Több mint 145 ezerrel kevesebben szavazhatnak most, mint öt éve

 

Mintegy 145 ezerrel kevesebben szerepelnek a vasárnapi önkormányzati választás névjegyzékében, mint öt évvel ezelőtt – derül ki a Nemzeti Választási Iroda szombati adataiból.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A 2014-es önkormányzati választásnál a szavazás napján 8 170 413-an szerepeltek a választói névjegyzékben, vasárnap pedig 8 millió 25 ezer 372-en vannak rajta, vagyis öt év alatt csaknem 145 ezerrel (1,78 százalékkal) csökkent a választójogosultak száma.

Két megye kivételével valamennyi megyében és a fővárosban csökkent a választójogosultak száma: a legnagyobb arányban, 4,69 százalékkal Békés megyében (301 ezer 87-ről 286 ezer 951-re), de 4 százaléknál nagyobb a csökkenés Tolna megyében (4,45 százalék), Nógrád megyében (4,2 százalék). Három százaléknál nagyobb a csökkenés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (3,95 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (3,89 százalék), Baranya megyében (3,16 százalék), Zala megyében (3,13 százalék) és Heves megyében (3,04 százalék).

Arányaiban a legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Bereg megye választóinak száma csökkent: mindössze 3876-tal (0,85 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve (akkor 456 ezer 957, most 453 ezer 081 választásra jogosult szerepel a névjegyzékben). Két százalék fölötti a csökkenés Csongrád megyében (2,88 százalék), Veszprém megyében (2,9 százalék), Somogy megyében (2,7 százalék), Budapesten (2,45 százalék), Bács-Kiskun megyében (2,6 százalék) és Vas megyében (2,09 százalék).

 

Egy százalék fölötti a csökkenés Komárom-Esztergom megyében (1,67 százalék), Hajdú-Bihar megyében (1,66 százalék) és Fejér megyében (1,24 százalék).

Két megyében – Győr-Moson-Sopron és Pest – viszont nőtt a választójogosultak száma. A legnagyobb, 3,8 százalékos növekedést Pest megye produkálta: itt öt év alatt 37 885-tel nőtt a névjegyzékben szereplők száma 997 ezer 614-ről 1 millió 35 ezer 499-re. Győr-Moson-Sopron megyében egy százalék alatti – 0,54 százalék – a választójogosultak számának növekedése, itt 368 ezer 652-ről 370 ezer 644-re nőtt a választópolgárok száma.

A fővárosban 1 millió 367 ezer 945 választásra jogosult él, az összes választó valamivel több mint 17 százaléka, a legkisebb megyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb mint két százaléka (158 ezer 879 ember) él.

A választás kitűzésekor, július 26-án 8 millió 48 ezer 619-en szerepeltek a névjegyzékben.

Nőtt a nemzetiségi választópolgárok száma

Közel 40 százalékkal nőtt a nemzetiségi választópolgárok száma a 2010-es – akkori szóhasználattal – kisebbségi választás óta, a legnagyobb mértékben, 58 százalékkal a roma nemzetiség regisztrált választópolgárainak száma nőtt.

2010-ben a kisebbségi választáson 228 038 regisztrált választópolgár volt, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint 2014-ben már 240 990-en, a mostani választásra pedig a szombati adatok szerint 317 794-en regisztráltak. A legtöbben a roma nemzetiség névjegyzékébe regisztráltak, 211 134-en szerepelnek benne, ez 34 százalékkal több, mint 2014-ben, 2010-hez viszonyítva pedig – akkor 133 492-en voltak regisztrálva – 58 százalék az emelkedés.

A bolgár és szlovén nemzetiség kivételével valamennyi nemzetiség növelni tudta a névjegyzékben szereplő választópolgárainak számát kilenc év alatt. A bolgár névjegyzékben most 1364-en szerepelnek, tízzel többen, mint 2014-ben (1354), de 724-gyel kevesebben, mint 2010-ben. A bolgár névjegyzékben 2010-2019 között tehát 35 százalékkal csökkent a választópolgárok száma.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)

A szlovén nemzetiség névjegyzékében 16 százalék a csökkenés 2010-hez viszonyítva: akkor 1025-en szerepeltek a névjegyzékben, most 859-en, ugyanakkor 2014-ben 692-en szerepeltek a névjegyzékben, vagyis öt év alatt 24 százalékkal nőtt a választópolgárok száma, de még így is kevesebben vannak, mint 2010-ben.

2010 óta 43 százalékkal nőtt az ukrán névjegyzékben szereplők száma, 1338-ról 1920-ra (2014-ben 1012-en voltak regisztrálva, vagyis az utolsó öt évben 90 százalékkal nőtt a névjegyzékben szereplők száma). Ennél valamivel kisebb arányban, 39 százalékkal nőtt kilenc év alatt az örmény névjegyzékben szereplők száma, a 2010-es 2357-ről 3270-re (itt 2014-ben 2399-en voltak), 38 százalékkal pedig a román névjegyzékben szereplők száma, a 2010-es 5277-ről 7268-ra (2014-ben 5088-an szerepeltek benne).

Húsz százaléknál nagyobb növekedés tapasztalható a görög névjegyzékben szereplők körében: 2010-ben 2267-en voltak, 2014-ben 1746-an, de az őszi választásra már összesen 2791-en regisztráltak, vagyis kilenc év alatt 23 százalékkal nőtt a választópolgárok száma.

A második legnépesebb nemzetiség, a német kilenc év alatt 18 százalékkal növelte a választópolgárai számát: 2010-ben 46 629, 2014-ben 40 906, idén pedig 54 899 választópolgár szerepel a névjegyzékben. Hasonló arányban, 17 százalékkal nőtt a regisztrált lengyel nemzetiségűek száma: 2010-ben 3052, 2014-ben 2246, idén pedig 3556 választó szerepel a névjegyzékben.

Kilenc év alatt alig változott a horvát, ruszin, szerb és szlovák választópolgárok száma: a horvát névjegyzékben 11 593-an szerepelnek (2010-ben 11 571-en voltak), a ruszinban 4294-en vannak (2010-ben 4228 volt), a szerb névjegyzékben 2444-en vannak (2010-ben 2432 volt), a szlovákban pedig 12 402-en vannak (2010-ben 12 282 voltak).

A címlapfotó illusztráció.