Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze

 

Elhunyt Sára Sándor, a Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező. Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, és számos hazai, valamint nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal. Csoóri Sándor felkérésére 1993-as alakulásától hét éven át vezette a Duna Televíziót. Sára Sándor 85 éves volt.

Állva tapsolták meg tavaly Sára Sándort barátai, ismerősei és egykori munkatársai azon a rendezvényen, amelyen a közmédia köszöntötte a Kossuth Nagydíjjal kitüntetett operatőrt és rendezőt. Sára Sándor akkor az M1-nek úgy fogalmazott, meghatódott.


„Jó, alapvetően az, hogy emlékeznek még rám. Tehát azt jelenti, hogy valami van bennem. Ez a valami azt is szoktam mondani: ha egy filmből 20-25 percre emlékeznek, az már maga a halhatatlanság” – nyilatkozta a művész.

A közmédia műsorváltozással emlékezik Sára Sándor munkásságára: a Duna Televízió 21.15-től a Feldobott kő című filmet vetíti, majd 22.55-től a Szerelmes földrajz ismeretterjesztő sorozat Amit magammal viszek… Sára Sándor Káli-medencéje című részét tűzi műsorára, amelyet a Duna World nézői 19.25-től láthatnak. Az M5 csatorna 21.30-tól A Nagyok című dokumentumfilm-sorozat Sára Sándorról készült portréját vetíti, a Kossuth Rádió pedig 19.08-tól sugározza a Nagyok című zenés portréműsor 2018. október 10-i adását, amelyben Süveges Gergő beszélgetett a sokoldalú művésszel.

Ahogy az M1 Híradója felidézte, Sára Sándornak tavaly Áder János köztársasági elnök adományozta a Kossuth- Nagydíjat. Az indoklás szerint munkásságával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar filmművészet nemzetközileg is elismertté váljon.

Az akkori kultúráért felelős államtitkár, Hoppál Péter azt mondta: mindannyiunk személyes életében, fejlődésében, hitvallásában ott szerepel a kötődés Sára Sándor életművéhez.

A rendező-operatőr miután átvette a kitüntetést azt mondta, azt valójában a filmjei kapták.

„Először is, azt a gondot kell megoldanom, hogy megérdemlem-e. Ez jutott először eszembe, mikor értesültem arról, hogy ezt a díjat megkapom. De végül is arra jutottam, hogy nem én kaptam ezt a díjat, hanem a filmjeim, amiket készítettem. Dokumentum filmek, játékfilmek, saját magam számára, másokkal együtt. Azt hiszem, hogy ebben a díjban mindez elismerést kapott” – fogalmazott.

A népművészet “tiszta forrásából” merítve járult hozzá a modern magyar filmművészet megteremtéséhez

Sára Sándor 1933. november 28-án született a Galga-menti Turán, vasutas családban. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán fő mentorai Szőts István, Illés György és Szőllősy Éva voltak, Gaál Istvánnal közös vizsgafilmjüket, a Pályamunkásokat Gaál rendezte és vágta, Sára fényképezte 1957-ben. Az első önálló operatőri feladatra Raffai Anna kérte fel 1959-ben, a Busójárás című néprajzi filmben. 1960-ban született meg első rendezése, a Virágát a napnak című kísérleti film.

Az MMA méltatásában felidézte, hogy a magyar filmtörténet – és Sára Sándor nemzedéke – számára a Balázs Béla Stúdió 1960-61-ben kiteljesedett “kivételes időszaka” hozott mind tartalmi, mind formai tekintetben gyökeres fordulatot. A politikai propagandával átitatott művek helyett saját személyes élményeiket akarták megjeleníteni a filmvásznon, a legjobb magyar hagyományokat a világon akkor tért hódító modern filmművészet eszközeivel ötvözve. Erre a reményre a Balázs Béla Stúdióban készült több film – köztük például Szabó István 1961-es Te című rövidjátékfilmje és Sára 1962-es dokumentumfilmje, a Cigányok – nemcsak itthon, hanem külföldön aratott váratlan sikere is feljogosította őket.

Sára Sándor az akkori kultúrpolitika által meghatározott támogatott – tűrt – tiltott kategória közül az utóbbi kettő határán egyensúlyozó irányzat vezéralakja lett, a népművészet “tiszta forrásából” merítve járult hozzá a modern magyar filmművészet megteremtéséhez – olvasható az MMA közleményében.

Egyszerű emberek mérhetetlen szenvedéseiről tudósított 

A Balázs Béla Stúdió első nemzedékének legendás közösségi szellemét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a következő években Sára Sándor olyan eltérő szemléletű és stílusú, de egyformán korszakos jelentőségű filmek új és erőteljes képi világot, kompozíciós módszereket teremtő operatőre lett, mint a Sodrásban, a Gyerekbetegségek, az Apa, a Tízezer nap vagy a Szindbád.


Sára Sándorra emlékezünk

Rendezőként első játékfilmje a Feldobott kő című önéletrajzi ihletésű film volt. Forgatókönyvét Csoóri Sándorral és Kósa Ferenccel együtt írta, akikhez a hatvanas évek közepétől több évtizedes szoros munkatársi és baráti viszony fűzte. Sára és Csoóri közös nagyszabású történelmi vízióit, terveit az 1978-as 80 huszár megvalósítása szimbolizálja.

Sára Sándor a nyolcvanas évek legnagyobb hatású, felkavaró erejű, és ma már felbecsülhetetlen forrásértékű tanúságtevőket megszólaltató dokumentumfilmes irányzatának a megteremtője – emelték ki a méltatásban, hozzátéve: ezek a dokumentumfilmek az évtizedekig hallgatásra ítéltek megszólaltatásával a társadalomtudományi kutatásokban is kényszerűen elhallgatott legsúlyosabb tragédiákról, a 20. századi történelem különböző színezetű diktatúráinak kiszolgáltatott egyszerű emberek mérhetetlen szenvedéseiről tudósítottak. A legsúlyosabb tabutémák érintésére csak 1989 után forgatott dokumentumfilmjeiben kerülhetett sor.

A világ legjobb kulturális televíziója

Sára Sándor hét éven át, 1993 és 2000 között volt a Duna Televízió elnöke. Egy korábban elképzelhetetlen valódi közszolgálati, sőt kulturális televíziót épített föl a munkatársaival. Szakmai elképzelései igazolásaként 1999-ben az UNESCO a csatornának ítélte a Világ legjobb kulturális televíziója címet – hangsúlyozták a közleményben.

Felidézve, hogy Sára Sándor szoros együttműködést valósított meg a Duna Televízió és a dokumentumfilmeket gyártó Dunatáj Alapítvány között, és ő hívta életre 1995-ben a fiatal filmesek számára filmkészítési lehetőséget biztosító Duna Műhelyt is, illetve a hazai és határon túli magyar televíziósok-filmesek szakmai továbbképzésére 2000-ben az ő kezdeményezésére alapították a Dunaversitas Egyesületet és a Lakitelki Filmszemlét. Szülőföldje, a Galga-mente támogatására Tura városával művészeti alapítványt hozott létre.

A Magyar Művészeti Akadémiánál, amelynek 2011-től volt rendes tagja, Sára Sándor kezdeményezte az 53 magyar film, majd a 100 magyar dokumentumfilm című vetítéssorozatot, amelyen 2012 novembere óta sok száz fiatal ismerhette meg a magyar filmművészet kiemelkedő alkotásait és még élő alkotóit.

A Balázs Béla-díjtól a Kossuth Nagydíjig 

Sára Sándor munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. A Kossuth-díjat 1978-ban, a Balázs Béla-díjat 1968-ban vehette át, 2002-ben kapta meg a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2003-ban a Gulág-emlékérmet, 2004-ben a Hazám-díjat, 2005-ben a Magyar Mozgókép Mestere címet és a Prima-díjat, 2012-ben a magyar filmkritikusok életműdíját. 1974-ben érdemes művész, 1987-ben kiváló művész, 2014-ben a nemzet művésze lett, díszpolgára Turának és Pest megyének. 2018-ban a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez egyéni látásmódú, a társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló, dokumentarista stílusú filmjeivel hozzájáruló, kimagaslóan sikeres operatőri és rendezői pályája elismeréseként kapta meg a Kossuth Nagydíjat.

Sára Sándort a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., a Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is saját halottjának tekinti.