A szemétre hajított bizalmas adatok több veszélyt rejtenek, mint gondolnánk

 

Egy nemrég készült felmérésben azt vizsgálták, hogy Magyarországon bizalmasan kezelik-e a cégek és a háztartások a valóban bizalmas adatokat. Az eredmény lehangoló, még mindig sok érzékeny adatot tartalmazó papír kerül a szemétbe megsemmisítés nélkül, miközben mintegy másfél éve bevezették az uniós adatvédelmi rendeletet, a GDPR-t.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Marjai János)

Magyarország idén is csatlakozik az Európai Bizottság hulladékcsökkentő kampányához, az Európai hulladékcsökkentési héthez, amelynek kiemelt témái többek között a környezettudatos szemléletformálás, és az oktatás a hulladékkeletkezés megelőzése érdekében. Felmérések szerint egyre tudatosabbak vagyunk, szelektíven gyűjtjük a szemetet, és próbálunk minél kevesebb hulladékot termelni.

Ugyanakkor a kutatások arra is rávilágítanak, hogy nem vagyunk elég óvatosak, mert sok olyan papírt is kidobunk, amely bizalmas adatokat tartalmaz. Ha pedig valamilyen érzékeny adat kiszivárog, például egy bankszámlakivonat, számla vagy lakcím, már az is veszélyforrás lehet, hiszen ezeket az adatokat felhasználva

a csalók számtalan bűncselekményt követhetnek el.

Nemcsak otthon, de egy vállalkozásnál is rengeteg irat keletkezik, ezek egy része ráadásul olyan érzékeny információt is tartalmazhat, amelyet nem szeretnénk, ha illetéktelen kezekbe kerülne.

Napjainkban sokan megkísérlik az identitáslopást, és a kukából kihalászott információkkal élnek vissza. A megelőzés ugyanakkor egyszerű, meg kell semmisíteni azokat a dokumentumokat, amelyeket nem szeretnénk idegenek kezében látni – mondta Kreutz László, a Fellowes Hungary Kft. értékesítési és marketingigazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Több megoldás is van a megsemmisítésre

Erre több módszer is alkalmas lehet, sokan tartanak otthon kisebb iratmegsemmisítőt, van, aki évente egy-két alkalommal elégeti az összegyűjtött iratokat, de az sem rossz megoldás, ha apró darabokra összetépjük vagy összevágjuk a dokumentumokat – sorolta. Sokan azonban nem törődnek azzal, hogy milyen veszélyeket hordoz, ha nem semmisítik meg azokat az iratokat, amelyekre már nincs szükségük, de bizalmas információkat tartalmaznak. Nem lehetünk elég biztosak abban, hogy ezek az iratok megsemmisülnek, miután a szemétszállító elviszi.

Erre világít rá a Fellowes Hungary Kft. nemrég készült kutatása is, amelyben 200 kilogramm papírszemetet vizsgáltak át, és ebből összesen

31 kilogramm volt olyan irat, amely visszaélésre adott volna lehetőséget.

Kreutz László szerint ez azért is számít soknak, mert az adatvédelmi rendelet másfél éve érvényben van. Az átvizsgált hulladékban találtak adóbevallási nyilatkozatokat, cégkivonatokat, telefonszámokat, recepteket és orvosi vizsgálatok eredményeit is, de talán a legmegdöbbentőbb egy fejvadász cég által kidobott több ezer önéletrajz volt.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a talált iratokon szereplő adatok felhasználásával könnyedén lehet meghatalmazást hamisítani, valakinek az ügyében eljárni vagy akár vásárolni. Hozzátette, ha sikerül is rájönni a csalásra, általában hosszú jogi procedúra veszi kezdetét.

Akár egy teljes profil is felállítható

Muraközi Gergely adatvédelemmel foglalkozó szakjogász arról beszélt, hogy a kidobott papírokból, amelyek személyes adatokat tartalmaznak, akár egy teljes profilt is össze lehet állítani, onnantól kezdve pedig gyakorlatilag bármi megtehető. A legproblémásabb helyzet az Amerikai Egyesült Államokban van, mert ott nincs központi személyiigazolvány-nyilvántartás, Magyarországon a legtöbb helyen már elkérik a személyit, így ez némi bizakodásra ad okot.

Kiemelte, ma azonban egyre több mindent intéznek az emberek telefonos ügyfélszolgálaton keresztül vagy online, amelyhez ugyan elkérik a személyes adatokat, de telefonon keresztül nincs fényképes azonosítás.

Megjegyezte, a cégeknek is jobban oda kellene figyelniük, mert egy csalónak elég néhány cég- vagy bankszámlakivonat, és akár többmilliós kárt is okozhat a vállalkozásoknak.

A cégek is és a háztartások is felelősek saját adataikért

– hangsúlyozta Kreutz László. Szerinte a cégeknek mindenképp tanácsos iratmegsemmisítőt vásárolniuk, és ezt tanácsolja a háztartásoknak is, de az égetés vagy a valóban apró darabokra történő szétvágás is segít megelőzni, hogy valaki később visszaéljen a személyes, bizalmas adatokkal.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg