Felavatták Horváth Zsuzsa cigányprímás és Ökrös Oszkár cimbalomművész domborművét

 

Horváth Zsuzsa cigányprímást és Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművészt ábrázoló két új domborművet avattak fel pénteken Budapesten, a Muzsikus Cigányok Emlékhelyén.

(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes az avatóünnepségen felidézte,  2013-ban a Fővárosi Önkormányzat és a józsefvárosi önkormányzat közösen döntött arról, hogy a cigány származású muzsikusok emlékének megőrzéséért közterületet nevez el és emlékhelyet állít, amellyel az értékmentés és az értékközvetítés volt a céljuk.

A cigányzene és a magyar nóta édestestvérek, egy tőről fakadnak, a kiegyezés korában mindkettőnek nemzetmegtartó ereje volt” – mondta a főpolgármester-helyettes. Hozzátette, hogy a cigány muzsika hamar beépült a nemzettudatba, beilleszkedett a magyarságról alkotott képbe. A verbunkos zenét játszó cigányzenekarok nagy hatást gyakoroltak Haydnra, Mozartra, később Beethovenre, Schubertre és Berliozra is.

Horváth Zsuzsa cigányprímás felavatott domborműve (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A cigány kultúra a magyar kultúra szerves részévé vált” – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra. Kiemelte, rengeteg világhírű tehetség, Kossuth-díjas zenész, népdalénekes született és bontogatta szárnyait a kerületben.

Mint mondta, a józsefvárosi Muzsikus cigányok parkjában az elmúlt években tizennégy emlékművet avattak fel a hazai cigányzene meghatározó alakjainak. Az Illyés Antal szobrászművész által készített két új alkotással pedig teljessé válik az emlékhely.

Összesen tizenhat emlékmű dicséri azt a páratlan zenei és kulturális örökséget, amelyet a cigány muzsika jelent, és képviselőit, akiket ezáltal igyekeztünk évről évre megbecsülni” – mondta.

Kiemelte, a szoborpark létrehozása mellett immár hat éve támogatják a Kárpát-medencei cigányprímások és zenekarok fesztiválját, amelynek célja a cigányzene és a magyar nóta társadalmi presztízsének visszaállítása.

Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész felavatott domborműve (Fotó:  MTI/Balogh Zoltán)

A főpolgármester-helyettes Sára Botond józsefvárosi polgármesterrel együtt leplezte le a két új domborművet, majd a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait.

Horváth Zsuzsa (1943–2015) prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar tagja, a Rajkó Zenekar egyik alapítója ötvenöt évet töltött színpadon, Helsinkiben és Varsóban VIT-díjat kapott, meghívásra eljutott a Buckingham-palotába és a svéd királyi családnak is hegedült. Játszott Jakartában és Szingapúrban is. Utolsó éveiben a 100 Tagú Cigányzenekarban hegedült, ahol fiát, Tolnai András nótaénekest is kísérte. Tanítványa volt mások mellett Mága Zoltán hegedűművész és Roby Lakatos.

Ökrös Oszkár (1957–2018) Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 Tagú Cigányzenekar szólamvezető szólistája volt több mint harminc éven át. A zenekarral fellépett többek közt a lisszaboni világkiállításon, a párizsi Palais de Congressben és Hollywoodban is. 2015-ben Kossuth-díjat kapott a klasszikus és cigányzenei hagyományok ápolását és népszerűsítését szolgáló, világszerte népszerű előadóművészi pályája elismeréseként.