Veszélyes játékot űznek az e-cigi-fogyasztók

 

Az Egyesült Államokban szigorították az ízesített elektromos cigaretták forgalmazását az elmúlt hetekben történt halálos kimenetelű esetek miatt. Európában sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak a gyártókra – mondták a hirado.hu-nak szakértők. Magyarországon 2020. május 20-ig árulhatnak a dohányboltok e-cigarettához ízesített utántöltő folyadékokat. Aggasztó, hogy a magyar fogyasztók jelentős része a tiltás ellenére az internetről szerzi be a terméket.

(Fotó: MTI/ Kallos Bea)

A tengerentúlon több száz megbetegedést diagnosztizáltak az elmúlt hetekben, ezek közül 12 halálos kimenetelű volt. Ezután több államban betiltották az ízesített elektromos cigarettákat.

Bár több mint 15 éve vannak jelen hasonló eszközök a tengerentúlon is, eddig nem történtek hasonló esetek. Az e-cigarettázás hazai érdekvédő csoportja, a Villanypára Egyesület vezetője, Ficsor Zoltán szerint nem az e-cigaretták, hanem a folyadékba belekevert olajok okozták a bajt.

„A felhasználók

házilag kivont THC-tartalmú olajat párologtattak el

e-cigaretta készülékben. Mivel ez avasodásra hajlamos, tartósítószerként E-vitamin-acetátot kevertek a folyadékhoz, aminek a bomlásterméke okozhatta a megbetegedéseket” – fogalmazott.

Az elektromos cigaretta viszonylag új eszköz, mely a dohányzás alternatívájaként jelent meg csaknem két évtizede. A lítiumion akkumulátorokkal üzemelő elektronikus készülék az utántölthető patronban lévő folyadékot egy fűtőszál segítségével hevíti fel.

Az elektromos szerkezet a folyadékpatronban lévő, az élelmiszeriparban és gyógyszeriparban is széleskörűen használt propilén-glikolból és növényi glicerinből állítja elő a füstszerű párát. A nikotinos verzióval a bevitt nikotin mennyiségét a fogyasztó szabályozhatja.

Az e-cigaretták hamar nagy népszerűségre tettek szert, mivel megadták a dohányzás élményét, füstmentesen. Míg a cigaretta füstjében bizonyítottan több mint négyezer különféle kemikália található, köztük legalább 250 káros az egészségre és 50 rákkeltől. Ezzel szemben az elektromos cigaretta már csak jellegénél fogva sem tartalmazza ezeket – mondta Ficsor Zoltán.

Eltérő szabályozás

Az Egyesült Államokban a szabályozás nem annyira szigorú, mint az Európai Unióban, ahol a gyártóknak a folyadékpatronokban lévő anyag összetevőiről részletes bejelentést kell tenniük, amelyet laborvizsgálatokkal és biztonsági adatlappal kell kiegészíteniük. Ezeket a kérelmeket egy uniós ügyfélkapun kell benyújtaniuk, így minden egyes tagállam illetékes szerve számára elérhetők.

„Aki Magyarországon e-cigarettát vagy utántöltő folyadékot szeretne forgalomba hozni, annak a Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által felügyelt elektronikus rendszerben kell előzetes bejelentést tennie” – mondta Demjén Tibor, a Dohányzás Fókuszpont vezetője a hirado.hu-nak.

A vonatkozó uniós irányelv amellett, hogy részletesen szabályozza az elektronikus cigaretták és utántöltő folyadékok csomagolását és a termékösszetevőket, kötelezően előírja, hogy a kereskedelmi forgalomba helyezést hat hónappal megelőzően a gyártó vagy importáló köteles nyilatkozni, mit tartalmaznak a termékek.

Ezek mind olyan intézkedések, amelyeket a fogyasztók érdekében hoztak meg.  A szigorú szabályozás hiányában az Egyesült Államokban még gyakran az is problémát jelentett, hogy egy-egy gyártó termékeiben lévő összetevőket azonosítani tudják – mondta a szakember.


Magyarországon az e-cigaretták megjelenése a 2000-es évek közepére tehető. Szaküzletekben lehetett hozzáférni, valamint a netes kereskedés is beindult. Egy minisztériumi rendelet a nikotinos folyadékpatronokat gyógyszerkészítménynek minősítette, és így az ezt árusítók gyógyszerhamisítás címén börtönt kockáztattak. Ez később kikerült a szabályázásból.

A dohánytermékekről szóló uniós irányelvet 2016. május 20-tól kell alkalmazniuk a tagállamoknak. A nemdohányzók védelméről szóló törvény számos szigorítást tartalmazott és az e-cigaretták használatát a dohányzásra kijelölte helyekre korlátozta.

2017-től már csak dohányboltokban lehet kapni mind elektronikus cigarettát, mind az utántöltő folyadékot is, és a „távértékesítést”, vagyis az internetes kereskedelmet is betiltották.

A szabályozás ellenzői szerint a rendszer átalakításával a felhasználók nem jutnak megfelelő tájékoztatáshoz vásárláskor, és ez a szürke zóna felé tereli őket. Magyarországon a fogyasztók számát mintegy 200 ezerre becsülik.

A magyar piacon értékesített likvid mintegy 80-90 százaléka szürke import

– mondta Ficsor Zoltán.

Az unió országaiból érkező csomagokat szinte lehetetlen ellenőrizni, így sokan Kínából rendelnek. Itt is vannak hajmeresztő történek, de szerencsére ezekből nem lett baj.  „Szinte havonta történik olyan eset, hogy valaki tömény nikotinfolyadékot kap Kínából” – mondta.

Ficsor Zoltán kiemelte, hogy Magyarországon nem történtek hasonló esetek, mint az Egyesült Államokban, mert a fogyasztók sokkal tájékozottabbak, s a THC-tartalmú likvidek még a feketepiacon sem elérhetők. Jellemzően nem használnak az európai gyártók olyan olajos aromákat melyekhez E-vitamin-acetátot használnának az avasodás elkerülése végett.

Jövedéki adóváltozások

Korábban csak a nikotintartalmú folyadékpatronokat terhelte jövedéki adó, de szeptembertől ezt kiterjesztették a nikotinmentes folyadékokra is – ismertette a nemrég életbe lépett változásokat Demjén Tibor.

Jelenleg a nikotint tartalmazó töltőfolyadék jövedéki adója 55 forint milliliterenként, a nikotinmentes adómentes, egy nemrégiben benyújtott törvényjavaslat (T/6576) azonban egységesen 20 forintra változtatná az adómértéket milliliterenként. A jövedéki törvény szerint sem a töltőfolyadék, sem az új dohánytermék-kategóriák nem zárjegykötelesek, azonban kizárólag dohányboltokban forgalmazhatók.

Demjén Tibor szerint ezzel arra próbálják ösztönözni a fogyasztókat, hogy a legális csatornákon keresztül vásároljanak. Elmondta, hogy

a vásárlók egy része az interneten keresztül ellenőrizhetetlen módon szerzi be a terméket.

A tervezett jogszabályváltozás következményeként a külföldről interneten rendelt nikotinmentes folyadékot sem engedi át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Amennyiben a nikotinmentes folyadékok is jövedéki terméknek minősülnek a jövőben, nem lehet majd kibújni a felelősség alól a küldemény átvételekor.

Demjén Tibor azt is közölte a hirado.hu-val, hogy 2020. május 20-ig lehet gyümölcs, mentol és dohány ízesítésű e-cigaretta folyadékokat forgalomba hozni.

Egészségügyi kockázatok

Az elektromos cigaretták egészségügyi hatásait firtató kérdésre a Villanypára Egyesület vezetője úgy válaszolt, hogy ők soha nem mondták, hogy az e-cigarettázás ártalmatlan.

„Azt állítjuk, hogy a dohányzáshoz képest 95 százalékkal kevésbé káros, ezáltal ártalomcsökkentő. Aki legalább olyan károsnak tünteti fel, mint a dohányzás, avagy még károsabbnak, azok, akik igazán megvezetik a laikusokat” – fogalmazott Ficsor.

Vita tárgyát képezi, hogy

mennyiben segíthet az e-cigaretta a leszokásban?

Saját felmérésük szerint az e-cigit felhasználók közül tízből hatan három hónap után sem tértek vissza a hagyományos dohánytermékre. Megfogalmazásuk szerint ez nem leszoktatás, ez átszoktatás egy sokkal kevesebb kárt okozó alternatívára.

Az ENSZ égisze alatt működő Egészségügyi Világszervezet hivatalos álláspontja ezzel ellentétes megállapításokat tartalmaz, mely szerint az e-cigaretta nem segít a leszokásban, és semmivel sem kevésbé káros, mint a hagyományos cigaretta. A magyar egészségügyi kormányzat is ezt az álláspontot osztja.

A folyadékokban az oldószerként használt propilén-glikol vagy a glicerin belégzése szem-, torok- és légcső-irritációt okozhat. A hosszú távon vagy rendszeresen belélegzett, nagy mennyiségű propilén-glikol káros hatással lehet a központi idegrendszer és a lép működésére, valamint magatartásváltozást idézhet elő. Az aeroszol képződéséhez szükséges magas hőmérséklet kedvez az oldószer lebomlásának, amelynek hatására olyan rákkeltő, nyálkahártya-izgató és tüdőszövet-károsító karbonilvegyületek (formaldehid, acetaldehid, akrolein és aceton) keletkezhetnek, amelyek a cigarettafüstben is megtalálhatók. Más toxikus, illetve rákkeltő anyagok jelenlétét is igazolták – igaz, a cigarettafüstben kimutatott mennyiségnél alacsonyabb töménységben (pl. dohányspecifikus nitrózaminok, formaldehid, acetaldehid, aceton stb.)  – mondta Demjén Tibor.

A felnőtt lakosság 0,6 százaléka használ elektromos cigarettát, de a 13–15 éves korosztály 23 százaléka már kipróbálta, és fél százalékuk napi szinten használja – emelte ki, hozzátéve, hogy

a nemdohányzók 11 százaléka e-cigarettát használ,

ezért kiemelten kell foglalkozni ezzel a kérdéssel.

A kép illusztráció (Fotó: EPA/Erik S. Lesser)

Felvilágosító kampányt indítanak

A termék előállítására és csomagolására, valamint a forgalmazására vonatkozó szabályozáson kívül véleményformáló kampánnyal is igyekszünk visszaszorítani az e-cigaretták használatának elterjedését a fiatalok körében – mondta Demjén Tibor.

A kampány bevezetéseként az iskoláknak már kiküldtek egy tájékoztató kiadványt az Emberi Erőforrások Minisztériuma Dohányzás Fókuszpont dohányzás megelőzési programjairól és elérhetőségeiről, amely ITT érhető el.

A program letölthető animációkat, mozifilmekből részleteket is tartalmazó interaktív előadást és a kormányhivataloktól térítésmentesen kölcsönözhető különböző eszközöket kínál a pedagógusok számára.

A kampány részleteit a közeljövőben sajtótájékoztatón ismertetik.