Folyamatosan javul a közétkeztetés Magyarországon

 

Harminckilenc csapat részvételével október és november között lezárult a közétkeztetési szakácsverseny 2019-2020 elődöntője. A verseny célja többek között a hagyományos ízek, ételek modernizálása, az étkezési kultúra fejlesztése, valamint az évszakokhoz és szokásokhoz kötődő ételek megismertetése.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A versenyt a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szervezte. A versenyzőknek a témához illő háromfogásos felnőtt ebédet kellett nettó 550 forintos keretből kigazdálkodniuk, és három óra alatt elkészíteniük. Az ételek kötelező eleme volt a hazai friss alapanyagokból készült lecsó és a méz.

A közétkeztetés színvonala sokat változott az utóbbi években

A közétkeztetés nemcsak a gyermekétkeztetést öleli fel, hanem ide tartozik valamennyi intézmény étkeztetése is, mint például az idősotthonok, kollégiumok, munkahelyek és a kórházak ellátása is – közölte Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége tagja, a verseny főszervezője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

A korábbi évek tapasztalata, hogy hiába fizetik be a szülők a gyermekeknek a menzát, többségük nem fogyasztja el az itt kapott ételeket, mert nem ízlik. 2010 óta azonban a kormány kezdeményezte az egészségesebb közétkeztetés bevezetését, a cukros termékekre adókat vetett ki, és bevezette a chipsadót.

A szakácsverseny egyik fontos célja, hogy olyan egészséges és minőségi ételek készüljenek, amelyek látványosak is, és amelyeket a gyermekek is szívesen fogyasztanak – hangsúlyozta Némedi József, a verseny ötletgazdája. Fontos, hogy a hagyományos ízek, az ételek modernizálása, az étkezési kultúra fejlesztése, valamint az évszakokhoz és szokásokhoz kötődő ételeket is megismertessék.

Zoltai Anna ennek kapcsán elmondta, megannyi szabályozásnak köszönhetően a figyelem a beltartalmi értékekre irányult, azaz, hogy mennyi fehérjét, szénhidrátot és energiát tartalmaz egy-egy étel, és az érzékszervi megjelenés háttérbe szorult.

A közétkeztetés javításában és erősítésében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is fontos szerepet játszik – mondta Tóth Dávid, a hivatal vendéglátás és közétkeztetés felügyeleti osztályvezetője. A Nébih számos programja szolgálja ezt a célt, és igyekszik minél több résztvevőt bevonni, hogy

még népszerűbb legyen a közétkeztetés Magyarországon.

Közölte, a Nébih is kiemelten kezeli az érzékszervi bírálatokat, amelyek alapján sok étel kapott átlag alatti minősítést. Hangsúlyozta, azt sem szabad elfelejteni, hogyha ezeket az ételeket vagy menüsorokat nem fogyasztják el, konyhai hulladék lesz belőlük.

A közétkeztetési szakácsversenynek már hagyományi vannak 

Az első közétkeztetési versenyt 2011-ben szervezték meg különböző szakmai civil szervezetek közreműködésével, majd 2013-ban a Nébih is csatlakozott a kezdeményezéshez. Immár hetedik alkalommal rendezik meg a szakácsversenyt, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy folyamatosan javul a közétkeztetés Magyarországon – tájékoztatott Zoltai Anna.

Kiemelte, a közétkeztetés egy olyan ágazat, ahol nem szabad hirtelen fordulatokkal berobbanni, fontos a kitartás és a türelem. Azt is elmondta, nagyon széles a paletta, Magyarországon ugyanis ma 3500 főzőkonyha látja el a közétkeztetést, és körülbelül másfél millió fogyasztó érintett.

Friss idényzöldségek és gyümölcsök felhasználásával készült a menü 

A háromfordulós – selejtezőből, elődöntőkből és döntőből álló – versenyre három plusz egy fős csapatok nevezhettek, a csapattagok között legalább egy közreműködőnek 35 év alattinak kellett lennie. A versenyzőknek háromfogásos, a közétkeztetésben is elkészíthető, felnőtteknek szánt menüt kellett megtervezniük, amely előételből vagy levesből, főételből és desszertből állt.

A menüsorok egyik kötelező eleme a friss alapanyagokból készült lecsó, és az alapanyagok között a méz mellett hazai nyári, friss idényzöldségek és idénygyümölcsök közül kellett felhasználni legalább kettőt. A tiltott alapanyagokat is meghatározták a szervezők, édesítőszert, ízfokozót, élelmiszer-színezéket nem használhattak a versenyzők. Az ételsor elkészítéséhez az összes felhasznált alapanyag nettó beszerzési értéke

nem haladhatta meg az egy étkezőre jutó 550 forintot.

Az elődöntőbe összesen 39 csapat jutott be az ország minden tájáról. Többek között budapesti, győri, hódmezővásárhelyi, kaposvári, nagykanizsai, pécsi és rácalmási szakácsok mérték össze tudásukat. Az elődöntő november 10-én zárult le, és a legjobb 12 páros vehet majd részt a döntőben, amelyet 2020. február 6-án, a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és Horeca kiállításon rendeznek meg.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg