Povl Bang-Jensenre emlékeztek a 301-es parcellánál

 

Povl Bang-Jensenre, az 1956-os forradalom eseményeinek feltárására létrehozott ENSZ-különbizottság tagjára emlékeztek hétfőn a rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál, a dán diplomata emlékoszlopánál.

Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: a rejtélyes körülmények között meghalt diplomata holttestét hatvan éve, 1959. november 25-én találták meg egy New York-i parkban.

Kiemelte: a magas rangú ENSZ-diplomatát azért hurcolták meg, mert megvédte az 1956-os forradalom tanúit. Azzal, hogy a neki nyilatkozó, külföldre menekült magyarok adatait – az ENSZ-ben dolgozó KGB-ügynököktől tartva – nem volt hajlandó átadni, több száz embert mentett meg. A külföldön tanúskodók Magyarországon maradt hozzátartozói ugyanis mind “potenciális áldozatokká” váltak volna Povl Bang-Jensen határozott kiállása nélkül – tette hozzá.

A politikus párhuzamot vont Povl Bang-Jensen és Raoul Wallenberg között, hangsúlyozva, hogy mindketten magyar embereket mentettek, mindkettejük elismeréséért a mai napig küzdeni kell saját hazájukban, és mindkét diplomata sorsa tisztázatlan még mindig.

A magyar társadalom, a magyar közélet fontos feladata, hogy mindent megtegyen ezeknek az embereknek a magyar és nemzetközi elismerésérét – tette hozzá Németh Zsolt.

Nagy András történész, Povl Bang-Jensen életének kutatója ismertette: a dán diplomatát a magyar forradalmárok melletti kiállása miatt eltávolították az ENSZ-ből, megalázták, bolondnak nyilvánították, de ezután sem adta fel harcát.

A történész elmondta: idén nyáron megnézhette a Povl Bang-Jensen haláláról szóló FBI-aktákat, és ezekből kiderül, a titkosszolgálat tudta, mi történik, és azt is, hogy a diplomata halálának körülményeit nem nyomozta ki a rendőrség, mégsem tettek semmit.

Mécs Imre, a Bang-Jensen Társaság elnöke arról beszélt, hogy Povl Bang-Jensen a második világháború idején Dánia náci megszállása ellen is tiltakozott, és amikor évekkel később egy másik kis európai nép hasonló helyzetbe került, mint az ő hazája, szívvel-lélekkel melléjük állt, saját ügyének érezve sorsukat.

Povl Bang-Jensen annak az ötös bizottságként is emlegetett testületnek volt a másodtitkára, amelyet az ENSZ közgyűlése 1957 januárjában hívott létre, hogy felkutassa az 1956-os forradalom után elmenekült magyarokat és összegyűjtse tanúvallomásaikat.

A bizottság több mint száz tanút hallgatott meg, az ő adataikat nem volt hajlandó kiadni Povl Bang-Jensen. Felment az ENSZ-palota tetejére, és elégette a tanúk listáját, nehogy Magyarországon maradt rokonaikon, ismerőseiken bosszút állhassanak.

Povl Bang-Jensent az állásából elbocsátották, majd 1959. november 25-én átlőtt halántékkal találták meg a New York-i Alley Pond parkban, miután három nappal korábban eltűnt otthonából.

A címlapfotó illusztráció.