Akár tízszer környezetszennyezőbb lehet repülővel utazni mint vonattal

 

Magyarországon 2022-től kizárólag elektromos buszokat lehet majd forgalomba helyezni a városokban. Az éghajlatváltozás és az utazás kapcsolatát vizsgálva egyértelműen kijelenthető, hogy a szén-dioxid-kibocsátás az, ami a leginkább aggályos.


Az a legjobb megoldás, ha csak akkor autózunk, hogyha nagyon muszáj, és elsősorban a tömegközlekedést vagy a kerékpározást, a gyaloglást választjuk” – mondta az M1 Kék bolygó című műsorában Harmat Ádám, a WWF munkatársa.

Ez persze nem minden esetben kézenfekvő vagy megoldható, de érdemes szem előtt tartani, hogy mennyire jelentős különbségek figyelhetők meg környezetvédelmi szempontból az egyes közlekedési formák között. Az éghajlatváltozás és az utazás kapcsolatát vizsgálva egyértelműen a szén-dioxid-kibocsátás az, ami a leginkább aggályos.

A földi közlekedés körülbelül húsz százalékát jelenti a CO2-kibocsátásnak, és ha ehhez hozzászámítjuk még a tengeri hajózást vagy a repülést, az további valamivel több, mint három százalékot jelent globálisan. A légi közlekedés szerepe viszont nagyobb. Erre a húsz százalékra Európában mintegy hat százalék további kibocsátás rakódik” – mondta Borsi Zoltán, a Közlekedéstudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)

A repülés az egyik fő környezetkárosító 

A német légi közlekedési és űrhajózási kutatóintézet friss előrejelzése szerint évente átlagosan akár négy százalékkal is növekedhet a repülőgéppel utazók száma. Vagyis 2040-ben

kilencmilliárdnál is több lehet a légi utas.

Ez az adat akkor igazán megdöbbentő, ha tudjuk, hogy 2016-ban még csak négymilliárdan választották ezt az utazási formát.

„Az elmúlt 25 évben nagyjából az egyharmadára esett vissza az átlagos repülőjegyek ára. A repülőgépek utazómagassága tíz-tizenegyezer méter. A szén-dioxid-kibocsátás mellett nitrogén-oxidokat, kormot bocsát ki a repülőgép nagy magasságban, ezért a felmelegedésre gyakorolt hatása sokkal nagyobb, mintha ez a földfelszínen történne” – hangsúlyozta Harmat Ádám.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Ingo Wagner)

A szakértő szerint ha egy München–Budapest repülőutat veszünk alapul, akkor a kibocsátás nagyságrendileg akár tízszer több is lehet, mint ha ugyanezt az utat vonattal tennénk meg. Ma még ugyancsak környezetszennyező közlekedési forma a tenger- és az óceánjáró hajózás.

A mai korszerű autók azért mindenféle károsanyag-csökkentő berendezéssel fel vannak szerelve, erről sem a repülőgépeknél, sem a hajóknál nem beszélhetünk” – mondta Borsi Zoltán.

Az akkumulátorok gyártása nem fenntartható 

Fontos hangsúlyozni, hogy a világ teljes szén-dioxid-kibocsátását vizsgálva a közlekedés elmarad az ipar okozta károsanyag-kibocsátástól, de sajnos nem elhanyagolható mennyiség. Ennek az az oka, hogy az utazási eszközök többsége ma még a fosszilis energiahordozókra támaszkodik. Az elektromos autók kapcsán pedig érdekes tény, hogy bár lokálisan nem szennyezik a levegőt,

akkumulátoruk és összességében a gyártásuk nem fenntartható.

„Hogyha szigorúan csak a szén-dioxid-kibocsátást nézzük, akkor az elektromos autók lábnyoma kisebb, mint a hagyományos belső égésű motorral működő autóké. Elsősorban az akkumulátor gyártása rengeteg energiát igényel, ezért nem mindegy, hogy azt az akkumulátort hol állítjuk elő. Tehát például az Egyesült Államokban gyártott elektromos autó akkumulátorának szén-dioxid-lábnyoma harmad annyi, mint egy Kínában gyártott akkumulátoré. Ugyanakkor, ha megnézzük a teljes szén-dioxid-lábnyomát egy-egy elektromos autónak, akkor látjuk, hogy nagyjából az egyharmadát az akkumulátor gyártása teszi ki” – hangzott el a műsorban.

A bolygó védelme érdekében érdemes a tömegközlekedést vagy a kerékpározást választani. A kormány döntése alapján a nemzeti buszstratégia keretében 2022-től minden magyarországi városban kizárólag elektromos buszokat lehet majd forgalomba helyezni.

A címlapfotó illusztráció.