Nem kell pánikba esni a válság miatt

 

A feldolgozóipar és járműipar nagy arányt képvisel a német gazdaságon belül, és az értékláncokon keresztül a többi uniós tagállamra is hatással van, köztük Magyarországra. A veszély fennáll, hogy a magyar beszállítók megrendelései is egyik napról a másikra csökkenhetnek – figyelmeztetett Csath Magdolna a Kossuth Rádió Ütközó című adásában.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A német gazdaság lassulása elérheti a magyar gazdaságot is, de egyedi stratégiákkal, a versenyképesség növelésével mérsékelhetők a negatív hatások – hangoztatták közgazdászok a Kossuth Rádió Ütköző című adásában. Csath Magdolna és Regős Gábor a válságra való felkészülés kérdését járták körül.

Csath Magdolna közgazdász elmondta, a háttérben már jól látszik, hogy lassul a kínai gazdaság, eközben az Egyesült Államok új vámstratégiája is elérte Európát. A kereskedelmi korlátok bevezetése egyértelműen együtt jár a gazdaság lassulásával. Magyarország sok szálon függ az Európai Uniótól, a német gazdaságtól, ezen belül a német feldolgozóipartól,

így nem kerülheti ki a világgazdaság lassulását.

„A feldolgozóipar és járműipar nagy arányt képvisel a német gazdaságon belül, és az értékláncokon keresztül a többi uniós tagállamra is hatással van, köztük Magyarországra is. A veszély fennáll, hogy a magyar beszállítók megrendelései egyik napról a másikra csökkenhetnek” – tette hozzá.

„Nem kell pánikolni a válság miatt, hanem minden lehetőségre fel kell készülni, azért hogy a magyar gazdaság teljesítménye ne romoljon” – mondta Csath Magdolna.

Stratégiaalkotással, gazdaságvédelmi akciók indításával egy ország jobb eséllyel tudja kivédeni a lassulás vagy válság okozta negatív hatásokat.

Mélyebb lesz a válság, mint várták

„A Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss világgazdasági prognózisában nem rontott a német növekedési kilátásokon, mivel azokat már korábban lefelé módosították” – fejtette ki Regős Gábor, a Századvég vezető makrogazdasági elemzője.

A német gazdaság gyengélkedése egy éve kezdődött, amikor érvénybe lépett a személyautókra és könnyű haszonjárművekre vonatkozó, világszinten összehangolt és egységes vizsgálati eljárás (WLTP) szabvány, ezután kezdődött a német járműipar gyengélkedése, amely aztán a többi iparágra is átterjedt.

A Századvég közgazdásza szerint

jelenleg a német gazdaság stagnál, miközben jelentős költségvetési többlettel rendelkeznek, amellyel élénkíthetnék a gazdaságot, de mégsem ezt teszik.

Csath Magdolna egyetértett abban, hogy rövidtávon a gazdaságot költségvetési forrásokból lehetne élénkíteni. A közgazdász kifejtette, hogy a világban zajlik egy technológiai korszakváltás, és ebben is lemaradásban van Európa.

„Az EU számára dráma, hogy a világ elhúz mellette, Kína óriási pénzeket fektet be a jövő versenyképességét meghatározó iparágakba” – hangsúlyozta.

Lejárt az egyenreceptek kora

Varga Mihály az IMF hétvégi közgyűlése után úgy nyilatkozott , hogy az elmúlt másfél évben elindult világgazdasági lassulás egyre inkább eléri a Kelet-Közép-Európát is, ezért érdemes minden országnak fiskális és monetáris válaszlépéseket előkészítenie és egyedi megoldást kell találnia saját problémai kezelésére – hangzott el az adásban.

Regős Gábor ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy

az előző válság idején az IMF megszorító programokat ajánlott, többek között Görögország és Magyarország számára, de ezek nem váltak be.

Csath Magdolna felhívta a figyelmet arra, hogy az IMF és Világbank alapvetően az üzleti érdekek megvalósítói, amelyek nem az emberek, hanem a befektetők jólétéért küzdenek.

A hitelező országok számára szigorú programokat írnak elő, elsősorban a költségvetési fegyelem betartását várják tőlük, függetlenül ezek hatásaitól.

A Világbanknak lehetősége van fejlesztési projektek finanszírozására. A fejlődő országokba kellene erőforrásokat átcsatornázni, és ebben a fejlett ország segíteni tudnak, cégeik technológiai tudásbázist biztosíthatnak – hangzott el az adásban.


A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg

Példaként Kínát hozták fel, amely többek között az Ázsiai Fejlesztési Bankon keresztül keresi a befektetési célpontokat Afrikában.

A fiskális politika számára lehet mozgástér

Regős Gábor szerint az a kérdés, hogy a fiskális és monetáris politika mit tud hozzátenni a gazdasági növekedéshez. Előbbi esetében lenne még mozgástér, mert a költségvetés szeptember végéig többlettel zárt, és az éves hiánycél 1,8 százaléka is teljesíthető.

„Magyarország versenyképességben tudna előrelépni, ebbe beletartozik oktatás, infrastruktúra, innováció. Ez nem csak pénz kérdése” – fogalmazott.

Csath Magdolna is kiemelte a technológiafejlesztés fontosságát, hozzátéve, hogy  a kormány márciusban elfogadott  versenyképességi programját (Program a Versenyképesebb Magyarországért)  folytatni kell.

Emlékeztetett, hogy az IMF friss országjelentésében a fiskális fegyelem fontosságát hangsúlyozták. Ennek oka, hogy a V4-es országokhoz képest Magyarország adóssága még mindig magasnak mondható.

„A beruházások önmagukban nem sokat jelentenek piac nélkül. Csak olyan területekre érdemes pénzt befektetni, amely megtérülést hoznak” – tette hozzá.

Új fejezet nyílik az IMF életében

Varga Mihály a bolgár Krisztalina Georgievával folytatott megbeszélése után  kiemelte, az IMF vezetője nyitottnak mutatkozott az együttműködésre, hogy magyar tapasztalatokat  is befogadjon a szervezet.

A magyar pénzügyminiszter a közfoglalkoztatást hozta fel példaként.

A két közgazdász egyetértett abban,

előnyös, hogy az IMF élére egy olyan szakértő került, aki ismeri a volt szocialista országokat.

Csath Magdolna szerint Magyarország módszerei sem alkalmazhatók egy az egyben más országok esetében, viszont a V4-ek sikerében biztosan vannak olyan közös vonások, amelyeket a kevésbé fejlett ország hasznosíthatnak.

Regős Gábor ezzel összefüggésben elmondta, hogy kilenc éve Magyarországon volt a legkisebb az EU-ban a foglalkoztatási ráta, amely nem volt fenntartható. A foglalkoztatás bővülésében az adópolitikai fordulat és a családi kedvezmények bevezetése hozott változást.