Fenntarthatósági fordulaton fog átesni minden ország a jövőben

 

Hivatalos látogatást tett Ázsiában Áder János. A köztársasági elnök Japánban, Laoszban és Kambodzsában megbeszélést folytatott az országok vezetőivel, illetve vízügyi és ipari beruházásokat, üzemeket is megtekintett. A hivatalos út tapasztalatairól az államfői hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője beszélt az M1-nek adott interjújában.

Áder János köztársasági elnök Laoszban (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Mind a három ország valahol egy közös pont mentén találkozott egymással, így a tanulságokat és következtetéseket Magyarországnak sikerült levonnia – jelentette ki Kőrösi Csaba, a Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság vezetője az M1-en. Mint mondta, Japán, Laosz és Kambodzsa is

érzi annak a változási kényszernek a hatását,

amelyet a klímaváltozás okoz. Ezt fenntartható fejlődési fordulatnak is lehet nevezni, ám azt is figyelembe kell venni, hogy a három ország gazdasági fejlettsége, társadalmi dinamikája és a technológiai szintje nagyon eltérő – tette hozzá.

A vízválság elkezdődött

Kőrösi Csaba említést tett a nemrégiben Budapesten lezajlott víz világtalálkozóról, ahol a résztvevők és a szakértők is megegyeztek abban a tényállásban, hogy a vízválság elkezdődött, és az az infrastruktúra, amit jelenleg használunk, az nem lesz elégséges a megoldáshoz.

Példának említette Japánt, amely az egyik legfejlettebb ország az infrastruktúra terén, mégis szinte csak egy nap választotta el a katasztrófától. A nagy víztározóban körülbelül egynapi tartalék gyűjt össze, de arról kevesen számoltak be, hogy a főváros mellett futó egyik folyó gátszakasza annyira meggyengült, hogy körülbelül még 24 órát bírt volna ki – mondta.


Áder János és a kambodzsai miniszterelnök között már a víz világtalálkozón is megmutatkozott a kiváló viszony, amelyet most a kambodzsai találkozó során is folytatni tudtak. A miniszterelnök arról beszélt a magyar köztársasági elnöknek, hogy az egyik legnagyobb problémájuk a városi és települési víz- és szennyvíz ellátás megszervezése és kiépítése.

Méltatta a magyar megoldást,

és segítséget kért Áder Jánostól abban, hogyan tudná Kambodzsa is megoldani ezt a kérdést.

Kőrösi Csaba elmondta, Kambodzsa egy dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezik, évente körülbelül 7 százalékkal mennek előre, e mellett egy olyan urbanizációs folyamat jellemző az országra, amelyet nehéz elképzelni Európában. A vidéki települések is gyorsan fejlődnek, de itt is az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a lakosság nagy része még nem tud hozzáférni a tisztított vezetékes vízhez, és alig van szennyvízcsatorna.

Hozzátette, hasonló problémákkal küzd Laosz is, és ezeket a problémákat minél előbb kezelni kell, mert nem sikerül, az előbb utóbb alá fogja ásni az országok gazdasági fejlődését. Elmondta, Magyarországon megvan a

megoldáshoz szükséges tudás és technológia,

így ha sikerül közösen megszervezni a projektek finanszírozását, akkor ezekben az országokban is sikertörténet lehet a városi és települési víz- és szennyvíz ellátás rendszere. Azt is elmondta, hogy Áder János a találkozókon azt is felvetette, ha valóban elszántak a technológia megvalósításában az országok, akkor mindenképp küldjék a szakembereiket Magyarországra kiképzésre.

Fenntarthatósági fordulat

Kiemelte, minél nagyobb a gazdasági átalakulás kényszere, annál erősebb az az igény, hogy valahogy megőrizzük a társadalmi identitást, a történelmet, a kultúrát és a hagyományokat. Nem szabad elfelejteni, hogy honnan indultunk, és merre tartunk, hiszen minden ország – lassabban vagy gyorsabban – egy fenntarthatósági fordulaton fog átesni mind technológiai, pénzügyi és ipari értelemben is – hangsúlyozta.