Aki nagyvárosban él, biztosan érezte már, hogy a forró, nyári napokon izzik az egész város, és legszívesebben egy hűvös vízpartra menekülne. Nem csoda, hisz a nagyvárosok centrumában, ahol kevesebb a zöld és több az aszfalt, még éjszaka is magasabb a hőmérséklet – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Képünk illusztráció (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
Komondi Tibor okleveles építőmérnök a műsorban elmondta, egy felületi hőmérő segítségével összefüggéseket lehet vizsgálni a hőszigeteket mérve anyagok, színek és felületi érdesség vonatkozásában.
A budapesti Kossuth tér megfelelő hely a hőszigetek mérésére, hiszen sokféle felületet találni: andezit-, gránit-, mészkő- és aszfaltburkolatot is. A mérésnél mindenképpen egy nagyobb, összefüggő felületet kell keresni, hiszen befolyásolhatja a mérést, ha árnyékolva volt előtte a felület vagy nagy szél érte. Nagyobb felület esetén nagyobb esélyt adunk arra, hogy ugyanakkora behatása legyen az árnyéknak és a szélnek a különböző mérendő részekre.
Egy átlagos nyári napon míg a Kossuth-szobor melletti andezitfelületen mért hőmérséklet 35,4 Celsius-fok volt, addig közvetlenül mellette egy világos mészkőburkolat csak 30,8 fokot mutatott. A majdnem 5 Celsius-fok különbséget szabad kézzel is lehetett érezni.
A városi hősziget abból alakult ki, hogy az
így ezek a burkolatok melegítik azt.
A Tisza István-szobornál lévő fémfelület ugyanezen a napon, 49,5 Celsius-fok volt, viszont a téren egy világos, fém járófelület, amely sokkal inkább visszaveri a napfényt csak 36,2 fokra melegedett fel – folytatta Komondi Tibor.
A Duna-parton talált mészkő zúzalékos aszfalt mivel világosabb színű nem melegedett fel annyira, így a mérésekor csak 37 fokot mutatott a hőmérő, szemben a normál bazalt zúzalékos aszfalttal, amely sötétebb színe miatt jóval melegebb volt.
A mérésekből arra lehet következtetni, hogy várostervezéskor egyáltalán
hiszen a hősziget hatása ennek megfelelően alakul majd – fejezte be Komondi Tibor.
