A modern világ „Noé bárkái” – génmegőrzés Magyarországon

 

Magyarországon több helyen is foglalkoznak a növényi gének megőrzésével és végeznek ezzel összefüggő kutatásokat. Európa egyik legjelentősebb kultúrnövénygénbankja, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ, Tápiószelén található. De Érden, valamint az MTA vácrátóti botanikus kertjében is folytatnak génmegőrzési programokat – hangzott el az M1 Kék bolygó adásában.

A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben egy különleges épület várja a vendégeket: a Berkenyeház. Az itt található állandó kiállítás egyebek mellett a növények ökológiai szerepével, a biológiai diverzitás fontosságával ismerteti meg a látogatókat. Nagy hangsúlyt kap az MTA Ökológiai és Botanikai Intézet munkájának bemutatása is, továbbá a génmegőrzési törekvések ismertetése. Ez nem meglepő, hiszen Vácrátóton jelentős maggyűjtemény kapott helyet.

„Nem minden növényfaj alkalmas arra, hogy a magját szárítva és hűtve tároljuk és így megőrizze a csíraképességét, de a hazai növényeknek egy jelentős része rendelkezik ilyen maggal” – mondta Török Katalin, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, aki hozzátette, hogy ez a jövő számára megőrzött géngyűjtemény, ami kutatásra, esetleg visszatelepítésre is alkalmas lehet.

Napjainkban, amikor az élőhelypusztulás és az idegenhonos fajok betelepülése, a klímaváltozás és a környezetszennyezés egyszerre sújtja az élővilágot,

ezek a gyűjtemények felbecsülhetetlen értéket képviselnek,

mondhatni a modern világ „Noé bárkái”.

Egyedülálló génbank Tápiószelén

Tápiószelén a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ dolgozói is a jövő érdekében fáradoznak. Itt található az ország legnagyobb növényi génbankja.

Kultúrnövények magmintái a tápiószelei Országos Agrobotanikai Intézetben (Fotó: MTI/Manek Attila)

Magminták a tápiószelei Országos Agrobotanikai Intézetben (Fotó: MTI/Manek Attila)

„Mi felelünk a Kárpát-medencében megtalálható kultúrnövények megőrzéséért, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékei számára tudjuk biztosítani az élelmezés alapanyagait” – mondta Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója.

Az intézmény 53 ezer növényfajtát őriz, amelyek kultúrnövények, illetve azok vadrokonainak 1200 fajtájából kerültek ki. Ezenfelül 1200 vad növényfaj van a génbankban.

„Az, hogy az évezredek alatt hazánk területén sok kultúra és népcsoport megfordult, szerencsésen alakította a növényi élet sokszínűségét, hiszen mindenki hozott magával valamit” – tette hozzá az intézményvezető.

Hozzátette, hogy ezt a sokféleséget, ami a történelmi múltra visszavezethetően kialakult a Kárpát-medencében, őrzi meg az intézet és néhány másik génbank az országban, és ennek köszönhetjük azt, hogy

a mai napig tudunk a nemesítéshez alapanyagot szolgáltatni,

illetve ugye a kiskertekben, házi kertekben tudunk olyan fajtákat biztosítani, ami adott esetben a kereskedelmi forgalomból már kiesett.

Ezért is különösen nagy öröm, mikor olyan tétel érkezik a génbankba, mint ez a lila hagyma. Egy fiatalember ajándéka az utókornak.

„Ezt a hagymát a család 1870 óta termeszti. Az ilyen eset ritka, mint a fehér holló. Ennek inkább elébe szoktunk menni. Az intézet rendszeresen szervez úgynevezett gyűjtőutakat, ahol a Kárpát-medencében főleg kis településeken öreg gazdákat felkeresve keressük azokat a tételeket, amelyeket ők húsz vagy akár ötven éve termesztenek” – mondta Simon Attila, a Nemzeti Bodiverzitás- és Génmegőrzési Központ osztályvezetője.

Kétezer gyümölcs magja van az érdi génbankban

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Bár gyümölcsfák is szép számmal akadnak, az érdi Elvira-majorban még hangsúlyosabbak ezek a növények. Itt található ugyanis a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének egyik génbankja.

Húsz hektáron sorakoznak itt gyümölcsfák. A biztonság kedvéért mindegyikből két-két darab.

„Összesen kétezer gyümölcstételt tartunk különböző fajokból, mint cseresznye, meggy, kajszi, őszi, szilva” – mondta a Kék bolygónak Békefi Zsuzsanna, a Nemzeti Agárkutatási és Innovációs Központ tudományos főmunkatársa.

Elmondta, hogy cseresznyéből 235-féle változatot tartanak nyilván, amelyek más-más időben érnek, ízük is eltér, és a betegségekkel szembeni ellenálló képességükben is különbözik.

 


 

A jövőben esetleg hasznos tulajdonságok, mint például a szárazság- vagy éppen a nagy mennyiségű csapadéktűrés mind-mind létfontosságú lehet a nemesítések során. Az adásban ismertetett ukrán meggyfajta nem a termésének az íze, hanem a díszítő értéke miatt különleges.

„Azt kell róla tudni, hogy ez egy folyton virágzó meggyfajta, ami akkor is virágzik, amikor már termések vannak rajta” – emelte ki Békefi Zsuzsanna.

Sosem tudhatjuk, milyen kihívásokat állít elénk a jövő, ahogy azt sem, mely fajok nyújthatnak megoldást a problémákra, ezért mindent meg kell tennünk, hogy a lehető legtöbb növényfajt és fajtát megőrizzünk az utókornak.