Több szovjet munkatábort is megjárt a baróti Boér Imre

 

A hetvenöt éve történt szovjet betörés emléke Erdélyben, az Úz völgyében élő valóság, amelyet a még életben lévő veteránok is őriznek. A baróti Boér Imrét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjaként sorozták be leventének. A 11. székely határőr zászlóalj első századával az 1944. augusztus 26-i úzvölgyi szovjet betörés idején a közeli Magyarós-tetőn állomásoztak.

Boér Imre 94 éves veterán az úzvölgyi haditemetőben (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Az úzvölgyi haditemető kertjét – ahol az első és második világháborúban elesett katonák nyugszanak – már nem őrzik árgus szemű hivatalosságok, a törvénytelenül létesített román parcella ügye azonban még függőben van. A hetvenöt éve történt szovjet betörés emléke itt élő valóság, amelyet a még élő veteránok is őriznek.

A baróti Boér Imrét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjaként sorozták be leventének. A 11. székely határőr zászlóalj első századával az 1944. augusztus 26-i úzvölgyi szovjet betörés idején a közeli Magyarós-tetőn állomásoztak.

A váratlan betörésre, majd a menekülés pillanataira még ma is pontosan emlékszik. A menekülők egy része az Úz völgyével párhuzamos Csobános-völgyben a már korábban állást foglalt orosz katonák golyóinak áldozata lett, de volt, akinek sikerült a Csíki-medencéig jutnia. Boér Imre hét bajtársával együtt fogságba esett, és Moldvába, egy gyűjtőtáborba hurcolták.


Az úzvölgyi veterán az M1 Kárpát expressz című műsorában elmondta, körülbelül két hetet töltött a moldvai gyűjtőtáborban, amikor pár bajtársával elhatározták, hogy megszöknek. A szökevényeket azonban hamar elfogták a román határőrök, majd a focsani gyűjtőtáborból orosz fogságba szállították. Boér Imre több szovjet munkatábort megjárt, és még azt is el kellett szenvednie, hogy a magyarok közül az erdélyieket engedték a legkésőbb, 1948-ban haza, hiszen időközben, akaratuk ellenére ismét román állampolgárok lettek.

Az eszes ifjú, Boér Imre előtt a tanulás lehetősége a második bécsi döntés után jött el, ekkor került a Székely Mikó Kollégiumba. A háború, majd a fogság után tanítói, majd német–orosz szakos nyelvtanári diplomát szerzett, csaknem fél évszázadig tanított, a baróti közművelődés aktív résztvevője volt.