Nem végződhet pénzügyi szankciókkal a jogállamisági eljárás Magyarországgal szemben

 

A Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárásról folytattak meghallgatást tegnap Brüsszelben. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a bevándorláspárti bosszúhadjárat részeként a jól ismert hazug vádak ismétlődtek meg, melyeket tételesen cáfoltak.

Az Európai Parlament egy éve fogadta el a Sargentini-jelentést, amely elindította a jelenleg is zajló folyamatot – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az M1 műsorában. Mint mondta, az ügy átkerült a miniszterek testülete elé, ahol a magyar helyzettel foglalkoztak.

Közölte, hivatalos formális meghallgatás eddig nem volt, a korábbi osztrák és meglepő módon a román soros uniós elnökség sem vette napirendre a témát. A finnek ugyanakkor szinte azonnal, elnökségük megkezdése után napirendre vették a jogállamisági ügyeket, és hétfőn formális meghallgatást tartottak Magyarország esetében, különösebb eredmény nélkül – tette hozzá.

Ilyen eljárásra még sosem került sor

Szánthó Miklós arról is beszélt, hogy ilyen eljárásra még sosem került sor, így a jogi szabályok is bizonytalanok. A legészszerűbb felfogás szerint bármennyi meghallgatást tarthatnak a testületben, de az eljárás, amit az Európai Parlament Magyarország ellen indított,

nem végződhet pénzügyi szankciókkal.

Felhívta a figyelmet arra, hogy kéttípusú eljárást rögzít jogállamiság kapcsán a hetes cikkely. Az egyik, ha az eljárást az Európai Parlament indítja, és a testület legalább négyötöde úgy véli, hogy a magyar jogállamiság veszélyben van, abban az esetben csak ajánlásokat fogalmazhatnak meg.


Megjegyezte, a lengyel jogállamiságot is vizsgálják, ezt az eljárást azonban az Európai Bizottság kezdeményezte, amely már akár pénzügyi szankciókat is vonhat maga után. Szerinte a lengyel és a magyar ügy jogilag különbözik, politikai viszonylatban ugyanakkor nem.

Világok harca

Itt ugyanis nemcsak a migráció megítéléséről van szó, hanem a „világok harcáról” – jelentette ki. Az egyik oldal, a posztmodern liberális oldal, amely a nemzetközi, föderális és globális szerveződésekben látja a kontinens és az emberiség jövőjét. A másik oldal az illiberális, keresztény vagy nemzeti oldal, amely a helyi szerveződésekben, például a nemzetállamokban látja a megoldást.

Szánthó szerint a jogállamiság vitatása a liberális uniós elitek kezében csak egy olyan eszköz, amely mögé az eredeti kettős céljukat akarják elrejteni. Valójában itt arról van szó, hogy

be akarnak avatkozni a tagállami szuverenitásba,

hogy újabb és újabb hatásköröket vonjanak el. Hozzátette, itt nem a demokráciát kérik számon Magyarországon, hanem a liberalizmust.

Mint mondta, a brüsszeli elit látja, hogy az egyes országokban a liberális progresszív elvek – mint például a migráció kezelése – nem valósulnak meg, ezért egy jogállamisági eljárás keretében akarnak meg nyomást gyakorolni a tagállamokra.

Ha nem politikai megrendelésre zajlana az eljárás, akkor már tegnap, tegnapelőtt, sőt, egy éve le lehetett volna zárni, hiszen jogi válaszok vannak a vádaskodásokra – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az M1-en.

Nem volt nagy az érdeklődés a meghallgatáson

Varga Judit hétfői brüsszeli meghallgatásáról beszámolva aláhúzta, nem volt annyira nagy érdeklődés a tanácsteremben a hétfői meghallgatáson, de ez nem meglepő, mivel semmi új nem volt a nap alatt, hiszen a bevándorláspárti elit által szajkózott rágalmak, vádak hangoztak el.

Kiemelte, a magyar kormánynak most lehetősége volt, hogy kidolgozva a teljes kontextust, részletes magyarázatot adjon a jogi, politikai környezetre Magyarország kritikusainak. Úgy fogalmazott,

már régen vége lehetett volna az egész eljárásnak.

Varga Judit szerint ez is mutatja, miért nem kellene jogi eljárásokba beleszólnia a politikának, és más tagállamoknak sem.

Annak ellenére, hogy az Európai Unió szereti a transzparenciát, érdekes módon ezt a meghallgatást nem tették nyilvánossá, majd elmondta, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás további lépéseire később térnek vissza.