Igazságszolgáltatási anomáliák borzolják az emberek igazságérzetét

 

Az utóbbi években megszaporodtak azok az ítéletek, amelyek borzolták az emberek igazságérzetét. Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján szóba került a gyöngyöspatai ítélet, ami a kormányfő szerint sérti az emberek igazságérzetét. A miniszterelnök a győri gyerekgyilkossággal kapcsolatban kijelentette, senkit nem lehet jogerős ítélet fényében ideiglenesen szabadon bocsátani, erre megfelelő jogszabályokat hoznak majd.

Balsai István jogász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, mindig is voltak és lesznek olyan ítéletek, amelyek borzolják a nyilvánosságot. Egyrészt, mert minden ügyben két vagy több fél van, másrészt minden ügynek van vesztese, aki úgy érzi, hogy megsértették a jogait, illetve nem neki szolgáltattak igazságot.

Komoly társadalmi problémák a bírósági ügyek körül

Balsai hozzátette: a bíróság sokszor olyan kérdésekben dönt, ami mögött komoly társadalmi problémák húzódnak meg. Amennyiben a jogszabályok nem kellő mértékben, nem jól rendezik ezeket az élethelyzeteket, akkor

a bíróság ítélete sem fog találkozni a társadalom igazságérzetével.

A gyöngyöspatai esettel kapcsolatban – amelyben 64 roma családnak ítéltek meg 100 millió forintos kártérítést, és amiből 80 milliót Gyöngyöspatának kell kifizetnie – ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője megjegyezte, meggyőződése, hogy csak az „ostoba, szűk látókörű, balliberális média számára ad lehetőséget az ügy arra, hogy rasszizmust kiáltson”. 

Az alkotmányjogász elmondta, Magyarországon a sérelemdíj intézménye a bírói gyakorlatot tekintve különböző mértékben jelentkezik. Kérdés, hogy lehet-e egységes ítélkezési gyakorlatot kialakítani, de tény, hogy bizonyos esetekben alacsony, más esetekben pedig kirívóan magas összegeket ítél meg a bíróság.

Ha lehet egységesíteni a bíró gyakorlatot, akkor ez a Kúria kompetenciája. Ifj. Lomnici úgy véli, a Kúria jogegységesítő gyakorlatát racionalizálni kellene, mert akkor nem lennének eltérő ítéletek, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek igazságérzetébe ütközzenek.

Iparág a börtönbiznisz

A börtönviszonyokkal kapcsolatos perek során az elítélt bűnözőknek milliókat fizet ki az állam, mert a fogva tartás körülményeire hivatkozva perelik a magyar államot. A kormányfő csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatóján kijelentette, „nem fogunk fizetni, vállaljuk a vitákat”.

Ifj. Lomnici úgy véli, itt elsősorban nem a folyamatban lévő ügyekre gondol a kormány, hanem a jövőre nézve megpróbálja a jogalkotást olyan irányba terelni, hogy ne lehessen futószalagon olyan jogokat érvényesíteni, amik nem minden esetben megalapozottak.


Kossuth Rádió, Ütköző

Kifejezetten iparág épül jogvédő szervezetek által arra, hogy futószalagon a költségvetésből vegyenek ki folyamatosan bizonyos összegeket, ráadásul az ítélkezési gyakorlatot tekintve kiszámítható a győzelem és a megítélt kártérítés mértéke, és mint egyfajta havi fizetés, rá lehet állni ezekre az ügyekre. Ezeket a folyamatokat a kormány szeretné kanonizálni” – hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Az igazságügyi tárcára vár a feladat

A társadalmat megdöbbentő győri gyerekgyilkosságokkal kapcsolatban ifj. Lomnici Zoltán elmondta, a fogvatartottak esetében a jó magaviselet lehetővé teszi, hogy bizonyos szabadságvesztés-büntetés letöltését követően, a megítélt büntetés kétharmadának kitöltését követően valaki feltételesen szabadságra bocsátható legyen.

Itt a büntetés-végrehajtási rendszernek van mérlegelési jogköre – ilyen a jó magaviselet –, ami az objektivitás felé mutató kategória. „Ez a büntetés-végrehajtási törvény keretein belül szabályozható, és az igazságügyi tárcának lesz feladata ennek a kimunkálása” – húzta alá.

A címlapfotó illusztráció.