A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége együttműködik a kormánnyal az új lakáspolitika kialakításában – mondta a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke, Szabó László a Kossuth Rádió Napközben adásában. Több pályázat is elérhető felújításokra, hatékonyságjavító beruházásokra.
A LOSZ napjainkban több mint 1400 lakásszövetkezetet, társasházat számol tagjai között. A két típus között a különbség a tulajdonjogi helyzetben és az ehhez fűződő szervezeti-gazdálkodási kérdésekben van – hangzott el az adásban.
A lakástulajdonlásban nincs különbség, viszont a lakásszöveteknél a közös tulajdon – a lépcsőház, az udvar, a kert – nem a lakók, hanem a lakásszövetkezet tulajdonában van – mondta Szabó László. Döntéshozatali szempontból a különbség, hogy a lakásszövetkezeti modell esetében egy ingatlan egy szavazati aránnyal rendelkezik, míg társasházaknál a lakás nagyságával arányos a szavazati jog.
Véleménye szerint a lakásszövetkezeteknél könnyebb bevonni a lakókat egy-egy döntésbe, és így demokratikusabban lehet határozatokat hozni.
Tudatos vásárlók
Egyre többször nézik meg a leendő lakók vásárlás előtt a ház költségvetését, a közgyűlési határozatokat vagy beszélgetnek el a szomszédokkal, próbálnak tájékozódni, hogyan működik az épület üzemeltetése – mondta.
A szakmai szövetség is azt javasolják a vevőknek, hogy nézzenek bele a társasház költségvetésébe.
„Ez fontos tényező a lakás jövőbeni értékének szempontjából, hogy milyen felújítási munkákra lehet később számítani” – tette hozzá.
A szakmai elismerés és a képzés elengedhetetlen
A közös képviselői képzésről elmondta, hogy létezik pár hónapos tanfolyam, de ez nem elég ahhoz, hogy valakire rá lehessen bízni egy többmilliárdos vagyonérték kezelését.
„Véleményem szerint ezeket a lakásokat olyan szemlélettel kell irányítani, mintha vállalkozások lennének. Ebben benne van a közös értékrend tisztelete, a közös vagyon iránti felelősség, és ezt, ha jól tudja és jól akarja csinálni a közös képviselő, a tájékoztatásnak teljes körűnek kell lenni” – mondta.
Létezik egy OKJ képzési rendszer, de jelenleg a felnőttoktatás átalakulóban van, és sok a bizonytalanság. Hasonló képzés viszont nincs a lakásszövetek területén. Úgy vélte, hogy fontos lenne, ha a közös képviseleti, lakásszövetkezeti elnöki pozíciókat szakmaként ismernék el.
Szabó László elmondta, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács elnökével, Kósa Lajossal
Magyarországon hárommillió ember él „blokktechnológiával” épült lakásokban, és nem mindegy hogyan alakulnak az életkörülményeik. Ehhez törvénymódosításokra is szükség van – mondta.
Új technológia a csővezeték tisztításánál
Az adásban bemutattak egy Dániában használt technológiát, amelynek segítségével a korábbi több hét helyett néhány nap alatt meg tudják tisztítani egy társasház vezetékeit. Molnár Attila, a Paner Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a Magyarországon egyedülálló technológiával képesek a szennyvízvezetékek bélelésére. A technológiai lényege, hogy kamerás vizsgálat után vegyszerrel megtisztítják a csőben lévő lerakódásokat, majd kétkompensű gyantával bélelik. Ezzel a technológiával bontás nélkül tudják pár nap alatt megtisztítani a ház vezetékeit.
A Magyarországon meglévő 700 ezer társasházból 500 ezer 30 évnél idősebb és az idők során a gépészeti felújításoknál csak az akkut problémákat oldották meg.
Energiahatékonyság javítására pályázhatnak a társasházak
A lakáspiac stratégiájában elsősorban a felújítandó lakásokra fókuszálnak és a szükséges technológiai fejlesztésekre. Szabó László elmondta, hogy LOSZ vissza nem térítendő támogatással támogatja az ejtőcsövek és szennyvízcsövek felújításához használt dán módszert.
Hozzátette, hogy jelenleg is elérhető egy kormányzati program a lakásszövetkezetek és társasházak energiahatékonyságának javítására. „A Magyar Fejlesztési Bankon keresztül elérhető 20 éves kamatmentes hitel felső határa társasházak és lakásszövetkezetek esetén, lakásonként 7 millió forint. A nullaszázalékos hitel az önrész kiegészítéseként is szolgálhat, és ezzel későbbi kiadásoktól szabadulhatnak meg a társasházak” – emelte ki.
Jelenleg 200 ezer háztartásban van olyan távfűtési rendszer, amelyet nem lehet szabályozni. Az Otthon melege program erre nyújt megoldást, ennek keretében lehet okos költségmegosztók és fűtésszabályozó rendszerek telepítésére pályázni, valamint radiátorcserékre. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy a panelházak nagy részében 40–50 éves radiátorok vannak.
A közösköltség-tartozás, a felújításokat övező ellenállás gyakori
Gyakori probléma, hogy néhány lakó ellenállásán elbuknak fontos döntések vagy tartozásaik miatt nem jut pénz felújításra.
Ez egy valós probléma – mutatott rá Szabó László. Volt rá példa, hogy a lakók a közös költséggel tartozó lakó ellen végrehajtást kértek, bírósághoz fordultak, és elvesztette lakását a tartozást felhalmozó.
A LOSZ elnöke elmondta, hogy ritka eset, hogy anyagi problémák miatt nem tudja valaki fizetni a költségeket, de a lakóközösség nem tudja felvállalni ezeket a szociális problémákat. „Ha valaki tartozik, akkor a többi lakó fizeti ki helyette a közös költséget. Arra van lehetőség, hogy jelezzék az önkormányzat felé, hogy valaki támogatásra szorul” – fogalmazott.
A közös felújításokat övező ellenállás kapcsán elmondta, hogy
és meggyőzzék a lakókat a beruházás szükségességéről.
„El kell tudni magyarázni, hogy közösköltség-csökkentést eredményez a beruházás vagy a megtakarításból később milyen felújításokat végezhetnek majd” – mondta.
A törvényi előírás, hogy évente kell összehívni a közgyűlést, ahol a lakók többségi szavazatára van szükség a határozatok elfogadásához. A LOSZ tagjainak azt javasolja, hogy negyedévente tájékoztassák a lakókat.