A felvételi statisztikák szerint az elmúlt években a fiatalok körében töretlen népszerűségnek örvendenek a gazdaságtudományi képzések, elsősorban az ágazatban elérhető magas jövedelem miatt. A szakemberek ugyanakkor rámutatnak, a fiatalok az önismeretük hiányában gyakran rosszul választanak a képzési formák között, ami lemorzsolódáshoz vezet.
(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A tavaly szeptemberben indított felsőoktatási képzésekre összesen 112 034-en nyújtottak be érvényes jelentkezést. A Felvi.hu statisztikái szerint a jelentkezők közel 19 százaléka a gazdaságtudományi képzések egyikét jelölte meg jelentkezési lapján. A képzési ág népszerűsége töretlen az elmúlt években, a 2020 februárjában indított képzések között is a gazdálkodás és menedzsment szak volt a legnépszerűbb.
Az Oktatási Hivatal által végzett kutatásból kiderül, hogy a fiatalok többsége az ágazatban elérhető magas jövedelmek miatt találja vonzónak a gazdaságtudományokat, de fontos számukra a karrier és a fejlődési lehetőség is. Az Oktatási Hivatal online kutatása azoknak a fiataloknak is segítséget nyújt, akik nem tudják, hogy milyen pályán induljanak el. Ők átfogó képet kaphatnak a képzési területekről, illetve a munkaerőpiaci lehetőségekről is.
Szakemberek segítenek a pályaválasztásban
A fiatalok pályaválasztását több (az interneten elérhető) pályaorientációs önismereti teszt segíti, emellett személyes tanácsadást nyújt a Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat Továbbtanulás és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézménye is. Málnási Gábor, az intézmény igazgatóhelyettese a hirado.hu-nak elmondta, hogy, a továbbtanulási döntés előtt álló diákok egy része a középiskolai évei alatt tudatosan készül a pályaválasztásra, számos fiatal azonban támogatást, tanácsadást igényel, mert bizonytalanok az önismeret terén, nem eléggé tájékozottak a továbbtanulási, szakmaválasztási lehetőségek felől. Sokan nincsenek tisztában a választott képzés bekerülési feltételeivel vagy éppen a munkaerőpiaci kilátásaival.
Málnási Gábor elmondta, az intézményük többféle szolgáltatással segíti a fiatalokat. Az informatív tanácsadás keretében tájékoztatást ad a választható szakmák, felsőoktatási szakok, képzések világáról; segít eligazodni a felsőoktatási jelentkezés teendői között; útmutatást nyújt a diploma vagy szakképzettség megszerzése utáni elhelyezkedési lehetőségekről.
képességek felmérésével és érdeklődési irányok feltérképezésével. A személyes konzultációk során a feltárt erősségek és érdeklődés megvalósítási lehetőségeit járják körül, és az illető számára fontos értékeket szem előtt tartva, segítik az egyéni célok megfogalmazását, ehhez vezető tervek alkotását.
„Napjainkban nagy igény mutatkozik informatikai, műszaki, természettudományos területen végzett fiatalok iránt, akik jó nyelvtudással, kommunikációs képességgel, rugalmassággal és kreativitással rendelkeznek. Fontos, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok tisztában legyenek saját erősségeikkel és fejlesztendő területeikkel. A képzési lehetőségek ismerete mellett ez a biztosítéka a megfelelő továbbtanulási döntések meghozatalának” – hangsúlyozta Málnási Gábor.
A nagy bizonytalanságban nehéz hosszú távon gondolkodni
Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, a Panpeterstop.blog.hu alapító-szerkesztője úgy véli, a mai fiatalok teljesen más világban élnek, mint azok, akik tíz évvel ezelőtt kerültek sorsukat befolyásoló döntéshelyzetbe. A fiatalok körében nagy a bizonytalanság, nehézséget okoz hosszú távon gondolkodni.
„Annyira gyorsan változik a technológia, és olyan gyorsan változtatja meg az életünket, hogy
A mai óvodások 65 százaléka olyan munkát fog végezni, ami ma még nem is létezik. Többször kell munkahelyet és akár szakmát is váltani az ő nemzedéküknek. A jövő munkavállalóiként folyamatos pályakorrekcióra kényszerülnek majd” – mondta Bereczki Enikő.
Sokan külső – például szülői – hatásra választanak egy szakot, és érzékelhető generációs különbség is az értékek mentén. Ugyanis a szülők a siker kulcsát még mindig a diplomaszerzésben látják, míg a Z generáció naponta azt tapasztalja, hogy számos olyan új szakmalétezik már, amit nem is oktatnak egyetemen. Előfordul az is, hogy internetről sajátítanak el szakmákat, és csak a szüleik kedvéért ülnek be az egyetemi, főiskolai padokba. A könnyen és gyorsan gyakorlatba ültethető tudásra vágyók, ha azt tapasztalják a felsőoktatásba belépve, hogy ott a száraz, elméleti alapokon van a hangsúly, akkor az is demotiválhatja őket – hangsúlyozta.
Bereczki Enikő úgy véli, a fiatalok pályaválasztási döntését tovább nehezíti, hogy a felsőoktatási intézmények által nyújtott szakleírások „nem megragadhatók”, nem adnak elegendő betekintést a diákoknak. Problémaként említette az álláshirdetéseket is, amelyeket olvasva a fiatalok azt sem tudják pontosan, hogy milyen végzettség szükséges a meghirdetett pozíció betöltéséhez, például multinacionális cégeknél.
Gyakorlati tapasztalatokra alapozva úgy látja, a fiatalok körében általános problémát jelent az önismeret hiánya.
„Nagyon sok fiatal önismereti és önértékelési problémával küzd. A közösségimédia-használat alatt sok reflexió éri őket, ami akár a pályaválasztást is megnehezíti. Kellő önismerettel könnyebb megtalálni a megfelelő felsőoktatási szakot is” – fogalmazott. Éppen ezért hasznosnak tartaná, ha nagyobb hangsúlyt helyeznének a kötelező önismereti kurzusok, foglalkozások keretében az önismeret fejlesztésére.
A mostani felvételi eljárásban 63 felsőoktatási intézmény 7602 szakot hirdetett meg. Változás, hogy egy emelt szintű érettségi vizsga megléte a feltétele a bekerülésnek. A jelentkezési határidő február 15.
A címlapfotó illusztráció.
