Dombóvár története az őskorig nyúlik vissza

 

Itt pengette lantját a vár tövében a jeles középkori énekes-költő, Tinódi Lantos Sebestyén, ide járt iskolába „a puszták népének” szószólója, Illyés Gyula és a természet csodáinak halhatatlan megörökítője, Fekete István is szeretett itt időzni. De a sok-sok utcából és megannyi ligetből álló Tolna megyei Dombóvár története nem velük kezdődik.

Dombóvár pontos történetének a Dombóvári Helytörténeti Múzeumban járhatunk utána. A legrégebbi lelet, amit a múzeumban őriznek körülbelül egy hatezer éves kövület, amely még a paleolitikumból, az őskőkorból származik. Ezek különféle csonteszközök és kőeszközök, például szövőszéknehezékek, pattintott kaparók és olyan darabok, amelyeket az őskori ember a mindennapi életében használt – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.

A gyűjtemény a város egyik legszebb épületében kapott helyet. Az egykori főszolgabíró „kiskastélya”, ahogy akkor hívták, 1896-ban épült és volt már honvédek lakása, iskola, és jelenleg múzeumként működik. Dombóvár környékén azóta is sorra kerülnek elő római és középkori leletek.

Ásatások helyszíne még ma is a középkori vár 

A mai város határában állt a középkori vár, amely nyaranta ásatások helyszíne. Az egykori reneszánsz épületben fogalmazta az országbíró, nádor Werbőczy István a középkor legjelentősebb jogi kötetét, a Hármaskönyvet, és Tinódi Lantos Sebestyént is e falak között szállta meg az ihlet. Ma szürke marhák és gólyák menedéke, innen ered a neve is: Gólyavár.

A Sió-csatorna és a Kapos folyó találkozása Tolnanémedinél 2018. március 26-án. A Balaton magas vízállása miatt a Sió-csatornán keresztül folyamatosan engedik a vizet a tóból. MTI Fotó: Jánossy Gergely

A Sió-csatorna és a Kapos folyó találkozása Tolnanémedinél (Fotó: MTI/Jánossy Gergely)

A korabeli krónikák szerint a Kapos folyó partján elterülő mocsaras Dombóvár és környéke kiválóan alkalmas volt jól védhető erődítmények építésére. Az egyik ilyen erődítés rekonstruált tornya a városszéli ligetben, a Szigeterdőben látható.

Az erődítés összekötő szerepet tölthetett be Pécs és Fehérvár között.

Az 1270-es évek környékén a sötétnek mondott középkorban épülhetett. Nem kövekből, hanem téglából, amit az épület tőszomszédságában vetettek.

A középkori Dombóvárból alig maradt valami. A török hódoltság végén a menekülő török seregek hatalmas pusztítást végeztek. A kiváló természeti adottságokkal rendelkező település szép lassan mezővárossá vált, majd a vasút 1872-es érkezésével rohamos fejlődésnek indult.


1913-ban a város első gimnáziuma is megnyitotta kapuit, melynek egyik padjában a gyermek

Illyés Gyula foglalt helyet.

Sokat csúfolták tájszólása miatt, érthetően nem is érezte itt jól magát. Mindössze egy évet töltött az iskola falai között, a város azonban a mai napig büszke Illyésre. Dombóvár új, impozánsabb épületébe költözött gimnáziuma is Illyés Gyula nevét viseli.

Gyógyító erejű víz Dombóvár északkeleti részén

Dombóvár északkeleti szélén régen különös szóbeszéd járt a parasztok között, akik a munka után az egyik forrásnál mosták meg a földtől koszos lábaikat. A hiedelem szerint a víz nemcsak a piszkot vitte magával, hanem a lábfájást is. A szóbeszéd igaznak bizonyult, ugyanis a földből gyógyító erejű víz fakad. A Gunarasfürdő erre a gyógyvízre épült, nevét pedig a korábban itt legeltetett ludak és gúnárok után kapta.

Gunarasfürdő. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Gunarasfürdő (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

Az első vendégek még 1973-ban vették igénybe a fürdőt. A vízre azóta 22 különböző gyógyszolgáltatás épült, majd jöttek a csúszdák, az élménymedencék, és a wellnessrészleg. A pusztából kinőtt fürdőkomplexum köré pedig valóságos kis város épült. A régi szántó- és kukoricaföldekhez tartozó telkeket megvették, és házakat, valamint nyaralókat építettek. A fürdőhöz egy halastó is tartozik, amelyen csónakázni is lehet, sőt egy éve kis sziget épült rá, ahol fagyit, üdítőt és kávét lehet fogyasztani.

Szigeterdő ma is őrzi a régi idők emlékét

A városszéli Szigeterdő ma már szárazföld ugyan, de nevében még mindig őrzi a régi idők emlékét, amikor még víz vette körül a fákat. A parkot monumentális szobrok teszik igazán különlegessé. Itt található például az a szoboregyüttes, melynek a másolata jelenleg Budapesten, a Kossuth tér északi oldalán áll.

Kossuth Lajos szobra Dombóváron, a szigeterdei parkban. Folyamatosan romlik a dombóvári Kossuth-szoborcsoport állapota, de Horvay János alkotásának restaurálásáról egyelőre nem döntött a város önkormányzata. MTI Fotó: Tóth Ferenc

Kossuth Lajos szobra Dombóváron, a szigeterdei parkban (Fotó: MTI/Tóth Ferenc)

1894-ben, amikor Kossuth halálhíre megérkezett Magyarországra Torinóból, a fővárosi közgyűlés azonnal döntött, hogy

Kossuth Lajosnak méltó emlékművet állít Budapesten.

A döntés után a hazafiak gyűjtést szerveztek és pályázatot írtak ki a szoborcsoport megvalósítására. A tervek azonban nagyon lassan haladtak, és csak 14 évvel később, 1908-ban hirdettek győztest. Horvay János szobrász azonban csak újabb 5 év elteltével láthatott munkához. A szobor avatása 1927. november 6-án történt meg, 100 ezres tömeg előtt az Országház téren, amely az esemény hatására kapta meg a Kossuth Lajos tér elnevezést. Ugyanekkor került törvénybe az is, hogy március 15-e hivatalosan is Magyarország nemzeti ünnepévé vált.

A szoborcsoport még 25 évet sem állt a helyén

A II. világháború után Rákosi Mátyás, az épülő Magyar Népköztársaság vezetője, az akkori Magyarország „rettegett” ura 1951-ben elbontatta. Nem tetszett neki, hogy az alkotás az 1848-as forradalomnak is emléket állít. A szétszedett kompozíció a város szélén várt sorsára. Csak évekkel később, az enyhülés éveiben szállították el őket, de nem korábbi helyükre, a fővárosba, hanem a dombóvári Szigeterdőbe. Az átalakított Kossuth térre így másolatok kerültek.

A dombóvári Jézus szíve-templom 1757-ben épült barokk stílusban, Esterházy Miklós adományának köszönhetően. A templom szószéke Kismartonból került ide, a templom Jézus szíve tiszteletére épült, és további érdekesség, hogy a főoltárnak nem oltárképe van, hanem a templom búcsúi ünnepére utalva Jézus szentséges szívét szoborként ábrázolva láthatjuk a főoltáron.

Számos templom kap ma helyet Dombóváron

Egy nagyobb bővítés történt 1949–1950 környékén, amelynek során létrejöttek a kereszthajók, melyek most is láthatók, így lett kéttornyú a templom. A tágas templom mérete jól mutatja, hogy hova fejlődött mára az a város, ahol még a 18. században is csak néhány százan éltek. A ma 18 ezres Dombóvár már számos templommal büszkélkedhet.

Dombóvártól néhány kilométerre található Szőlőhegy, amely ugyan mindössze pár perc autóút, mégis külön kis világ, távol a város zajától, tavakkal és tölgyekkel. A tölgyek jellemzőek a vidékre és Dombóvár nevét sem a dombok után kapta, hanem a szláv „dombo” vagyis „tölgyes” szóból ered az elnevezése. Szőlőhegy „bejáratánál”, a domb tövében egy kápolna helyezkedik el. A legenda szerint egy pásztor itt látta meg, hogy Szent Anna fürdeti a kis Máriát, így a helyiek építettek egy kápolnát.

Nagy búcsújáró hely volt,

Szent Anna napján, július 26-án sokan látogattak el a helyszínre a környező pusztákról és falvakról. A 19. század végén már sátrakkal is érkeztek az ünnepre, hogy minél több időt tölthessenek a szent helyen.

Szőlőhegy ma már Dombóvár része. A nagy múltú város ezzel újabb babérokra törhet, a szőlészetekben lassan készülnek a következő szüretre, hogy újabb trófeát hozzanak el a bormustrákról. A belváros cukrászdáiban pedig javában folynak a kísérletek, hogy még meglepőbb és még finomabb édesség-kompozíciókkal várják a látogatókat.