Elemzők szerint az ellenzék nemmel szavaz majd Várhelyi Olivér biztosi jelölésére

 

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában megszólaló elemzők szerint az ellenzék nemmel szavaz majd Várhelyi Olivér biztosi jelölésére.

Orbán Viktor és Várhelyi Olivér - Fotó: (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Orbán Viktor és Várhelyi Olivér – Fotó: (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

„Az Európai Parlamenti választások lezárultak, de még nem állt fel a vezetés” – mondta Galló Béla. „Tilitoli folyik a migrációpárti és -ellenes erők között, ami megnyilvánul a biztosjelöltek kiválasztásában is” – tette hozzá.  Ennek esett áldozatául Trócsányi László jelölése is.

Az Európai Parlament jogi bizottsága egy hete döntött úgy, hogy fenntartja álláspontját, amely szerint összeférhetetlenség miatt nem támogatja a volt igazságügyi miniszter jelölését.

A politológus elmondta, hogy Várhelyi Olivér nem biztos, hogy a politikai szempontból fontos bővítési biztosi pozíciót kapja.

„Amennyiben ez így történik, akkor az a junckeri irányvonal érvényesülését jelenti” – értékelt. Összességében a pozíciók elosztását értékelve elmondta, hogy az a V4-es térség erősödését hozta.

Zárug Péter Farkas szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke egy ügyes húzással hagyta, hogy az adminisztráció elvégezze a dolgát.

A politológus hozzátette, Orbán Viktor kiváló döntést hozott, amikor  Várhelyi Olivért, hazánk Európai Unióhoz akkreditált nagykövetét jelölte a posztra, aki egy felkészült karrierdiplomata.

A Románia és Magyarország között zajló posztcsere kapcsán úgy nyilatkozott, hogy úgy tűnik, nem szeretnék beengedni a nagy ideológiai harcosok közé a magyar jelöltet, ezzel együtt azonban nem lefutottak még az ideológiai mérkőzések.

Megerősödtek a V4-ek

Zárug Péter Farkas úgy vélte, a jelöltállítások és az új hatalmi struktúra kiépítése is azt mutatja, hogy az Európai Bizottság első embere igyekszik kiegyensúlyozni az erőviszonyokat. „A közép-kelet-európai térség mellett a magyar kormányfő is sokkal erősebb pozícióval indul neki ennek a ciklusnak” – tette hozzá.

„Sajnálatos vonása az új magyar politikai kultúrának,

hogy a rendszerváltás óta az európai fórumokon a magyar belpolitika is nagyobb szerepet játszik”

– mondta Galló Béla, aki arra számít, hogy akármilyen portfóliót kap majd Várhelyi Olivér, a magyar ellenzék nem fogja támogatni.

„Ez még egy nyílt küzdelem bár a mérleg az unión belül elbillent a migránspártiak javára” – mondta, hozzátéve, hogy a pozíciók elosztásában is megmutatkozik a migránspárti erők tudatos ellentámadása a bevándorlást ellenző erőkkel.

Zárug Péter Farkas szerint óriási politikai eredmény, hogy a 60-70 millió lakosságú V4-régióban a legkülönbözőbb pártcsaládok köréből tudott a magyar miniszterelnök egységet kovácsolni.

„A régió erősödését mutatja, hogy Lengyelország megkapta az agrártárcát, ami számukra nagyon fontos volt. Amennyiben Magyarország megkapja a bővítési posztot, az már egy nagyon erős pozíciót jelent a visegrádi országok számára” – tette hozzá.

Brüsszel is figyel az önkormányzati választásokra

A szakértők szerint Brüsszelben is árgus szemekkel követik nyomon a magyar önkormányzati választások eredményét, Zárug Péter Farkas szerint

„elementárisan fontos”, hogy az önkormányzatok és a kormány viszonya hogy alakul a jövőben.

„Éles a harc a kormánypártok és az ellenzék között, amelynek soraiban olyan elemek fogtak össze, ahol egyik oldalról nácinak, fasisztának mondták el az egyiket, míg szemkilövető címeres gazembernek a másikat” – mondta az elemző.

Ezek az ellenzéki pártok most eldöntötték, hogy hatalmat váltanak, megdöntik azokat a városvezetőket, akik az elmúlt időszakban a kormánnyal együtt jelentős fejlesztéseket értek el szerte az országban.

Bár éles a verseny, a választópolgároknak el kell dönteni, hogy azt szeretnék, településük egy bástya legyen, amely küzdelmet folytat, hogy 2022-ben leváltsák Orbán Viktort, vagy pedig azt szeretnék, hogy normálisan fejlődjön. Jelenleg több mint 1,200 települést vezet kormánypárti városvezető – hangzott el az adásban.

A szakértő úgy véli, nagy valószínűséggel a választópolgárok biztonságra való törekvése lesz a döntő.

Galló Béla szerint egy normális önkormányzati kampány üzemmenete úgy kellene, hogy kinézzen, hogy van egy mérlegkészítés, és az elmúlt 4-5 évről és az szereplőknek ez alapján kellene választ adni arra, melyik irányban menjen a település.

„Most nem ez van, hanem ez a bokamagasságú kampánylogika érvényesül” – fogalmazott.

Gyurcsány faló-stratégiája

Az ellenzéki pártok egymás közötti együttműködés lehetőségeiről Zárug Péter Farkas elmondta, Gyurcsány Ferenc hosszú ideje óta a maga szempontjából egy következetes stratégiát alkalmaz arra, hogy az ellenzék köréből „malacot lopjon”. Véleménye szerint most is ez történik.

Erre példaként felhozta, hogy

a megyei jogú városoknál a kompenzációs listán a DK-s képviselők felülreprezentáltak az EP választási eredménynek köszönhetően.

Miskolcon Veres Pál iskolaigazgató, az ellenzék „álfüggetlen” jelöltje indul a polgármesteri székért, de a listát Debreceni József, Gyurcsány Ferenc harmadik számú embere vezeti, aki nem is indul semmilyen  körzetben.

A politológus szerint mindenütt az látható, hogy Gyurcsányék nagyon ügyesen benyomták ezekre a listákra saját politikusaikat, akiknek korábban karriert kínáltak és „nagyon ügyesen és jól pozícionálják őket”.

„Gyurcsány Ferenc trójai falóként észrevétlenül nyomul be ezekre a független listákra” – vélte Zárug.

Galló Béla szerint, amíg nem lesz ellenzékváltás, addig kormányváltás sem lesz, és amíg Gyurcsány Ferenc az ellenzék legerősebb tényezője, addig elég nyugodtan alhat a jelenlegi kormánypárt.

Zárug Péter Farkas a siófoki helyzetet hozta fel példaként, ahol a Jobbik által indított rendőrkapitány mellett kampányol Dobrev Klára és a DK.


Kossuth Rádió/Vasárnapi Újság