II. Rákóczi Ferenchez köthető Vásárosnamény neve a legenda szerint

 

Negyven évvel ezelőtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén négy önálló község döntött úgy, hogy Vásárosnamény néven várossá alakulnak. A legenda szerint a város neve II. Rákóczi Ferenchez köthető. Napjaikra virágzó várossá vált Vásárosnamény, ahol az alma- és töktermesztés még mindig virágkorát éli.

A Tisza-híd (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Negyven évvel ezelőtt Szabolcs Szatmár Bereg megye keleti részén négy önálló község döntött úgy, hogy Vásárosnamény néven várossá alakulnak. A Tisza semmit sem szólt a frigyhez, neki aztán mindegy volt, hogy négy kicsinek, vagy egy nagynak lesz folyója.

Filepné Kiss Renáta, a Beregi Múzeum történésze elmondta: a Tisza folyó elválasztja, de egyben a Tisza híd révén össze is kapcsolja a településrészeket. Hozzátette: a Tisza hídnak a szerepe azért is fontos, mert összeköti Vásárosnaményt a csonka Bereg településeivel.

II. Rákóczi Ferenc és Vásárosnamény kapcsolata

Hogy a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő Tisza-híd azon a helyen áll-e, ahol 1703 júliusában a vezérlő fejedelem átkelt a Tiszán, nem lehet bizonyítani. Az viszont tény, hogy Rákóczi a nemeseket hadba hívó híres kiáltványát, a Naményi Pátenst nomen est omen, Naményban adta ki. A legenda szerint Vásárosnamény és településrésze, Gergelyiugornya elnevezése is a Tiszához köthető.

Baráth László vízügyi szakértő elmondta: Zoárd kapitány, mikor eljött ide, a Tiszához érve parancsba adta Gergely nevű vitézének, hogy úsztasson át a Tiszán és ott majd menjen tovább, a következőket mondva: „Gergely, ugorj na”, tehát Gergelyiugornya, illetve amikor átért a túlsó partra, akkor hozzátette, hogy „na menjen”, így lett a település neve Namény.

A beregi Múzeum

A város egyik legszebb épületét 1728-ban a Lónyai család építtette. A kastély utolsó lakói, az 1945-ös államosításig, a Tomcsányiak voltak, ők leányágon örökölték a barokk műemléket. A Beregi Múzeum 2007-ben költözött ide.

Varga János, a Beregi Múzeum igazgatója kiemelte: a múzeum

célja Bereg régészeti, történet, néprajzi, népművészeti és iparművészeti hagyományainak a bemutatása.

A múzeum hátsó parkjában a több mint 300 éves japán akácfa, talán a kastély építéséről is mesélni tudna, illetve arról az időről is, amikor a Beregi Múzeum melletti épületeket még magtárnak, és dohányfermentálónak használták. A dohánytárolók helyén ma szálloda és étterem üzemel, a tetőtérben pedig egy vadászati kiállítás látható.


A Felső-Tisza-vidék kiterjedt ártéri erdői jól tartják a vadakat. A tájegység gímben, dámban és vadászban is gazdag. Kiss B Zoltán, a Hunor Vadászati kiállítás tulajdonosa kiemelte, Vásárosnamény ártere egy olyan bioszférát nyújt, amiben a vad jól érzi magát.

A Máthé Kúria

A vadállatok mellett Vásárosnaményban a turista is jól érezheti magát. A régi múzeumépületben, a Máthé kúriában egy nagyon régi osztálytermet is berendeztek. Így a látogatók megnézhetik, hogyan is nézett ki a beregi népi iskola 100 évvel ezelőtt. A Máthé kúria közvetlen szomszédságában pedig bábokat állítottak ki. Sánta Miklósné nyugdíjas pedagógus nem csak készíti, életre is kelti azokat, amióta nyugdíjas lett, a közeli falvakban hátrányos helyzetű gyerekeknek is tart bábfoglalkozást.

Hozzátette, az egyik tanítványa azt mondta, ezért érdemes az iskolába járni, hogy bábozzunk. Számára ezek mind olyan visszajelzések, amik alátámasztják, hogy valóban életre szóló élményt ad a bábkészítés, bábozás. Kiemelte: a hátrányos helyzetű gyerekek jobban élvezik a foglalkozásokat, mint azok, akik jó körülmények közt élnek.

Véleménye szerint az együtt játszás élménye fontos.

Vásárosnamény összetett város, nem csak azért mert négy, egykor önálló településből áll, hanem azért is, mert itt a városközpontból néhány perc alatt a határba, a nyugalomba lehet érni. Ezek a tölgyesek nyújtanak védelmet a keresztes viperának, és tavasztól nyár végéig a fekete gólyának. Az alig kilencezres kisváros bal partja is tartogat szépséget, itt van mindjárt Vitka felé az út menti platánsor. Több mint fél évszázada ültethették a csemetéket.

A híres Nagydobosi sütőtök

A vidék egyik jellegzetessége a Nagydobosi sütőtök. Ennek az őszi-téli csemegének a termesztése az 1920-as 1930-as években érte el virágkorát. Filepné Pivoda Piroska és családja több mint 20 éve foglalkozik töktermesztéssel.

Elmondta, „július végétől a gazdák saját pénzükön fogadtak mezőőrt és senki nem léphetett be a tökföldre. Hozzátette, körülbelül a betakarítás előtt három héttel egy hatósági ember jelenlétében a gazda kijött márkázni a tököt, ami azt jelentette, hogy a község bélyegzőjét rányomták a tökre, csak az kerülhetett értékesítésre, amelyik le volt bélyegezve. A gazdák így próbálták elkerülni, a takarmánytököt értékesítését.”

Beszélik, hogy a II. világháború után a budapesti, a miskolci, az ózdi lakosságot a nagydobosi sütőtök mentette meg az éhhaláltól.

Az alma is különleges szerepet kap a város életében

Vásárosnamény és az alma szinte összeforrt. A városnak több ismert fajtája is van, ilyen a naményi jonatán, vagy ahogy a szakzsargon hívja, a naményi piros. Nagy Gábor gyümölcstermesztő szerint a naményi piros már csak idős ültetvényekben létezik. Hozzátette, céljuk a fiatalabb ültetvényekbe újratelepíteni a fajtát. A sövénydűlő, a legelső naményi piros ültetvények egyike. Ezeket a fákat 1975-ben telepítették.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Nagy Gábor kiemelte, a naményi piros megfelel ugyanannak az íz és zamatvilágnak, mint a jonatán alapfajta. A kettő közt annyi a különbség, hogy a naményi piros 8-10 nappal később érik. Ízét tekintve egy zamatos savban gazdag harsogó friss ízű alma.

Hozzátette, a naményi jonatánt nem kell attól félteni, hogy eltűnik az ültetvényekről. Kiemelte: a piroson kívül léteznek jóval régebbi beregi fajták is, mint a beregi sóvári, a tiszaháti sóvári, a kenézi piros, a beregi kormos, és a beregi vérbélű. Ezek gyakorlatilag 150-160 éves szakirodalmakban megtalálhatóak, mint itt termesztett gyümölcsfajták, almafajták.