Gálaünnepségen átadták az idei Prima Primissima Díjakat

 

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.


A Prima Primissima Díjak átadása

Magyar építészet és építőművészet kategóriában Bachman Gábor építész-tervezőművész; magyar tudomány kategóriában Ádám Veronika orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; magyar sajtó kategóriában Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető; magyar képzőművészet kategóriában Bak Imre festőművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Neuwirth Anna Mária néptáncpedagógus vehette át az elismerést.

Magyar sport kategóriában Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és röplabda mesteredző; magyar irodalom kategóriában Ferdinandy György író, költő; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Balogh Kálmán cimbalomművész; magyar zeneművészet kategóriában Dés László előadóművész, zeneszerző; magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Tóth Ildikó színművész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat. Ferdinandy György nem tudott jelen lenni a gálán, helyette Mészáros Márton újságíró vette át a díjat.

Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat Keresztes Ilonának, a Kossuth Rádió vezető szerkesztőjének ítélték oda a szavazók. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: a Prima Primissima díjazottjainak egyre bővülő névsora bizonyítja, hogy a magyar gondolkodók, alkotók, sportolók értékteremtése rendkívüli, hozzájárulnak a magyar és azon keresztül az egyetemes kultúra építéséhez.

Mint hangsúlyozta, nem az számít, mekkora vagyonunk van, mit értünk el az életben, hanem az, kinek segítettünk, kinek tettük az életét könnyebbé, jobbá, vagyis mennyit tudtunk visszaadni abból, amit nekünk juttatott az élet. Csányi Sándor kiemelte: a mostani díjazottak tehetségüket arra fordították, hogy művészként, tudósként, nevelőként, sportolóként a nemzetünk érdekeit szolgálják, annak életét jobbá tegyék és hírnevét öregbítsék.

A kínai internetóriás, az Alibaba nemrég visszavonult alapítóját idézve tért ki arra, miként maradhat az ember versenyképes a digitalizáció, a mesterséges intelligencia korában is. „Oktatásunkat úgy kell átalakítani, hogy gyermekeinknek megtanítsuk, miként legyenek minél inkább emberek a gépek korában. Egy gépnél nehezebb okosabbnak lenni, de bölcsebbek mindig lehetünk” – fogalmazott.

Csányi Sándor megjegyezte, hogy emberségünk éppen azokban a képességekben, például a kreativitásban és a művészetekben versenyképes, amelyeket a pénteki díjátadón is elismertek.

„Sokat beszélünk a jövő generációja felé fennálló felelősségünkről, de nem eleget arról az adósságunkról, amivel a jelen tudósai, a művészek, a nevelők felé tartozik a társadalom. Ha ezt nem is tudjuk törleszteni, Demján Sándorral, a Prima Primissima Alapítvány alapítójával arra tettünk kísérletet, hogy ezzel a díjjal felhívjuk a figyelmet, reflektorfénybe állítsuk azokat a magyar honfitársainkat, akik tehetségükkel és kitartó alkotó tevékenységükkel kiérdemelték azt” – mondta Csányi Sándor.

Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere; Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Lídia, Demján Sándor vállalkozó özvegye is.

Rövid portré a díjazottakról

Ádám Veronika professor emerita, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Semmelweis Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát és azóta az Orvosi Biokémiai Intézetben dolgozik, 24 évig annak vezetőjeként.

Bachman Gábor Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar építész-tervezőművész a közép-európai régiót a hatások gyűjtőhelye és kiindulópontjaként értelmezi építészeti alkotásaiban, törekedve a klasszikus-kortárs építészet ütköztetésére.

Balogh Kálmán cimbalomművész pályafutásának évtizedei alatt több saját zenekart alapított, kiemelkedően gazdag előadóművészi pályája mellett nagy gondot fordít az oktatásra is. Tanít középfokon zeneművészeti szakgimnáziumokban és alakulása óta a Zeneakadémia népzene tanszékén.

Bak Imre Kossuth-, Herder- és Munkácsy-díjas festő művész életművét a geometrikus absztrakció jellemzi.

Dés László Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész 45 éves pályafutása során 40 szerzői lemezt készített. A nemzetközi hírű dzsesszzenész több mint negyven filmhez írt zenét, ezek közé tartozik az Egymásra nézve, a Szerelem első vérig, a Sose halunk meg.

Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető, az Aréna és az InfoRádió reggeli adásának műsorvezetése mellett a Paragrafus című magazin létrehozójaként, műsorvezető-szerkesztőjeként is tevékenykedik.

Neuwirth Anna Mária néptáncpedagógus 24 éven keresztül volt a Bihari János Táncegyüttes vezetője. Foltin Jolánnal, Karcagi Gyulánéval, Salamon Ferencnével kidolgozta azt a tananyagot és a hozzátartozó taneszközöket, amelyek megalapozták az iskolai néptáncoktatást.

Keresztes Ilona vezető szerkesztő 1998 óta a Kossuth Rádió munkatársa. Számos téma között a család a legfontosabb számára. A Vendég a háznál című műsorban 2000 óta folyamatosan közreműködik riporterként, nyolc éve pedig felelős szerkesztőként irányítja a csapatot.

Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és mesteredző, ma is aktív szaktanácsadó 1949 és 1957 között 26 alkalommal játszott a válogatottban

Tóth Ildikó Jászai Mari-díjas, érdemes művész  több mint 20 filmben szerepelt, többek között láthatták a nézők a Rokonok, a Jadviga párnája, a Felhő a Gangesz felett és az Aurora Borealis című alkotásokban.