Borús hangulatban zajlott a Lánchíd avatása

 

Százhetven éve, 1849. november 20-án avatták fel a Lánchidat. A Buda és Pest között az első állandó dunai átkelő átadása a levert szabadságharc után egyáltalán nem ünnepi hangulatban zajlott. A hidat megálmodó gróf Széchenyi István idegösszeomlása után a döblingi elmegyógyintézet lakója volt, a hídon pedig a Magyarországot teljhatalommal kormányzó, az aradi vértanúkat kivégeztető, gyűlölt Julius von Haynau haladt át elsőként. Pontosan egy évszázaddal később, 1949. november 20-án Rákosi Mátyás jelenlétében adták át a második világháború végén a németek által felrobbantott, újjáépített Lánchidat.

A reformkorban Pest fejlődése, gazdasági központtá válása, a forgalom növekedése halaszthatatlanná tette az állandó összeköttetés megteremtését a Duna két partja között. Az állandó híd építését – szavai szerint „a Dunától kettészakított haza s annak szívének összeforrasztását” – gróf Széchenyi István szorgalmazta legjobban, aki az egységes Budapestet képzelte el a modern Magyarország fővárosaként.

Gróf Széchenyi István 1860-ban készült portréja (Fotó: MTI/Haár Ferenc)

A „legnagyobb magyart” személyes okok is késztették a Hídegylet 1832. évi megalapítására: 1820 telén, amikor apja temetésére igyekezett, a jégzajlás miatt nem tudott átkelni a folyón, és egy hétig volt kénytelen Pesten vesztegelni. A megvalósítás azonban egyre késett, viták folytak arról, hogy boltozott kőhidat vagy kevés pillérű függesztett lánchidat építsenek-e, a hatóságok pedig attól tartottak, hogy a hídpillérek növelik az áradások és jégzajlások veszélyét.

Széchenyi legfontosabb anyagi támogatója

Az országgyűlés az 1836. évi XXVI. törvénycikkben intézkedett egy állandó hídnak Buda és Pest közötti építéséről. A munka elvégzése részvényes társaság feladata lett, a munkát Országos Küldöttség felügyelte. A testület elnöke Széchenyi lett, aki csak a görög származású Sina György bankár (róla mintázta Jókai Mór Az arany ember főhősét, Tímár Mihályt) anyagi és erkölcsi támogatását tudta megszerezni.

A Lánchíd a Clark Ádám tér felől. A távolban a Szent István-bazilika tornyai. A metszet 1880-ban készült (Fotó: MTI/Reprodukció)

Sina hívta Pestre William Tierney Clark angol mérnököt, akinek Marlow-ban, a Temze fölött ma is álló lánchídját Széchenyi és Andrássy György is megtekintette 1832-ben. Az angol mérnök három hídtervet mutatott be, ezek közül végül 1838-ban a mai Gresham-palota helyén állt neoklasszikus Nákó-ház vonalában épülő, 380 méter hosszú, háromnyílású változatot fogadták el. (A helyválasztás nem igazán volt szerencsés, mert a híd Budán a Várhegynek szaladt, ezért kellett 1857-ben megépíteni az alagutat.)

A szerződést, amelyet a nemzet nevében József nádor, a részvénytársaság nevében Sina írt alá, az 1840. évi XXXIX. törvénycikk iktatta törvénybe. Ez kimondta, hogy a Lánchíd egymérföldes körzetében 90 évig újabb hidat nem lehet építeni, és azt is, hogy az átkelésért mindenkinek hídvámot kell fizetnie, az így befolyt pénz a részvénytársaságot illette. Ha ennek költségei megtérültek, és a híd állandó fenntartásához elegendő összeg összegyűlt, a híd a nemzet tulajdonába kerül, és ingyenessé válik rajta az átkelés.

1840 nyarán kezdődött az építkezés

Az építkezés vezetésére a tervező névrokonát, Adam Clarkot kérték fel. Az alapozáshoz cölöpsorral védett ideiglenes földgátat használtak, a pillérek és a hídfők helyéről kikotorták a kavicsot, a közöket vízzáró agyaggal töltötték ki, és leástak a teherbíró talajig.

Archív felvétel Clark Ádám angol mérnökről (Fotó: MTI/Reprodukció)

Az első cölöpöt 1840. július 28-án verték le, az alapkövet a pesti hídfő alapgödrében 1842. augusztus 24-én tette le ünnepélyesen az V. Ferdinánd királyt képviselő József nádor. A szlavóniai fenyőfából készült cölöpök leveréséhez darabonként 400 ütésre volt szükség, a munkával két év alatt végzett mintegy nyolcszáz munkás. (A cölöpök nagy része ma is a Duna fenekén nyugszik.)

A pillérek, hídfalak 1847 júliusára elkészültek. A vasöntvényeket és a láncokat Angliából rendelték, a láncokat úszóállványokról, a parton elhelyezett gőzgép, csigasorok és görgők segítségével emelték helyükre. 1848. július 18-án az utolsó beemelendő elemet tartó csigasor vonólánca leszakadt, és magával ragadta a munkahidat.

A balesetben egy munkás meghalt, a munkát csónakból szemlélő Széchenyi maga is a Dunába esett, de szerencsésen ki tudott úszni a partra. A még átadás előtt lévő hídon 1849. január 1-jén haladt át az első kocsi: Bónis Sámuel országos biztos ezen menekítette a Szent Koronát Debrecenbe.


Városkép-életkép – Körpanoráma

Néhány nappal később a kereszttartókra fektetett fapallókon 70 ezer osztrák katona és 270 ágyú kelt át Pestre a hídon, amelyet 1849 májusában, Buda ostromakor Hentzi tábornok utasítására sikertelenül próbáltak felrobbantani. A hidat hivatalosan 1849. november 20-án avatták fel, a lakosság a hídvám megfizetése fejében másnaptól használhatta. A felhajtókat 1850 óta őrzi a Marschalkó János által faragott négy kőoroszlán (amelyeknek a városi legendával ellentétben van nyelvük).

A lerombolt Lánchíd 1945. január 18-án (Fotó: MTI)

A Lánchíd 1870-ben az állam tulajdonába került, és az 1873-ban egyesített Budapest és az egész ország jelképe lett, átadásának fél évszázados jubileumán kapta a Széchenyi lánchíd nevet. Az 1913-15-ben megújított hidat és pesti lánckamráját a második világháború végén, 1945. január 18-án a visszavonuló németek felrobbantották.

A háború után négy évvel újabb hídavatás

Az 1948-49-es újjáépítés során a pillérek kapuzatait kibővítették, a hídfőket kiszélesítették, a vámszedő házakat elbontották, a budai hídfőbe gyalogos-aluljárót, a pesti hídfőbe villamos- és közúti aluljárót építettek. Az újjáépített hidat 1949. november 20-án, száz évvel az első hídavatás után adták át ünnepélyesen.

A felrobbantott Lánchíd újjáépítésén dolgoznak, a háttérben a Pesti oldal (Fotó: MTI/Magyar Fotó: Bauer Sándor, 1947)

A főváros első állandó hídját 1973-ban, majd 1986 és 1988 között újították fel, 150. születésnapjára új díszvilágítást kapott. Azóta a Lánchíd újabb műemléki felújítása vált szükségessé, a munkálatok várhatóan a közeljövőben megkezdődnek.

A linkre kattintva további képeket találhat az MTVA Archívum oldalán.