben Rohác a bíróság előtt nyáron tett vallomást, azt mondta, hogy a megbízást az ukrán maffiától kapta, a dunaszerdahelyi bűnözői csoport közvetítésével, és a gyilkosságot 10-15 ezer márkáért hajtotta végre.

Egy alvilági körökből származó ismerőse, Hamala József kereste meg a megbízással. Beszámolt az elkövetés körülményeiről, és a gyilkosság beismerésének indokául azt mondta, sok rosszat csinált életében, most már csak jót szeretne, és nem akarja, hogy ártatlan emberek legyenek börtönben miatta.

A Fővárosi Törvényszék pénteken a bizonyítási eljárást folytatta. Ismertették, hogy az ügyészség Rohácot leplezett eszközökkel lehallgatta, és az év elején a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hatósági eljárásban elkövetett kényszerítéssel meggyanúsította.

A gyanú szerint Rohác eljuttatta testvérének a Prisztás-ügyben tett vallomását, és arra akarta rávenni a tanúkat, hogy ezen vallomásának megfelelő tanúvallomást tegyenek.

A tárgyaláson elhangzott: Rohác a tárgyalás napján, pénteken az ügyvédjének írásban tett vallomást a gyanúsítással kapcsolatban, azt eljuttatták a törvényszékre is, és felolvasták a tárgyaláson. Rohác kézzel írt vallomásában visszautasította a gyanúsítást, és kifejtette: valóban mondta a „kintieknek”, hogy beszéljenek az emberekkel, menjenek el tanúskodni, de soha nem mondta, hogy hamis vallomást tegyenek.

Vitatott Rohác vallomásának hitelessége, de felmentették Hatvanit

A bíróság iratismertetését követően a perbeszédekben az ügyészség képviselője azt mondta, a vallomás életszerűtlen, logikátlan, ellentmondásokkal terhelt, és álláspontja szerint nem vezethet a terheltek felmentéséhez. A védők szerint viszont a vallomás elfogadható, és hivatkoztak arra, hogy a váddal szemben Portiknak nem származott anyagi előnye Prisztás halálából.

A vádlottak valamennyien ártatlanságukat hangsúlyozták az utolsó szó jogán. A bíróság pénteken végzésében úgy döntött a bizonyítékok értékelése alapján, hogy félbeszakítja Hatvani jogerősen kiszabott 15 éves büntetését.

A bíróság szerint Jozef Rohác vallomása ugyan sok ellentmondást tartalmaz, de azok jórészt az idő múlásából fakadhatnak, és a vallomás alapvetően nem ütközik a korábban megállapított tényekkel, így alkalmas Hatvani elkövetői magatartásának kétségbe vonására.

A törvényszék hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletnek a Hatvani bűnösségét megállapító részét, és a férfit felmentette az emberölés vádja alól, egyúttal elrendelte a jogerősen kiszabott 15 éves büntetésének félbeszakítását.

A törvényszék szerint amennyiben Rohác „szívességből” vállalta volna magára a bűncselekmény elkövetését, felmerül a kérdés, hogy aki megkérte erre, miért nem készítette fel alaposabban a vallomásra.

A törvényszék szerint igenis hihető magyarázat, hogy azért ismerte be a bűncselekményt, mert nem akarta, hogy ártatlan ember üljön helyette, és a többi, a terhére rótt ügyben azért nem tett beismerő vallomást, mert ott nem ítéltek el helyette senki mást.

Portik Tamás perújítását elutasították

A törvényszék szerint ugyanakkor a jogerős ítéletnek a Portik Tamásra vonatkozó része nem nyert cáfolatot Rohác vallomásával, így az esetében – hasonlóan a bűnsegédlet miatt elítélt Fazekashoz – a perújítást elutasította. A bíróság „beszédesnek” tartotta, hogy Rohác mindig csak Hatvanit jelölte meg, mint akivel szemben lelkiismeret-furdalása van.

Az ügyészség fellebbezést jelentett be Hatvani büntetésének félbeszakítása és felmentése miatt, az első- és harmadrendű vádlott esetében viszont elfogadta a döntést. Portik és Fazekas, valamint védőik fellebbeztek, Hatvani és ügyvédje pedig tudomásul vette a törvényszék döntéseit. Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, Hatvanit szabadlábra helyezik. A bíróság közlése szerint Rohác ügyében nem kezdődik perújítás, mert – bár beismerte a bűncselekmény elkövetését – már életfogytig tartó büntetését tölti, ezt pedig nem lehetne súlyosítani.